A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-12 / 15. szám
HÍRMONDÓ a Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese (Részlet a jnb-nek címzett levélből, kelt 1991. 1. 25-én) Filmként peregnek bennem különböző képek. Tengiz Abuladze grúz rendező Vezeklésének képsorai. A kiásott múlt. A megfoghatatlan félelem. A rettegés. A kérdés: Magyarnak lenni itt és most annyi, mint...? Tányéros arcú özvegyek és árvák vonulnak lassú, tépázott sorokban - megannyi Antigone. S emitt egy jelképes sír a pozsonyi Márton-temetóben, Tiso jelképes sírja. Erről az egykori fővádló írja visszaemlékezéseiben: azért nem lehet igazi sírhelye, nehogy megtévedt ifjú, romantikus lelkek búcsújáró helye lehessen, nehogy eszméit élesztgessék... Amott egy emlékmű, sokaknak; civileknek, kisembereknek, akiknek még jelképes sírhantjuk sincs, akiket politikából, hatalmi érdekből vágóhídra tereltek... Állhatna okulásul. A POZSONY-VIDÉKI JÁRÁSI HIVATAL ÁLLÁSFOGLALÁSA. KELT POZSONYBAN, 1991. 2. 4-ÉN "A Szenei Vnb 1990. 11. 21-én kelt kérvényével kapcsolatosan — melyet Pongrácz Gyula, a Szenei Vnb alelnöke írt alá — az alábbi az álláspontunk: Szakmai szervezetünk, a Kerületi Műemléki Felügyelőség (...) ajánlása szerint kikértük a pozsonyi Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének szakvéleményét. Ennek alapján nem érthetünk egyet azzal, hogy az említett objektum helyreállítási költségeit állami vagy községi pénzeszközökből fedezzük, mivel az emlékmű olyan jelleg hordozója, ami sérti a csehszlovák államiság érdekeit és ellentétben van a köztársaság integritásával. Hasonló álláspont miatt távolította el az emlékművet közvetlenül a háború után a kormánybiztos (1945 júliusában). A fentiek értelmében kérjük, hogy haladék nélkül oldják meg a felmerült ügyet, az SZTA TI álláspontjával összhangban és a kormánybiztos döntésének megfelelően, abból a célból, hogy elejét vegyék a csehszlovák államiság érdekei, valamint a CSSZSZK területi integritása megsértésének. A tárgyban szereplő emlékművet javasoljuk eltávolítani, az ľ és II. világháborúban elesett szenei polgárokról pedig más formában megemlékezni. (...) Végezetül kérjük, hogy mielőbb tájékoztassanak bennünket a végrehajtott intézkedésekről." A Járási Hivatal jogi osztályának vezetője: Dr. J. Fischerová Filmként peregnek előttem különböző képek. Ha ketten nézik ugyanazt, nem ugyanazt látják. Mindig egy bizonyos szögben néz az, akinek látnia kellene. Jursa úr emberi szemszögből pozitívnak tartja, ha jeltelen sírokban nyugvó áldozatok jelképes sírhelyet kapnak. Nem keres hozzá ideológiát. Arra gondol, talán ő is lehetne az egyik áldozat utódja... A hatalom azonban retteg. Mert bizonytalan, mert uralkodni akar, hatalomra tör, diktál. Ideológiát gyárt a 'tudós történész", pedig csak arra lenne szükség, hogy ember legyen. De olyan nehéz ma embernek lenni! A legnehezebb. És kissé nevetséges is ma a HIVATALból, a hatalom székéből azzal érvelni - ártatlan, szelíd emlékművek ellen -, hogy fenyegetik a cseh-szlovák államiságot és a köztársaság integritását. E két dolgot ma és itt nem az emlékművek és nem a nemzeti kisebbségek fenyegetik. N. Gyurkovits Róza Fotó: Prikler László Utóirat: 1991. március 25-én a Szenei Körzeti Hivatal kezdeményezésére tanácskoztak az emlékműügyben érintettek: a szenei Városi Hivatal, a Pozsony-vidéki Járási Hivatal, az SZK Belügyminisztériuma, az SZK Kulturális Minisztériuma, a Matica slovenská és a Csemadok szenei szervezetének képviselői és az önkormányzat képviseletében a polgármester. A tanácskozáson olyan egyezség. született, hogy az emlékmű - melynek sorsa helyi, tehát önkormányzati hatáskörbe tartozik — a helyén marad, de ki kell egészíteni a jelenlegi geopolitikai helyzetnek megfelelő felségjelekkel, s ezt a munkát képzőművész szakemberrel kell elvégeztetni. (E cikk szerzője szerint azonban még maradt néhány nyitott kérdés is az ügyben, így várható, hogy jelen írásunknak a közeljövőben folytatása következik.) A HÉT 11
