A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1991-04-12 / 15. szám

HÍRMONDÓ Fordított vezeklés Filmként peregnek bennem különbö­ző képek. Tányéros arcon patakban csurgó könnyek, panorámát hozzá a Don-kanyar kerekít. A hatvanas asz­­szony: akárha temetésen lenne, ő mondja: most temettem el az apámat. Sehol egy ravatal, sehol egy sírhant, csak egy talpalatnyi föld, mely meg­érinthető. A halál és helyszíne nem le­genda többé. Megfogható. Kezdőd­het a belenyugvás. "SZENC VÁROS LAKOSAI EMLÉ­KEZNEK A VILÁGHÁBORÚK ÁLDO­ZATAIRA" Társadalmi fordulat kellett hozzá, hogy ez az emlékmű újra felállításra kerüljön régi helyén. Ámhogy a dol­gok mégsem olyan tiszták és áttekint­hetőek, mint gondoljuk - vagy hinni szeretnénk -, arra bizonyíték a kö­rülötte folyó csendes huzavona. Kordokumentumként és társadalmi kórképként álljon itt két levél, két tör­ténészi "szakvélemény". "Pp-90 jelzésű, 1990. 9. 12-én kelt 10 A HÉT kérvényükre megejtettük az elmékmű helyszíni szemléjét, a Jilemnický utcai alapiskola épülete előtti térségen. Az 1941-43-ban felállított és 1945- ben helyéről eltávolított emlékmű új­rafelállításának jóváhagyása nem tar­tozik a Kerületi Műemléki Felügyelő­ség hatáskörébe. Javasoljuk, hogy a történelmi összefüggéseket vizsgál­tassák felül a Pozsonyi SZTA Törté­nettudományi Intézetével. Az emlékmű újrafelállítása, mely az I. és a II. világháború áldozatainak emlékműve, humánus szempontból pozitív dolog és az államigazgatás hatáskörébe tartozik. A helyszíni szemle során megálla­pítottuk, hogy az emlékmű eredeti he­lyén, a Jilemnický utcai iskola előtt lett felállítva. A középső pillér hiányzó részeit, konkrétan a dátumokat és to­vábbi részeket új anyagból pótolták. A katonaszobor megcsonkított; a hi­ányzó részek: az orcák, az orr, a pán­célsisak; a paraszt esetében az arc alsó fele; a magyar királyság címere jobb oldali, szlovák részének alsó és felső széle. A címer és a szobrok hi­ányzó részeit pótolni kell, ugyanígy a katona talapzatát. Az egész emlékmű­vet egységesíteni kell az eredetileg használt anyag jellegének megfelelő­en. A keltetés tömbjén fel kell tüntetni a II. világháború befejezésének évét, 1945-öt. Az emlékmű hátulján a tel­jesség kedvéért fel kell tüntetni a II. világháborúban elesettek és a zsidó valiású üdözöttek nevét. Rendbe kell tenni az emlékmű kör­nyékét, meghagyva a kifejlett nyírfá­kat, melyek az eredeti környezetben ugyan nem tartoztak hozzá, de meg­felelő hangulatot teremtenek az em­lékműnél való csendes emlékezés­hez. (...)" A. Jursa, történész a Kerületi Műemléki Felügyelőség igazgatója (Részlet a Szenei Vnb kérvényére adott válaszból.) A SZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKA­DÉMIA TÖRTÉNETTUDOMÁNYI IN­TÉZETÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA: Az emlékművet abban az időben emelték, amikor Szene városa a Horthy-féle Magyarország által volt megszállva a bécsi döntés következ­tében. Már maga ez a tény sok kér­dést vet fel. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az emlékmű-állítás fő célja a Nagy-Magyarország eszméjé­nek erősítése volt a két háborúban elesett magyar katonák emléke által, mivel ők a magyarság eszméiért és az akkori magyar hazáért haltak meg, tehát olyan eszmékért, melyek idege­nek a cseh-szlovák államiságnak és ellentétben állnak a köztársaság in­tegritásával. E szellemben születtek az emlékmű külső jelképei is — a magyar katona, a Horthy-féle Magyar­­ország állami címere, melyek tartozé­kai és bizonyítékai Dél-Szlovákia ma­gyar megszállása idejének, tehát semmi közük nincs a háborúellenes megnyilvánulásokhoz. Elképzelhetet­len, hogy az akkori magyar rezsim egyetértett volna egy olyan emlékmű felállításával, amely háborúellenes gondolatokat támogat és fejleszt ki, mikor ezzel egyidőben a magyar hon­védok a keleti fronton harcoltak és Magyarország megszállva tartotta köztársaságunk, Jugoszlávia és Ro­mánia egy részét. E szellemben interpretálta (értel­mezte) az emlékművet Szene város komisszárja a felszabadítás után, és ezen a döntésen nem kell változtatni, mivel politikailag indokolt és megfe­lel a dolgok állásának." Dr. Valerián Bystrický DrSc., ri »■*.» . v s > AKOSAJ EMLtW./N'Ul A'-: t ti mtíK I. SVíJoVí.t vojny -V í VijUfc.fi Aí.,1»/ ■ ' - , i.v-íiVí HABÁN fiCZSÓ ■worn avís BAUST GERGZLY v.m>w$ istván BESOV K S JÁNOS Bfflum s smm . csaSznvi .mun CSJ/MAZIV Í.MBE r.sizma/ja kíván M'I.AV PETER FÜZEM JANOS 0« WAS i*! AS HEGYI ESTVAN ItíílSOVSKY M,v m-wvMv) nmé: mwMSM mm Mm t,\i i.v mimm wm H ATONA I.ÁSZÜ* hLIMoWM .item mmm-KRFtHNYAK ISTVÁN KURUC .n.vis ÍAJ ’ i; ÄilíÄiÉÄí Wtvvs ,MW mx t&aiv Mim-' ■ '■ > ;<< ■ , SZABI* TETŐS , VAiAI ÍST VAN TMÁM Uwes «KRVAV IvmN ímm.Mmx mm: ». svetovej vojny a u vfUfiHmm ÁimzAfái ANDfiASKO JÓZSEF ÁSVÁN« JANOS mmm mmhm ISAíÍGW *lt< HAL fiAi A?S VILMOS b*«»vs w&m B08DACS JFNO »»ÁCS SÁNDOR KITE8A BELA «sv/Nír mm: c yasžnyi mmm CSASZNY! SÁNDOR «"SAsZNVI VILMOS CSEf.SKÁNY ISTVÁN LSE« SRANV KAROLY CMZMAZIA FEfiF.NI CMZM4Z1A G.ÁSPAH CSIZMAZIA TIBOR (SlíTOfiA SÁNDOR DOi.ÁK L V SZU* HUGER FÁI. PETROV ITS JÓZSEF ľOMSAHÁH SÁNDOR f'lMSAR AUJOS POOR JÓZSEF POOR Tin,S RIMAN FEfiEM noMF.NY TIfioR »LAY MÁRIA ELIAS LAJOS FiLLfS ERST» FLEISCHER itlA GÁBRIS ISTVÁN GÁBRIS KAROLY r.ÄBfilS HABOD OORFlIt JANOS GULYÁS ISTVÁN GULYAS VILMOS öYtfftKSEH SÁNDOR SORSA JÓZSEF KÓRSA LÁSZLÓ HORVÁTH FERENC HORVATH JANOS HORVÁTH JENŐ HORVATH PETER UH! SOV SKY ALAJOS HIIPKA JÁNOS SUSLA JÁNOS SVASZTA IMS SZABÓ GYÖRGY SZABÓ JENŐ SZTK Alt NY ANTAL s/TIPKA ZOLTÁN mmm mm KAI SLR LMJA KATONA PÁL ÄESTTOC LÄ« KOLOZSVÁRI SAMiOB mmXA MIHÁLY RIIAJC SOVICS ISTVÁN fltaCS TÍTtíS K80LIK ANTAL MADARÁSZ LÁSZLÓ MAI'.VARIT S FERENC. MATUS FERENC MELEG ÖLI,A MICítAÜ R ISTVÁN MÓLNAK SASZt# MOLNÁRI DEZSŐ NAGY CYTILA NAGY ISTVÁN HAZA JÓZSEF WAS VLADO TAKÁCS GYULA TÓTH LAWS VA«,T. A LÁSZLÓ VARGA ÁRPÁD VZ1RKLEÍÍ TIBOR' ZAVAUU! FERENC 2oo OBYVATEĽOV ŽIDOVSKÉHO NÁROŽEN’STVA HOL** I Ml ( FNYUI V KONÍ KNTIULnveil TÁBÖROl II 200 ZSilíO VALLASD LAKOS PUSZTULT Et. KON« EMftACÍOS TÁBOROKBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom