A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-27 / 30. szám
Különleges horoszkóp Általános jellemrajz SKORPIÓ (X. 24.—XI. 22.) A Skorpió jelű ember jelleme kettős — ez pedig a két ősi elem: a Tűz és a Viz hatásaként keletkezett. Kettőssége (nem úgy mint az Ikreknél) két teljesen különálló egyedet jelent, melyek sohasem vegyülnek, mint ahogy a viz sem vegyülhet a tűzzel. E jel embere erős és határozott, vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz, a középút rendkívül ritka. Könnyen lesz haragos, szeretete gyakran változik gyűlöletté. Egyik pillanatban angyal, a másikban ördög. Társaságban hol szeretetreméltó, hol pedig neveletlen. Hajthatatlan és makacs természetű, terveit mindenáron megvalósítja. Észre sem veszi, amikor csip, szúr, vág. Ha figyelmeztetik rá, akkor csodálkozik, mert ezt születési adottságánál fogva természetesnek találja. Tulajdonképpen nem is akar bántani. Különösen a szócsatákban van otthon. Élete legnagyobb hibája, hogy nem tud megbocsátani. Bensejében mindig ott marad a fullánk, csak az alkalmas pillanatot várja, hogy bántóját esetleg halálra marja. A Skorpió típus anyagias. Szereti a jólétet, a finom ételeket, a kényelmet, a pénzt és a vagyont. Ez az oka annak hogy csak nehezen képes valódi énjét, lelke jobb tulajdonságait kifelé is megmutatni. Saját ügyeiben mindig tartózkodó, nehezen hozzáférhető, mert akármilyen mértékben is, de bizalmatlanság mindig van benne. Sohasem hagyja magát elnyomni. Szervezete szívós. Önfegyelme igen nagy, a legnagyobb fájdalmakat is szemrebbenés nélkül képes elviselni. Határozottan, bátran kezd minden dologba, kitartóan be is fejezi, de ugyanakkor fél a nyilvánosságtól, annak bírálatától. Kitűnő megérzései vannak, sokszor képes előre megálmodni az eseményeket. A szeméből is valami igéző varázs árad. Mások titkaiba és leikébe nagyon szeret belátni. Bonyolult alkat. Hol nemtörődöm, hol pedig lobbanékony. A beképzeltségig büszke szellemi képességeire. Látóköre széles, sokoldalú, termékeny. Kifejezésmódja mind szóban, mind írásban világos, emlékezőtehetsége és ítélőképessége elsőrangú. Szerelme lángolóan szenvedélyes, viszonyai azonban nem tartósak, gyakran a házassága sem. Sokszor gátlásos. A Skorpió típusú nők gyakran kiérdemlik a „házisárkány” jelzőt. Előjogaira nagyon féltékeny. Jótékony mindenütt, ahol hiány van, de előbb pontosan megvizsgálja, hogy valóban szükséges-e az adakozás, megérdemli-e a kérő. Kettősségének megfelelően azt tapasztaljuk, hogy mig az egyik oldalon önzése a köszivűségig is fokozódik, ugyanakkor a másik oldalon érzelmes és adakozó, hiszen éppen úgy tud szeretni, mint gyűlölni. Előfordulhat, hogy a Skorpió istenhozzádot mond eddigi életének és vadul beleveti magát egy új életbe, remete vagy próféta lesz belőle. Ilyenkor végigkinlódja régi életének minden fájdalmát. Legjobban azok járnak, akik találnak maguk számára olyan feladatot, melynél a nehézségek leküzdésében egész érzésvilágukat le tudják vezetni. Néhány híres ember, aki a Skorpió jegyében született: XVI. Lajos francia király, Dickens, Goethe, Hugó Victor, Regiomontanus, Mata Hari stb. Ahonnan Petőfi „fejkötőt" vitt volna A szlovákiai Csatárral átellenben, az Ipoly bal partján, a gazdag lapályon már a magyarországi Ludányhalászi házai láthatók. „Utamba esett Ludány helység, ahol a legszebb parasztfejkötöket láttam életemben. Ha megházasodom, onnan hozatok fejkötöt feleségem számára" — irta 1845-ben Útijegyzeteiben Petőfi Sándor. Losoncról utazott a költő a falun át Balassagyarmatra, amikor a nők gyönyörű „kellékeit" megfigyelte. Hogy aztán később vitetett-e innen főkötőt Szendrei Júliának, nem tudjuk. Ám a szebbnél szebb víseletdarabok ma is megtekinthetők a balassagyarmati Palóc Múzeumban. Petőfi idejében még két külön község volt Ludányhalászi helyén. Mindkettő Árpád-kori településként jött létre. Ludány — vagy Nógrádludány —, a Balassák ősi birtoka jó termőterület már századokkal azelőtt is. A történelem során körjegyzőségi székhellyé lé-AZ ORVOS VÁLASZOL A tisztább levegő közös érdek Egy nyitrai üzemből kaptuk K. B. olvasónk levelét, amelyet két munkatársa is aláirt. Soraiból a következőket idézzük: „Elég rossz levegőt szívunk a munkahelyünkön, s ha elhagyjuk, munka után a városban ugyancsak sok mérgező anyaggal teli levegőt lélegzőnk. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy naponta kijárhassunk a szabad természetbe. Feltételezzük, hogy ha korlátoznák a városi autósforgalmat, sokkal tisztább levegőt szívhatnánk. K. B. hozzáteszi, hogy egyikük sem gépkocsivezető, a motorizmushoz csak annyi a közük, hogy naponta igénybeveszik a városi közlekedési eszközöket. Ezért gondolja, hogy a hivatásos sofőrök és autótulajdonosok rossz szemmel nézik majd, hogy ezt a dolgot szóvátették, de nézetük szerint ők maguk is ki vannak téve ugyanazon ártalmaknak, s nekik is vannak családtagjaik, gyermekeik, akiknek egészségesebb környezetben kellene élniök. Teljesen egyetértünk olvasónkkal és levelét aláíró társaival. Csakhogy a probléma világméretű. A gépkocsik száma világszerte növekszik. A valós helyzet az, hogy a városi légszennyezés fő forrása már távéiról sem az ipari termelés, hanem a közúti forgalom. Ezt azonban maguk az autósok és a motorosok nem szívesen pett elő, s vasútállomást, távírót és postát is kapott. A Balassákon kívül a Rádayak és a Zichyek is birtokolták a falut. A Rádayak ősei még Kálmán király idején (1079) jöttek az országba Nápolyból. A nógrádi ágat Ráday Gáspár alapította, aki felesége. Bay Klára révén jutott a XVI. század végén a ludányi birtokhoz. A nógrádi ágat alapító I. Gáspárnak volt a dédunokája Ráday Pál (1677 — 1734) kuruc diplomata, II. Rákóczi Ferenc titkára, a fejedelem kancellárja. Ráday egyben a kuruc kor legnagyobb publicistája volt; szerkesztette a Mercuricus Vericidus cimü lapot, kidolgozta a kurucok katonai törvényeit, stb. A szabadságharc bukása után a fejedelem belső embere visszavonult a közélettől, és saját kedvtelésére kezdett hozzá a könyvgyüjtéshez. Ő vetette meg a ludányi kastélyban a leghíresebb főúri könyvtárak egyikét, a Ráday könyvtárat. Ludányban született a kancellár fia. Ráday Gedeon (1713—1792) irodalomtörténész és földbirtokos. Ő is híres könyvgyűjtö volt; rendszeres könyvtárfejlesztö munkája eredményeként gazdagon gyarapította apja hagyatékát, melyet később péceli kastélyában helyezett el. Ráday kapcsolatban állt a kor tudós szakembereivel, mint Bőd Péterrel, Batsányi Jánossal vagy Kazinczy Ferenccel. Életét a nemzeti művelődés ügyének szentelte. Illik hát tudni róla nekünk is valamit. Az iménti főúr fia volt Ráday II. Gedeon (1745—1801), akiből koronaőr lett, s aki egyben nagy támogatója volt a magyar színészetnek is. Unokája, Ráday III. Gedeon (1 806—1 873) szintén pártolta a hazai színjátszást, később pedig a nemzeti színház igazgatója lett. Ráday Pál dédunokája, Ráday II. Pál (1 768—1828) ugyancsak a magyar színjátszás előharcosa volt. Kazínczyval együtt veszik tudomásul. Nekik szólnak az olvasói levél alapján írott soraink, mert az emberi szervezetet kárositó tényeket ismerníök kell. Csak a tények ismeretében tanúsíthatnak megértést és jóakaratot az össztársadalmi érdekekkel, igényekkel kapcsolatosan. A gépkocsik a környezetet különféle módon szennyezik, legjelentősebb s egyben a legártalmasabb a légszennyezés. A kipufogócsöböl áradó mérgező gázok szénmonoxidot, ólmot és sok más, egészségre nézve ártalmas vegyi anyagot tartalmaznak. Az emberi szervezet a városi forgatagban járva-kelve, megpihenve, folyamatosan ki van téve a szennyezett légkörben elvegyült ill. elkeveredett anyagok agresszív, mérgező hatásának. Ezek némelyike azon felül, hogy különféle hurutos betegségeket vagy rossz közérzetet okozhat, rákkeltő anyagnak számit. Tegyük hozzá, hogy az emberek, gyermekek és időskorúak, különösen pedig valamelyik betegség folytán legyengüt szervezetű személyek egészségi állapotát ezek az ártalmak gyakorlatilag elhárithatatlanul befolyásolják. A belélegzett levegőben levő ártalmas anyagok magas koncentrációja kedvezőtlen hatással van az emberi test szerveinek oxigénellátására, de a szív-, az ér- és az idegrendszer állapotára és működésére is. A levegő szennyezettsége a nyálkahártyára közvetlenül is hat. A városi lakosság nagy része — ideértve a gépkocsivezetőket is — idült, nehezen gyógyuló kötöhártyagyulladással, szinte állandó náthával, légcsőhuruttal küzd. igazgatta az 1790-ben alakult Magyar Színjátszó Társaságot, s együttműködött Kármán Józseffel is. Kazinczy már 1803-ban járt barátjánál Ludányban. Megjelent itt 1831 -ben is, nógrádi-gömöri útjai során. A közeli Nagykürtösről, Ambrózyéktól jött Ludányba, de ekkor már nem találkozhatott Pál barátjával, csak a rokonokkal s Ráday Pál feleségével, aki — szerinte — „egyike vala a magyar föld első szépségű leányainak". Útirajzában írt Kazinczy a kastély „tiszteletes kőrisfájáról" is, amely a múlt idők élő jeleként állt még az udvarban. „Még áll a két századot keresztülélt fa — olvassuk a beszámolóban —, s teljes erejében, s fákat nevel maga körül. Oh, hogy ez, és ha majd ez kidől, azok emlékeztessék a tiszteletes ház maradékait az én, itt 1803-ban és most élt örömeimre, s beszéljék ügyünk barátjának, hogy én, ennek árnyékában együtt valék azzal, kit pályám minden más társánál, kit minden más barátaimnál inkább szeretek." A barát tehát ifjabb Ráday Pál volt. Kazinczy Útijegyzetei a helytörténeti kutató számára sok más. a Ráday-kastéllyal kapcsolatos adatot is közölnek még. A személyes vonatkozásokkal is átszőtt ludányi beszámoló zárósorait idézzük az alábbiakban: „Még áll a ház, a régi alakjában áll, hol az első Gedeon 1713. október l-söjén született, s még bírja az asztalt, bár némely igazításokai, melynél Rákóczi Ferenc a szécsényi mezőn 1705. szeptember és októberben tartott konventből ide átjővén, ülést tartott és ebédelt: s nekem kedves vala képzelnem, hogy e mellett üle az atyám nagyatyja is, András, akkor ungvári viceispán, s a konventnek egyik tagja." 1 849. július 18-ikán Görgey is itt pihent a Ráday-kastélyban főtisztjeivel, amikor Balassagyarmatról Losonc felé vonultak. A ludányi kastély — átalakítva bár, de még ma is áll. Szociális otthon van benne. CSÁKY KÁROLY Böszörményi István felvétele A légkör szennyezettségét kedvezően befolyásolhatják különféle környezetvédelmi mozgalmak kezdeményezésére megvalósuló hivatalos, hatósági intézkedések, a társadalom pozitív hozzáállása, de a legtöbbet maga a sofőr, ill. a gépkocsi tulajdonosa teheti műszaki hozzáértésével, fegyelmezettségével. Jegyezzük meg, hogy nem csupán a közegészségügyi szakemberek, a közlekedési rendőrök, hanem a laikusoknak számító gyalog vagy kerékpáron közlekedők ugyanúgy mint a valóban hozzáértő lelkiismeretesebb motorosok gyakori észrevétele szerint a sűrűn lakott, forgalmas városrészek légszennyezettségét, az ártalmas anyagok koncentrációját egyes gépkocsivezetők szükségtelenül növelik: azáltal, hogy keveset törődnek kocsijuk motorjával, s azáltal is, hogy akkor is bekapcsolva hagyják, ha huzamosabb időre leállnak. A gépkocsivezetőnek azt is tudatosítania kell, hogy a környezeti ártalmak, a kocsi belterében levő szennyezett levegő, különösen a kipufogógáz s az esetleges benzingőz az ő erőnlétét, jó közérzetét is veszélyezteti, közvetlenül befolyásolja lelkiállapotát, szervrendszereinek működését, megfigyelö- és reakcióképességét. Olvasónknak s mindenkinek válaszul tehát: küzdjünk a környezetszennyező hatások ellen, de a motorosokkal és valamennyi érdekelttel vállvetve, kölcsönös megértéssel. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY A könyvtáralapító Rádayaknál 16
