A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-13 / 28. szám
Mécs József: A KÉT MARIKA Koller Sándor: NYÁR A ZENESZTRÁDÁN (könnyűzenei verseny) G. Kovács László: WATERLOO avagy a végzet rejtélye Nagy Jenő: A VADNYUGAT „LOVAGJAI" I. MAGÁNYOSOK KLUBJA Kovács József: TÜNDÉRMESE M. Dalton: A FÉLREÉRTETT VERSFARAGÓ (bűnügyi történet) Lapzárta: 1990. VI. 20. Címlapunkon M. Borský felvétele A Csemadok képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mécs József és Ozsvakf Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a F“osta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne z. p., Košice. Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72. 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Cd A nagyváradi RMDSZ-kongresszuson találkoztunk először. Útban Budapest felé mutattál egy tucat reprodukciót műalkotásaidról, és megegyeztünk ebben az interjúban. Engedd meg, hogy első kérdésemet a közéleti embernek tegyem fel. Bizonyára nem könnyű összefogni egy ilyen elenyésző kisebbséget, mint a Jembergi magyarság, segíteni nemzeti identitása megőrzésében ... — Szervezetünk megalakulásáig hónapokig nem találkoztam magyarral és nem volt lehetőségem magyarul beszélni. Most. hogy létezik és működik a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége, minden héten pénteken összejövünk néhány órára, és úgy érzem mindenki boldog és büszke, hogy tartozik valahová, és már attól is jobban érzi magát, hogy anyanyelvén társaloghat. Szövetségünk 1989. december 3-án alakult meg. Célunk, hogy összehozzuk, megszervezzünk a Lembergben és környékén élő magyarságot. A lembergi magyarok kárpátaljai származásúak, olyanok, akik tanulni jöttek az itteni egyetemekre. Lemberg Nyugat-Ukrajna kultúrgócpontja, mint ahogy egyetemi és művelődési központja volt egykor Lengyelországnak és az Osztrák-Magyar Monarchiának. Lakossága megközelíti az egymilliót. Ebből körülbelül 4 500 a magyar nemzetiségű. Szervezetünknek jelenleg több mint 250 tagja van. Próbálunk újabb tagokat toborozni. Nehézségeink vannak azokkal a magyarokkal. akik vegyes házasságokban élnek. Az olyan családokban, ahol az anya ukrán, a gyerekek többsége nem tud magyarul, mert az apának ugye kevesebb ideje van arra, hogy a gyerekekkel foglalkozzék. Ezek a szülők nagy reményekkel jönnek hozzánk, hogy szervezzünk magyar nyelvtanfolyamokat, tanítsuk meg gyermekeiket a szép magyar nyelvre. Tehát elsődleges és sürgős feladatunk a magyar nyelv megőrzése, ápolása. Cd Cd Interjú ILKU MARION JÓZSEF képzőművésszel, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségének elnökével erre a tisztségre. A kisebbségi érdekvédelmet csak sziwel-lélekkel lehet ellátni, és ő képes erre. Cd Havonta megjelenő lapotok az Örökség. Milyen elképzelésekkel indítottátok, milyen körülmények között szerkesztitek, terjesztitek? — A kárpátaljaiak új folyóiratot indítottak, a Kárpátalját. Tallinban az Észtországi Magyarok Kulturális Szövetsége szintén lapot indított. Kapcsolat néven. Úgy döntöttünk mi is, hogy megpróbálkozunk vele. Sokáig gondolkoztunk. milyen nevet adjunk folyóiratunknak, aztán az Örökség mellett maradtunk. Az első számot a Magyarok Világszövetsége sokszorosította háromszáz példányban. Hogyan tovább ? Ez még kérdés. Nehézségeink vannak a szerkesztéssel, sokszorosítással. Egyelőre két magyarországi diák végzi a szerkesztést: ök a lembergi egyetem újságírói karán tanulnak. Remélem, amikor visszatérnek Budapestre, lesz. aki átveszi tőlük a stafétabotot. Vannak olyan értelmiségeink is, akik nemcsak lapunkba, hanem a kárpátaljai sajtóba is imák. Az ö segítségükre számítunk elsősorban. Említetted, hogy a Magyarok Világszövetségének titkára részt vett alakuló üléseteken. Ezek szerint megtörtént a kapcsolatfelvétel velük is? — Megalakulásunk óta érezzük segítő szándékukat. Kaptunk Írógépeket, papírt, folyóiratokat. könyveket, nemzetiszinü zászlót. Miskolcon fogják kinyomtatni tagsági könyveinket. Szeretnénk — ugyancsak segítséggel — elkészíteni az LMKSZ jelvényét, címerét. Ez egy pajzs nemzeti színű kerettel, benne bordó alapon szív Lemberg címerével, az oroszlánnal. Ez azért lényeges, mert sok a magyar fiatal, akinek fontosak a szimbólumok. A Magyarok Vilgászövetsége rendszeresen meghív rendezvényeire a többi magyar kisebbségi szervezet képviselőivel egyetemben. Így idejében értesülünk mindenről, ami a magyarságot érinti, tapasztalatokat gyűjtünk, cserélünk, ötleteket kapunk. Cd Milyen a kapcsolatotok a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségével ? — Alapító ülésükön megjelent Szabó László, a Magyarok Világszövetségének titkára és Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke. Ez kellemesen érintett minket, és megerősített azon hitünkben, hogy amibe belefogtunk, fontos. Éreztük, nem vagyunk egyedül, számíthatunk a kárpátaljai és az egyetemes magyarság támogatására. Azóta szoros kapcsolatban állunk a KMKSZ-szel, figyelünk egymásra, csereakciókat bonyolítunk le. Meghívottként rendszeresen részt veszek a KMKSZ közgyűlésein. Mi, lembergi magyarok is megelégedéssel vettük Fodó Sándor újraválasztását, mi is öt tartjuk a legmegfelelőbb embernek Ismert képzőművész vagy. Ilik művészi munkádról, terveidről, műhelytitkaidról is érdeklődnöm. — Gyerekkoromtól festek, rajzolok. Amikor befejeztem a hét osztályt, beléptem az Ungváron alapított képzőművészeti gimnáziumba, ahol nagyon jó tanáraim voltak: Erdélyi Béla, Boksái József, akik Budapesten végezték a Képzőművészeti Főiskolát, melletük Fedor Monajlo, Koczka és Kondratovics, akik szintén jó nevű kárpátaljai festők voltak. Amikor befejeztem az ötéves gimnáziumot, Lemberg be mentem képzőművészeti főiskolára, ahol hat évig festészetet tanultam. A főiskola tanára vagyok azóta is. A szovjet művészeti élet az elmúlt időszakban nem volt felhőtlen, mert az úgynevezett szocialista realizmus beszűkítette a lehetőségeket, belekényszeritett olyan témákba, amelyek a huszadik században élő művész számára idegenek. Én is kénytelen voltam áttérni a festészetről a grafikára, mert a grafikát másképpen ítélték meg a szovjet illetékes szervek, elfogadták, hogy az eh/ontabb. A festészetben megkívánták a naturalista, „szocialista realista" stílust. Most. amikor újra felszabadultak á művészetek, visszatértem a festészethez, és megpróbálom vászonra vinni azokat az elképzeléseket, amelyek benne éhek. R,- Ungváron születtél 1933-ban, itt j n )• fedeztek fel. innen indultál. Tehát ‘ kárpátaljai művésznek számítasz. Hogyan jellemeznéd a kárpátaljai képzőművészetet ? — Kárpátalján érdekes művészeti közösség alakult ki.'amelyre a két említett képzőművész, Erdélyi és Boksái nagy hatással volt. Ők alapították a Kárpátalji Művészi Közösséget. Volt idő, amikor a kárpátaljai művészek a szövetségen belül elég jó hírnevet szereztek maguknak, de aztán a megszorítások következtében, elkerülhetetlen volt a visszaesés. Most, ha belegondolok abba, milyen szinten van az európai művészet, és nemcsak az európai, hanem a cseh, a lengyel, a magyar művészet, akkor azt kell megállapítanom, hogy bizonyos szempontból észrevehető a lemaradásunk. Mondhatnám: konzervatív alkat vagyunk. De jelentkezett néhány fiatal művész, akik már igyekeznek a kor szelleméhez igazodni, és sokkal érdekesebb felfogásban dolgozni, újra fölzárkózni Európához. Örömmel és bizakodva figyelem törekvéseiket. Cd A-a kárpátaljai magyar képzőművészetről, a lembergi magyarokról, a kapcsolatkeresésről Pozsonyban megalakult a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága. Milyen módon lehetne kapcsolatot teremteni a kárpátaljai és a felvidéki képzőművészek között? — A kárpátaljai képzőművészeti szövetség jópár éve szoros kapcsolatot tart fenn a kassai képzőművészeti szövetséggel. Rendszeresen a cserekiállitások; kassai festők állítottak ki Ungváron, ungváriak pedig Kassán. Ám nemcsak Ungváron élnek kárpátaljai képzőművészek, hanem ott van Kijevben Szilvási Tibor, Lembergben Bogotej András meg jómagam, azonkívül Moszkvában és Leningrádban is élnek magyar származású művészek, ezért, amikor cserekiállitásra gondolok, szeretném őket is beszervezni, hogy általános képet kapjanak a csehszlovákiai művészetkedvelők. Kapcsolataink nagyon jók a magyarországi művészekkel is. Ezek a kapcsolattartások, úgy érzem, kimozdítják a kárpátaljai művészetet a provincialitásból. Az elkövetkezőkben szeretnénk nemcsak Kassán, hanem Pozsonyban és más szlovákiai és csehországi városokban is kiállítani. Az év végén lesz gyűjteményes kiállításom Lembergben, ha jól sikerül, remélem, az anyagot Pozsonyban is bemutathatom. BALÁZS F. ATTILA 2
