A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-27 / 30. szám
ft Görcsös Mihály: BARÓTI SZABÓ DÁVID KASSAI ÉVEI G. Kovács László: „AZT AKARTAM, HOGY VÉGE LEGYEN .. Zs. Nagy Lajos: ŐRTORONY Koller Sándor: NYÁR A ZENESZTRÁDÁN (könnyűzenei verseny) Molnár Iván: A NAPRENDSZER TÖRPÉI MAGÁNYOSOK KLUBJA ELŐTTÜNK AZ AUGUSZTUS ... Lapzárta: 1990. VII. 4. Címlapunkon Kráľ S. Klára kollázsa A Csemadok képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Mács József és Ozsvald Árpád Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krá! S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne š. p., Košice Előfizetési díj egész évre 1 56,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. [U Doktor úr. ön Prágában fejti ki jnj: tudományos munkásságát, így országosan nyitván sokkal pontosabb adatokat ismer, mint a riporter, aki e témakörben csak azt tudja, hogy például Pozsony-Ugetfalun minden 100 házasságból 56 válóperrel ér véget; hogy országos viszonylatban pedig a házasságoknak több mint egyharmada végződik bírósági tárgyalóteremben. Vajon miért e sok megszűnt házasság ? — Nem elavult frázis ha azt mondom: a házasságban élő család társadalmunk alapsejtje. Jogrendünkkel ugyan nem ellenkezik, ha emberek élettársi viszonyban, tehát házasságon kívül élnek egymással; sőt az előítéletek sem oly hevesek, mint régen, társadalmilag mégis az a kívánatos, hogy a családi közösségek házastársi viszonyokra épüljenek. És a gyerekek se fölbomlott, csonka családokban, hanem harmonikus környezetben nevelkedjenek. E társadalmi kivánalom ellenére is sok a válás hazánkban, és a nemzetközi összehasonlításokban is igen kedvezőtlen helyet foglalunk el. Igaz. más optika alá kerül a dolog, ha a válások magas számát nem önmagában vizsgáljuk, hanem mellé tesszük, hogy náluk a házasságkötések száma is igen magas. így mindjárt nem olyan sötét a kép, hiszen ha sok a házasság, akkor értelemszerűen emelkedik a hibás választás aránya is ... Hazai szociológiai kutatások világosan kimutatták, hogy nálunk a fiatalok körében egyelőre nagy népszerűsége van a házasságkötésnek. Dö Interjú dr. JAN MÝTNY családszociológussal CD: Ezek olyan tények, amelyek aligha érdemelnek cáfolatot. Viszont tény az is, hogy van egy olyan álláspont, amely azt vallja, hogy sok épp a fiatal korban meggondolatlanul és megalapozatlanul kötött házasság. Sőt! Egyesek szerint a válások magas számában ez játssza a legdöntőbb szerepet. Vajon igaz ez? — A válófelek meghallgatása, sorsuk nyomon követése a párkapcsolat múltját és jövőjét is feltárja a bírák előtt. Mindebből kiderül, hogy manapság a házasság második-harmadik évében szaladnak a legtöbben a bontóperes ügyvédhez. De az is megmutatkozik a bírósági tárgyalótermekben — amikor nem úgynevezett megegyezéses a válás —, hogy a házasságnak a kezdeti szakaszában a házasfelek gyakran dramatizálják a konfliktusokat. Azt hiszem, az sem mellékes bírói tapasztalat, hogy elég sok a fiatalon és valóban meggondolatlanul kötött, majd szinte törvényszerűen felbontott házasság. Egyébként ezeket a tényeket igazolja a válások statisztikai görbéje: a házasságok első náhány esztendeje után csökkenés következik. Ez nemcsak grafikailag, hanem statisztikailag is bizonyítható, hiszen az összes válás mintegy 40 százalékát mondják ki a hazai bíróságok a házasságok első négy-öt évében. Mindemellett, természetesen, létezik a válások okainak valamiféle sorrendje is. Az igazságügyi szervek országos felmérései alapján a válások hivatalos oka is sorrendbe állítható. Íme: a mértéktelen italozás és a durva, goromba bánásmód; a házastársi hűség megsértése; az elhidegülés, amely a műveltségben és érdeklődésben különbségtől a közös életvitellel kapcsolatos magas igényekig, a szexuális problémáktól a hivatásbeli előrehaladás elmaradásáig sok mindent takar; sokszor áll be elhidegülés az új lakás megszerzésének és a szülőkkel való együttélésnek esztendei alatt; de sokan hozzák fel okként a nők túlzott megterhelését s ezzel összefüggésben a férfiak elavult szemléletét a házastársi munkamegosztás rendjéről, esetleg a túlzottan anyagias szemléletet. * 7-híM Ste. a családokról, a házasságokról, a válóperekről Szűkítsük a témát: él a köztudatban egy. olyan felfogás, amely szerint a szülő köteles minden körülmények között alárendelni érdekeit a gyermek érdekeinek. A másik úgy véli. hogy az illetőnek csak egy