A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-08-03 / 31. szám

ft Mécs József: ÁRTATLANOK A POKLOK POKLÁBAN Csukás László: KOMÁROMTÓL A FEKETE TENGERIG Aich Péter: EGYETEMI PROBLÉMÁK ERDÉLYBEN Koller Sándor: NYÁR A ZENESZTRÁDÁN (könnyűzenei verseny) Duba Gyula: MÁS SZEMMEL... B. Piatkowski: TELEFONÁLUNK, TELEFONÁLUNK... MAGÁNYOSOK KLUBJA TÁRSKERESŐ* Lapzárta: 1990. VH. 11. Címlapunkon Vincent Van Gogh: Napraforgók című képének részlete (Fotó: Prikler Lászlói A Csemadok képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mács József és Ozsvakj Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krát S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne š. p., Košice Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Mérnökár, ön tavasszal a Szlovák Köztársaság kormányküldöttsé­gének tagjaként tárgyak az oszt­rák fővárosban, természetesen, elsősor­ban bécsi kollégájával: Helmut ZHkkeL Vajon milyen hosszabb lejáratú, ma már reálisnak mutatkozó együttműködésben tudtak megegyezni? — Tárgyalásaink valóban a felvetett kérdé­sek sokaságát érintették. Jómagam, érthető­en, főképpen Bécs és Pozsony kapcsolata­inak kiépítésére összpontosítottam figyelme­met. Egyebek között részleteiben is megtár­gyaltuk a két főváros közötti közlekedés javításának feltételeit; az EXPO '95, tehát az őt év múlva rendezendő Bécs—Budapest világkiállítás előkészítésében és lebonyolítá­sába való bekapcsolódásunk lehetőségeit; de tárgyaltam különböző pénzügyi és vállal­kozói körök képviselőivel is, akik szinte kivé­tel nélkül szívesen beruháznának nálunk, magát a világkiállítást pedig szinte vissza nem- térő alkalomnak tartják ahhoz, hogy megszilárdítsák pozícióikat a Bécs-Buda­­pest-Pozsony háromszögben ... Akkori tár­gyalásaink eredményeképpen diplomáciai jegyzék készült, amelyet Milan Čič. Szlovákia korábbi miniszterelnöke és Helmut Zilk írtak alá. Fontosnak tartom, hogy a szóban forgó dokumentum jóval több az elvi nyilatkoza­toknál. hiszen a gyakorlati egyezmények egész sorát tartalmazza. Megállapodtunk például egy. a Pozsonyt Wolfstahllal össze­kötő közúti ingajáratban, de az osztrák fél a vasúti közlekedést is szorgalmazta Bécs— Köpésé ny. azaz Kit see és Pozsony-Ligetfalu között. Tárgyalásainkon sok szó esett a légi közlekedésben és a hajóforgalomban lebo­nyolítható együttműködésről. A tervezett vi­lágkiállítás kapcsán az osztrák fél azt szeret­né. hogy Pozsony-Ivánka a bécsi Schwechat kisegítő repülőtere legyen. Ennek az elgon­dolásnak főképpen a gazdasági vetülete tű­nik vonzónak, hiszen minden egyes fel- vagy leszállási manővert kemény valutában fizet­nének meg. Vonzó ajánlatokat kaptunk az ökológiailag is kedvező hajóforgalom bővíté­sére. Az osztrákok elsősorban a romantikus utazásokat ígérő gőzhajóikat szeretnék job­ban kihasználni a Dunán; nekünk ellenben őszintén be kellett vallanunk, hogy a kikötők s azok felszereltségének tekintetében egye­lőre bizony rosszul állunk. Kötelező ígéretet e helyzet gyökeres és gyors megváltoztatására nem tudtam adni. hiszen a közlekedés na­gyobb arányú fejlesztésének formáiról vagy üteméről az államirányitás szövetségi szint­jén döntenek. Természetesen, ugyanakkor hangsúlyoztam azt is, ez egyetlen pillanatig sem jelenti azt, hogy ne akarnánk bekapcso­lódni a Bécs—Budapest világkiállítás lebo­nyolításába. r~J_ Ön az imént az államirányitás n j; szövetségi szintjét említette ... Térjünk azonban vissza a pozsonyi városháza, hivatalosabb nevén a Főváro­si Nemzeti Bizottság hatás- és jogköré­be! Pozsony számára az együttműködés milyen lehetőségei körvonalazódnak a beruházni is hajlandó ausztriai vállalko­zókkal? — Nézze, a hajdani Pressburg tulajdonkép­pen Bécs elővárosának is tekinthető. És nem titok az sem, hogy az osztrák vállalkozók tudják: a mi beruházási lehetőségeink bi­zony szegényesek. Ezért mindenképpen kí­vánatos, hogy Szlovákia fővárosában is haj­landóak legyenek a tőkebefektetésre. Az érem másik oldalát tekintve nekünk viszont ügyelnünk tanácsos arra, hogy ez az „üzlet” valóban korrekt, számunkra is attraktiv, illet­ve hosszabb távon szintén előnyös legyen, hogy ez irányú együttműködésünk ne vala­miféle kiárusitásszerű színezetet kapjon. Ezt azért kell nyíltan hangsúlyozni, mert tény és Interjú ROMAN HOFBAUER főpolgármesterrel való, hogy egyelőre bizony nemigen tudunk kereskedni. Hogy pusztán egy példát említ­sek : egyetlen négyzetméternyi földterület hi­vatalos ára Pozsonyban 20 korona, ami szin­te világviszonylatban is rántás, hiszen szinte ingyen van!... Aligha csoda, ha az ilyen „otcsójánosoknál" bárki bármivel jelentkezik. E tekintetben mielőbb rendet kell teremte­nünk. s amíg ez hivatalos formát ölt, addig — akár átmeneti lemondások árán — őrköd­nünk kell a fejlesztésre alkalmas területek fölött. Persze, mindezt körültekintéssel kell elvégezni, hiszen e dologban két veszély is fenyeget. Az egyik: továbbra is olcsójanosok maradunk, és akkor ország-világ előtt bale­kokká válunk; a másik véglet pedig az. hogy hosszas egyhelyben topogással túlspekulál­juk a dolgokat, és akkor az a külföldi üzlet­ember, aki tegnap még beruházni akart nálunk, holnap már azt fogja mondani: ő bizony egy bizonytalan jövőjű vállalkozásba nem fektet anyagiakat. Ezért hát mind az EXPO '95-öt. mind az összes többi esélyt okosan, rugalmasan kell fontolóra vennünk. Önkéntelenül is adódik a kérdés, vajon Pozsony ..városkapukat" nyit-e az öt esztendő múlva ren­dezendő világkiállításnak ? — Az EXPO ’95 megrendezésének joga Bé­cset és Budapestet illeti. Pozsony csak vala­miféle szabad társulásban csatlakozhat e világkiállítás rendezőihez. A város földrajzi adottságai révén, érthetően, Béccsel tudunk rugalmasabban, eredményesebben együtt­működni — feltéve, ha osztrák részről ez iránt valóban igény fog mutatkozni. Jelenlegi információink szerint néhány szakosított ki­állítás elhelyezését, szálláslehetőségeket és különböző szolgáltatásokat kérnének majd >f[k§G arról, csatlakozik-e Pozsony az 1995-ös világkiállításhoz tőlünk. Hogy mindebből mi valósul meg, azt talán már a közeljövő is megmutatja, hiszen bármennyire is szabad társulásban csatla­koznánk a világkiállítás rendezőségéhez, ne­künk szintén készülődnünk kellene, nehogy szégyent valljunk! rí Az ön ákal említett szabad társu­­j n !; fás beruházásaihoz akadna pénz a pozsonyi városházán? — Egy világkiállítás kapcsán olyan prioritá­sokat kell kitűzni, amire kell. hogy legyen pénz. Ha minden fillérrel jól gazdálkodunk, az anyagi erőforrásokat nem forgácsoljuk szét. hanem az adott célra összpontosítjuk, akkor mindez megoldható. És abban is biz­tos vagyok, hogy saját jól felfogott érdekük­ből, a tehetősebb nyugati üzletemberek szintén örömmel részt vállalnának a feltétel­­teremtésben. Meggyőződésem, hogy a mű­ködőtöké beáramlása nem illúzió, ha olyan feltételeket teremtünk, hogy érdemes legyen pénzt befektetniük nálunk. Egyszerűen el kell oszlatnunk a külföldiek bizalmatlanságát, amit az elmúlt évtizedek szemellenzős vas­­kalaposságával sikerült „kivívnunk". Önnek eszerint meggyőződése. j fj Ľ hogy Pozsonynak — akár némi áldozatok árán is — érdemes len­ne az 1995-ös világkiállítás rendezősé­géhez tartoznia ? — Szerintem Szlovákia fővárosának ebből csak előnye származna, mind gazdaságilag, mind erkölcsileg. Nemcsak azért, mert nyit­nunk kell Európa és a világ felé. hanem ez a dolog jótékony hatással lenne Pozsony inf­rastruktúrájának fejlesztésire is. A Bécs— Budapest világkiállításhoz való társulásunk szinte egyedi alkalmat kínál Pozsony átgon­dolt és céltudatos, de a korábbi gigantomá­niától mentes fejlődéséhez. Dí> Igen ám. csakhogy már szinte hai­tik a vidékiek szájából hangzó ag­godalom. hogy újra csak Pozsony fejlődik. Szlovákia többi része továbbra is hátrányos helyzetbe kerül.. . — Nem a lokálpatriotizmus beszél belőlem, ha leszögezem: egy ország fejlődése részen­ként. szakaszonként valósítható meg. s az egyik terület fejlesztése magával húzza a többiét. Bár kétségtelen, a kezdeti időben növekedhetnek a különbségek, ami teljesen érthetően irritálja az elmaradottabb térség­ben lakókat; ám utána — az elért sikerek láttán — a beruházási kedv minden bizony­nyal távolabbra is kiterjed. FI— A Becs—Budapest világkiállítás jjjj: előtt az EXPO '92 a spanyolorszá­gi Sevillában lesz. Jelent ez vala­miféle pluszt az 1995-re tervezett ..sza­bad társuláshoz"? — Annyit mindenképpen, hogy egy hely­színnel több van, ahol tanulhatunk. Elsősor­ban a rendezés gyakorlati trükkjeit. Szá­munkra is tanulságos például, hogy Sevilla folyóját, a Guadalquivirt fontos rendezvény­­központként kívánják felhasználni. Talán mondanom sem kell, hogy Bécs, Pozsony és Budapest közös „tulajdonosa" a Duná­nak .. . Mint ahogy nyilván azt sem kell különösebben hangsúlyoznom, hogy az EXPO '95 osztrák és magyar főrendezői aligha néznék jó szemmel, ha társrendezők­ként csak szegényes nívójú, sebtében össze­tákolt segítséget nyújtanánk. MIKLÓSI PETER Fotó: ČSTK 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom