A Hét 1991/1 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-01 / 5. szám
Nagyon gazdag anyagot őriz a Székely Nemzeti Múzeum. A legjelentősebb romániai magyar múzeumi gyűjteményként tartják számon. Alapítója, Zathureczky Emília, Cserey Jánosné 8779 tárgyat adott át megőrzésre 1879- ben. A gyűjtemény első igazgatója Vasady Nagy Gyula, a Cserey család nevelője volt. A múzeum jelenlegi igazgatója Kónya Adám. A közelmúltban sepsiszentgyörgyi vendégek jártak Galántán. Velük volt az igazgató úr is. Szívesen vállalkozott arra, hogy a múzeumot bemutassa. — Kedves igazgató úr! A Székely Nemzeti Múzeum jellegzetes épületét sokan ismerik. A szakirodalomból tudjuk, hogy nem ez volt a gyűjtemény eredeti helye. — Az anyagot az első években a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium egyik helyiségében tárolták. Ez a hely — szerencsére — rövidesen szűkösnek bizonyult, és költözködni kellett. A mai épület 1911-12-ben készült el Kós Károly tervei alapján. Itt jegyzem meg, hogy a múzeumot most festeni kell, hiszen a Kós-féle fehér vakolatot (jellemző) sötétbarnára mázolták. — Történelmünkből bőven ismerünk olyan eseteket, amikor ostromlók jelentek meg egy-egy vár alatt és az esemény vége az lett, hogy kő kövön nem maradt. A rombolások pontos dátumát jegyzik a krónikák, a helyreállításokról annál ritkábban ejtenek szót. Hallottam a minap, hogy Erdélyben, a Székelyföldön egy-egy omladozó vár alatt megjelent olykor-olykor egy csapat, s nyomukban helyreállt a rend. Nem romboltak, építettek. — Értem a célzást, barátom, kollégám, Albert Ernő hangoztat ilyeneket (Albert Ernő, a sepsiszentgyörgyi Székely-Mikó kollégium tanára szintén a küldöttség tagja volt). Az egészből Amit lehet Beszélgetés Kónya Ádámmal a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatójával annyi az igazság, hogy a Csernáton végében lévő Ika-vára köveit kezdték széthordani. 1968-ban egy diákcsapattal keveredtünk el oda, és a szétszórt köveket kezdtük egybehordani. Falaztunk, boltívet igazítottunk. A környéken vetített-képes előadásokat tartottunk, hogy tudatosítsuk a lakosságban az értékek megőrzésének fontosságát. 1969-ben ismét ott voltunk, 1970-ben már tulipános ládákat gyűjtöttünk. 1972-ben a csernátoni udvarház kitisztítása volt a feladat. 1974-ben Erdőfülén jártunk, a kopjafás temetőt és a kőemlékeket tisztítottuk. Hát ennyit a "várépítő múltról". Jártunk még Gyergyószárhegyen is 1975-ben, de utána már túl veszélyessé vált a helyzet. További zaklatásoknak már nem tehettük ki a diákokat, a résztvevőket. — Ennyi kitérő után folytassuk a mával. Milyen feladatok várnak Önökre? Illetve: milyenek a lehetőségeik? — A múzeumi törvény még nem jelent meg. Legfontosabb teendőnk az új alapkiállítások elkészítése. Ezeknél természetesen a múlt propaganda ízű anyagait mellőzzük. Jelenleg időszaki kiállításokkal dolgozunk. Ilyenek voltak tavaly az 1848-49 című (Háromszék önvédelmi harcait mutatta be), a Húsvéti népszokások (ez idáig klerikalizmus volt), a Rákóczi-Mikes kiállítás, az Istenes életre késztető alkotások, a veszprémi Laczkó Dezső múzeum anyagából, az Ikonkiállítás. Decemberben pedig kétnapos vallási-néprajzi konferenciát szerveztünk. — Tudom, hogy a múzeumnak nem csak a Kós Károly tervezte főépületében állítanak ki. — A főépületben a néprajzi, természetrajzi, régészeti és történelmi anyag kapott helyet. A városban található ezenkívül a Gyárfás Jenő képtár. Kisbaconban a Benedek Elek emlékházat találják az érdeklődők. Kézdivásárhelyen a város és a céhes élet története van dokumentálva. Csernátonban néprajzi anyag és a mezőgépészeti részleg lelhető meg. Kovásznán a jelenkori erdélyi, székelyfödi képzőművészetet bemutató tárlat látogatható. Minderre egy tucatnyi szakemberünk van. És van a főépületben egy 60 ezer kötetes könyvtárunk. — Galántai ismerőseinek ajándékot is hozott... — Ez inkább csak amolyan figyelmesség. Múzeumunk annak idején kapcsolatba került Kodály Zoltánnal is. 1927-ben, a múzeum nagytermében hangzott el a Székely keserves, — megszólaltatója Bartók Béla volt. Az est műsorlapjának másolatát hoztam el barátaimnak. — Befejezésül mondjon néhány szót a konkrét tervekről... — Folytatódnak az időszaki kiállítások. Etno-botanikai kiállítást tervezünk. Az erdélyi fejedelemség 450. évfordulójára Somogyi Győző akvarellsorozatának bemutatásával emlékezünk, amely a fejedelemség hadi viseletéit mutatja be. Kiállítjuk Vákár Tibor gyergyói származású műépítész és építésztörténész grafikáit is. És lesz Vasarely-kiállításunk is. A tavalyi évfordulóra összegyűjtött és kiállított Mikes-anyagnak állandó helyet találtunk. A Mikes Kelemen Líceum folyosóján ezentúl bárki megtekintheti. A zágoni Mikes-udvarházban pedig szeretnénk emlékszobát berendezni. Lassan egybegyűlik az anyag a Kiss Mányi-emlékszobához is. Ugyanitt Kriterion-szoba is lenne, mivel a kiadó igazgatója, Domokos Géza szintén zágoni születésű. Hát most ezt csináljuk, de szeretnénk sokkal többet tenni. GÖRFÖL JENŐ (A szerző felv.) _____________________________A HÉT 7
