A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-05 / 14. szám
LÁTOGATÓBAN HIT ÉS POLITIKA Beszélgetés Bugár Bélával, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökével — Bocsásson meg, kérem, de egy komolytalan kérdéssel szeretném kezdeni a beszélgetést: zártkörű szervezet-e a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom? Azért kívánkozik ki belőlem ez a kérdés, mert a zártkörű országos tanácskozás után nemrég a mozgalom Esterházy János-klubja is zártkörű összejövetelt hirdetett meg... Ez lesz a divat ebben a politikai mozgalomban? — A mozgalom valójában nem zártkörű, csak a legutóbbi országos ülése volt zártkörű, s azért volt az, mert új elnökség megválasztására készült, és ezen az ülésen határozta meg legközelebbi politikai céljait. A kérdés az volt: ebbe ki szóljon bele. Természetesnek tartottuk, hogy csak az alapszervezeteink küldöttei legyenek jelen, és ők határozzák meg, mi legyen a mozgalmunk programja. Százkilencvenhat regisztrált alapszervezetünk volt akkor, ezeknek a küldöttei ott voltak. Négy vagy öt alapszervezet — köztük a kassai — központilag nem jegyeztette be magát, ezért nem vehettek részt a képviselőik a tanácskozásunkon. — Hadd kérdezzem meg: független főtanácsosuk, Püspöki Nagy Péter tagja a mozgalomnak? — Ez egy tudatosan kiélezett .probléma volt. Sokan tartották úgy, hogy Püspöki Nagy Péter nem tagja a mozgalomnak, mert főtanácsosi címe előtt ott volt a "független" jelző, holott ő a kezdet kezdetétől tagja volt a mozgalomnak és az elnökségnek is. — A zártságot azért akartam tisztázni, mert nemrég éles sajtóviták folytak a mozgalom belügyeiről, holott korábban — leszámítva a tavalyi választási koalíció idejét - épp ez a mozgalom maradt ki leginkább a nyilvános támadások pergőtüzéből. Három újkeletű politikai mozgalmunk sokat változott az elmúlt esztendőben. Kialakulóban van saját arculatuk, kiépülőben egymáshoz való viszonyuk. Megértük azt is, hogy egységesen léptek fel: a Szövetségi Gyűlésben a kárpótlási törvény vitájában. Ki kivel "szemez" most, kivel keresik a kapcsolatot a jobb együttműködés érdekében? — A tavaly tavaszi koalíciót a parlamenti választásokra kötöttük meg az Együttéléssel. Azóta nem sikerült tárgyalóasztalhoz ülnünk. Négyszer is 6 A HÉT kértük már a találkozót, úgy tűnik, most végre sikerül összejönni. Duray Miklós elnök végre jelezte az Együttélés vezetőségének hajlandóságát a tavaszi választási koalíció lezárására. Mi tárgyalni, tanácskozni akarunk, nem veszekedni. Ugyanez vonatkozik a Független Magyar Kezdeményezésre is. Velük már tárgyaltunk, s hivatalosan is találkozik a két elnökség, hogy megbeszélje az együttműködést. Mi hajlandók vagyunk bárkivel tárgyalni, együttműködni, ha az az itteni magyarság érdekeit szolgálja.- Milyen a viszonyuk a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalomhoz? Egyes vélemények szerint, most, az MKDM közgyűlését követően épp az a szárny került "hatalomra", amelyben nagyobb a hajlandóság a KDM-mel való együttműködésre.- Ezt csak a nagyon rossz nyelvek állíthatják. Az MKDM és a KDM közt voltak tárgyalások korábban is. Most is készülünk rá, hogy leüljünk velük megvitatni a földtörvény kérdését. Erre nagy szükség van, hiszen nem titok, hogy a Szövetségi Gyűlésben a három magyar mozgalom összefogása jóvoltából először megbukott a kárpótlási törvény, s csak azt követően szavaztuk meg végül, hogy ígéretet kaptunk: a földtörvénynél figyelembe veszik a magyar kisebbség érdekeit is. Ezt az ígéretet a legnagyobb politikai mozgalmak képviselői tették.- Körülbelül mekkora tömeget képvisel a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom?- A nyilvántartásunk szerint mintegy ötvenezer embert. Nem is a tömegességgel van gondunk, hanem inkább a tagság összetételével. Kevés sorainkban az értelmiségi. Ez talán érthető is, hiszen aki az elmúlt évtizedekben értelmiségi pályán vinni akarta valamire, nemigen maradhatott meg hívő kereszténynek.- Feltétlenül szükségesnek tartják, hogy tagjaik hívő és gyakorló keresztények legyenek? Végtére is, egy politikai szervezetről van szó, amely a keresztény hagyományokra és erkölcsrendszerre épül, ez pedig szerves része az egyetemes emberi civilizációnak évszázadok óta. Politikai szervezetekben a csatlakozók általában a politikai célkitűzésekkel azonosulnak, nyugaton a kereszténydemokrácia egy jobboldali konzervatív politikai platform, s tagjai közt szép számmal akadnak ateisták is. A közelmúltban olvastam, egy felmérés alapján a német CDU-nak mintegy húsz százaléknyi tagsága nem vallásos és nem istenhívő, ennek ellenére ragaszkodik a párt által képviselt konzervatív értékekhez és keresztény erkölcshöz. Nálunk ez elképzelhetetlen? — Nekem két dologról kell most beszélnem. A hívőségről és a hit gyakorlásáról. Az MKDM programjában nincs benne, hogy naponta templomba kell járni, de az alapeszméket, a Tízparancsolatot, be kell tartani. Egy szervezőtitkártól pl. nem azt várjuk el, hogy naponta menjen a templomba, de azt elvárjuk tőle, hogy ne beszéljen csúnyán, ne káromkodjon, ne szidja a papokat, mert a mozgalomhoz ez nem illik hozzá. Nem beszélve arról, ha ez az ember netán a kommunista párt tagja is volt! Előfordult hogy néhány alapszervezetünknél, ilyen emberek tolakodtak a vezetőségbe, de a tagság nem fogadta el őket. Azt mondták: hát ez mit keres itt, hát ezért csatlakozzam én ehhez a mozgalomhoz?! Ez nem azt jelenti, hogy az ilyen ember nem lehet tagja a mozgalomnak; tagja lehet, bármiben segíthet, de ne akarjon ott vezető szerepet játszani. Mi ragaszkodunk a keresztény erkölcsiséghez, a vitáinkat