élete van, ezt nem köteles feláldozni gyermekeiért. Melyik álláspont elfogadhatóbb ? — Azt hiszem, ilyen leegyszerűsítve egyik sem. De társadalmilag elfogadott szempont, hogy a szülőknek nagyon sok mindenről kell lemondaniuk a gyermek érdekében. Ebből következik az is, hogy százszor meg kell gondolni a válást ott, ahol már gyerek van. Odáig, persze, semmiképpen sem mehetünk el, hogy azt mondjuk: bármennyire is megromlott a házasság, a gyermek érdekében mindenáron együtt kell maradniuk és a házasságot nem szabad felbontani. Ide tartozik, hogy a mai nő sokkal kevesebbet tűr el, mint régen. És ha nem tűr, könnyebben megy egyenesen a bírósághoz. Erre utal az is, hogy a bontóperek mintegy negyven Százalékát indítják csak a férjek, a többit a feleségek. Igaz, ebben a hatvan százalékban azon esetek is benne vannak, amelyeknél valójában a férj gondol először a válásra, de ezt nem mondja ki, csak úgy viselkedik, hogy egy idő múlva a felesége lesz az, aki beadja a bontókeresetet. Ha igaz az, hogy a házasság egyben erőteljes alkalmazkodást is jelent, akkor valószínűleg az alkalmazkodási készség hiánya is közrejátszhat a házasságok felbomlásában. Különösen, ha arra gondol az ember, hogy a házasságkötést követő harmadik-negyedik esztendőben oly magas a válások száma ... — A házasság valóban nemcsak szexuális kapcsolat. Az alkalmazkodási készség hiánya tényleg az egyik legfőbb forrása a megromlott házasságoknak. Néha nem ártana az sem, ha egy kicsit hosszabb ideig az úgynevezett együttjárás időszaka; avagy — és ezt senki se vegye eretnekségnek — amolyan próbaházasságban élhetnének a jegyesek. Magának a házasságnak használna, ha a házasságkötésre készülő fiatalok jobban megismernék a másik gondolkodásmódját, jellemét, szokásait. Az emberek ugyanis valóban lakva ismerik meg egymást. Nagy fogyatékosság az is, hogy az elmúlt évtizedek elferdült társadalmi szemlélete révén alig-alig van házasságra nevelés. A családokban is kevés szó esik erről. Még a lányoknál is inkább csak a szexuális felvilágosításra redukálódik a szülői felkészítés, és nem a házasság emberi vonatkozásainak megismerésére. Sok fiatal — vagy olyasvalaki, aki később lép házasságra — töretlenül folytatni akarja korábbi életét, pedig köztudott, hogy a házaséletben alkalmazkodnunk kell egymáshoz. Ennek következménye, hogy a párkapcsolatban élők sem életcéljaikat, sem egyéniségüket nem tudják egyeztetni egymással; s ilyenkor inkább egymást kezdik marni. Mindeddig nem beszéltünk arról, hogy vajon a válások magas száma nem lenne-e csökkenthető valamiféle bírói rávezetéssel, közös kiutak találásával? — Nemcsak az alkohol, nemcsak az alkalmazkodási készség hiánya és nemcsak egy harmadik közbejötté, hanem a sima elhidegülés is szörnyűvé tehet egy házasságot. És ha ez az elhidegülés tartós, az ilyen házasságot is indokolt felbontani. Nagyon jó lenne persze, ha valaki egy rossz házasságból, elhidegült párkapcsolatból egy álomszerű, új kapcsolatba léphetne, miután elvált. Csakhogy az élet ennél ridegebb. Az igazán megromlott házasságokat nemigen lehet helyrebillenteni. Jobbára ugyanis illúziónak bizonyul azt hinni, hogy valaki tanul a saját kárán és a természetét szinte alapjaiban tudja megváltoztatni. Bíróként ezért nehéz valamiféle közös kiutat ajánlani .. . [~l Nyilván ez igazolja azt a közfelfon j; gást, hogy a békéltetések inkább formálisak, semmint érdemiek. Ráadásul a közös megegyezés nem teszi lehetővé a valódi okok feltárását, igy valószínűleg az igazi békéltetést sem. — Erre azt kell válaszolnom, hogy nálunk nemcsak a házasságokban, hanem társadalmilag sem vagyunk kellően felkészülve a konfliktusokra, az egyébként gondolkodás tiszteletére. Pedig nincs olyan házasság, ahol ne lennének ilyen-olyan konfliktusok. A békéltető tárgyalások csak akkor lehetnek majd eredményesebbek, ha a közéletben nagyobb tekintélye lesz a pszichológiának, a lélektani tanácsadásnak. Gondolom, nem egy házasságot meg lehetne menteni, de ahhoz a tanácsadás hitelének és az életnívónak is magasabb szintre kellene emelkednie. n.—^ Ön szerint tehát van „receptje" [/íj: annak, hogyan lehet a jelenleginél több házasságot megmenteni? — Egyszerűen keresni kell ennek módját! Elsősorban a tudati, gazdasági és jogi eszközök hatékonyabb működésére van szükség, bár valamiféle társadalmi méretű áttörést igy sem remélhetünk a közeljövőben. MIKLÓSI PETER 2
