A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-12-21 / 51. szám

SZÁMKIVETETTEK

(cseh szerző a magyar kisebbségről)

Gy. Kántor Mária:

AZ ERDÉLYI CSODA

Koller Sándor: ZENESZTRÁDA

Lovász Attila:

BULI VAN, GYEREKEK

Bödők Zsigmond:

A „HORRORSZKÓPIA”

Lőrincz Kató:

HAMLET HAZÁJÁBAN

L. Sisner:

HÁROM DARAB CITROMOS SÜTEMÉNY

(bűnügyi történet)

Lapzárta: 1990. XI. 28.

Címlapunkon KRÁĽ S. KLÁRA kollázsa

A Csemadok képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában.

815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35 Főszerkesztő: Lacza Tihamér Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek:

Mécs József és Ozsvatd Árpád

Telefon: 332-864

Grafikai szerkesztő: Krát S. Klára

Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače,

813 81 Bratislava,

Gottwaldovo nám. č. 6

Nyomja a Východoslovenské tlačiarne

š. p., Košice

Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza.

Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor.

inzertné oddelenie. Gorkého 13,

VI. poschodie tel: 522-72,

815-85 Bratislava.

' Index: 492 11.

A köztársasági parlamentben : most a bizottságokban folyik az iskolaügy államigazgatási és finanszírozási törvényjavaslatának vitája. Csehországban és Szlovákiában másmás törvény készül. Az első esetben az állami iskolaszékek mellett a helyi önkormányzatok is szerepet játszanának az iskolák fenntartásában; a szlovákiai javaslat szerint megszűnne a kettős igazgatás, minden iskolaügyi gond az iskolaszék hatáskörébe tartozna. Mind Csehországban, mind Szlovákiában sok elégedetlen hangot hallani.- Óriási problémát jelent, hogy az iskolaszéket a tárca úgy szeretné megszervezni, hogy az csak az iskolaügyi minisztériumhoz tartozzon. Eddig a gazdasági-anyagi ellátás terén az iskolaügy a belügyminisztériumhoz tartozott, az kapta, illetve folyósította a költségvetést a nemzeti bizottságokon keresztül. Én támogatom, hogy az irányítás ne legyen kétvágányú, s ez szerintem nem ismegoldhatatlan. Csak a költségvetési hozzájárulást kell másik társának kiutalni; a több pénzzel pedig az ugyanúgy tud bánni, mint a kevesebbel. A törvény értelmében minden járásban létesülne járási iskolaszék, ez intézné az iskolák irányítását, felügyeletét.

Tehát a járási iskolaszékhez tar; toznának a járásban található iskolák, függetlenül attól, hogy általános iskolákról vagy középiskolákról van-e szó, amelyek esetenként más járásokból származó diákokat is képeznek?- Ez egyelőre még vita tárgyát képezi. Van olyan javaslat, amely szerint hét bővített hatáskörű iskolaszék létezne Szlovákiában, ezekhez tartoznának a középiskolák. Az eredeti javaslatot már módosították, a hetet negyre csökkentenék, így tulajdonképpen az eddigi kerületi székhelyeken, Kassán, Besztercebányán létesülne ilyen bővített hatáskörű iskolaszék, Pozsonyban pedig kettő, egy a szlovák fővárosnak, egy pedig a mostani Nyugat-szlovákiai kerületnek. Nemrég a hat szlovákiai pedagógusszövetség tanácskozást tartott Zólyomban, ahol szó esett ezekről a kérdésekről is. Sok vita és mérlegelés után arra a meggyőződésre jutottunk, hogy jobb lenne, ha a középiskolák is a járási iskolaszékhez tartoznának. Pénzügyileg ez mindegy az országnak is, az oktatási tárcának is, s ahogy az új törvényjavaslat értelmében az oktatásügyi tárca is képes lenne gazdálkodni azzal az összeggel, amelyet eddig a belügyminisztérium folyósított az iskoláknak, úgy a járási iskolaszékek is képesek lennének a több pénzt elosztani, a nagyobb összeggel gazdálkodni.

Ha a tárca magára vállalja, hogy : teljes egészében irányítja és igazgatja az iskolákat a jövőben, akkor megnövekednének az adminisztratív teendők is mind az iskolaszékeken, mind az iskolákban, mivel az összes gazdasági ügyet is ott, helyben kell majd intézni. Lesz-e elég jó igazgató így az iskolákban? Vagy meg kell duplázni majd a szerepeket, s fel kell venni egy gazdaságimenedzser igazgatót? Arról volt szó korábban, hogy az igazgató legyen jó szakember, s az iskolában nevelői-pedagógusszakember lenne a jó szakember! Hogyan kell a törvényjavaslat értelmében kiválasztani majd az igazgatókat?- A törvény értelmében az igazgatókat a jövőben a járási iskolaszék nevezné ki pályázat alapján. A pedagógusszövetségek említett zólyomi tanácskozásán arra az álláspontra jutottunk, hogy a kinevezés négy évre szóljon, s amennyiben a tantestület e négy év elteltével újra bizalmat szavaz az igazgatónak, további négy évre kaphasson még megbízatást. Abból indultunk ki, hogy akármilyen jó igazgató is valaki, ennyi idő elteltével váltania kell. meg kell próbálnia képességeit más téren is bizonyítani Az

Interjú

PUKKAI LÁSZLÓVAL, a szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség elnökével

ilyen változásokra nagy szüksége van az iskolának, hogy ne szürküljön el. S ha már az igazgatókról esett szó, el kell mondanom, hogy a képviselők körében nagy vitát kavart az igazgatói hatáskör kibővítésére tett javaslatok közül az, hogy az igazgató saját hatáskörében hozhat döntéseket az iskolalátogatásról, külön sajátos órarend engedélyezéséről az alapiskolában. Arról van szó például, hogy ha valakinek komoly egészségi vagy más személyes okból sajátos iskolalátogatási feltételeket kell engedélyezni, azt tehesse meg az igazgató. Az adminisztráció ' felduzzasztásának megelőzése érdekében pedig az igazgatónak menedzsernek is kell lennie

Honnan veszünk hirtelen erre . a posztra elég embert?

* - Nekünk olyan elképzeléseink vannak, hogy a tanárképzőben tantervbe kell iktatni a szükséges közgazdasági, jogi, menedzsermunka alapjainak oktatását és az iskolaszervezési kérdéseket is. Nem lehet a továbbiakban is úgy dolgozni, hogy ha pl. csőrepedés van az iskolában, akkor írok egy kérvényt a járási iskolaszéknek, onnan majd válaszolnak rá és valamikor majd küldenek egy szerelőt, én meg addig lezárom a főcsapot és víz nélkül hagyom az iskolát. A jövőben az igazgatónak kell gazdálkodnia az iskola minden pénzével. Azt a tanév kezdetén meg kell kapnia a tárcától, aztán ha csőrepedés van, hívja a szerelőt és azonnal megjavíttatja. Kezdetben nem lesz egyszerű igazgatónak lenni, de bele kell vágni a változtatásba. Mi a béralappal való gazdálkodást is másként képzeljük el, mint az jelenleg történik. Köztudomású, hogy a pedagógusfizetések alatta maradnak más ágazatok átlagkereseteinek. A minisztérium most megkérdezte a pedagógusszövetségeket, mi a véleményük arról az elképzelésről, hogy 1991. január 1-től átlagosan 210 koronával akarja emelni a fizetéseket. Mi tettünk egy javaslatot a tárcának: szüntessék meg az ún. különjutalmakat és az ún. személyi értékelést, s ezek összegét is tegyék hozzá a béralaphoz. Mert ezek a Jutalmak" nevetségesen kis összegek, amelyekkel semmi mást nem lehet elérni egy kollektívában, csak azt, hogy megromlik a közhangulat. Ezzel az összeggel és a 210 koronával már lefaraghatnánk valamicskét az említett átlagbérkülönbségekből.

DdcIG ¥- A&ir&e.

Úgy látom, az iskolaügyben is a pénz, a bérezés az egyik legnagyobb gond, persze sok más egyéb mellett. A „nem termelő ágazatot” sújtó helytelen szemlélet és elbánás következményeit sokáig nehéz lesz még teljesen felszámolni. Döntésre jutottake már a pedagógusszervezetek, hogy mik akarnak lenni tulajdonképpen: szakmai tömörülések, vagy szakszervezetiérdekvédelmi szövetségek?- November 24-én tanácskozik újra Szlovákia hat pedagógusszervezete, a Nyugatszlovákiai Pedagógusok Uniója, a Keletszlovákiai Tanítók Fóruma, az újvári Szlovákiai Tanítók Szövetsége, a kassai Szakmunkásképzők Egyesülete, a nagyszombati Keresztény Tanítók Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség. Előzetesen megegyeztünk abban, hogy létrehozzuk ezen szövetségek konföderációját, s vita tárgya volt a pedagógusszövetségek és a szakszervezet viszonya. Álláspont még nincs e kérdésben, mert abból a törekvésből, hogy vegyük át a szakszervezet szerepét, az is következne, hogy nem elég a jogi és gazdasági érdekképviseletet átvenni, hanem fel kell vállalni hozzá a szociális meg egyéb érdekszférákat is, egyszóval: mindent.

Tavasszal eléggé „zűrös” fogadtatásban részesült a magyar pedagógusszövetség, megalakulását nem övezte osztatlan szimpátia. Őszre a józan ész rákényszeritett bennünket annak belátására is, hogy a vegyes tannyelvű iskolák szétválasztására tett kísérlet hiábavaló. Kováč miniszter úr a nemzetiségi főosztály helyett létrehozta a minisztériumban a vegyes lakosságú területek iskoláinak főosztályát, az új iskolaügyi miniszter, Milan Pišút pedig odaadó hévvel híve Kováč úr elképzeléseinek. Ezzel a tudattal meg egy nyelvtörvénnyel „gazdagabban” mit tehet a magyar iskolákért a magyar pedagógusszövetség, hogy ha már nem javulhatnak elképzelései szerint a tanítás körülményei, legalább ne romoljanak?- Pišút miniszter úrral és a minisztériummal, meg az említett főosztállyal rendszeresen tárgyalunk. Most is egy ilyen tanácskozásra készülünk. Azt szeretnénk elérni, hogy a központi tanfelügyelői és módszertani központ mellett létrejöjjön egy magyar szekció is. Ebben az ügyben személyesen jártam A. Nagy Lászlónál, az SZNT elnökénél, aki támogatásáról biztosított bennünket. Amit még tehetünk, azt tesszük. Módszertani napokat rendezünk szerte az országban, a legutóbbi Rimaszombatban a Zsolnay-módszer bemutatása volt a Zsolnay házaspár részvételével, a legközelebbi egy országos szeminárium lesz a Kodálymódszerről Galántán.

Önök az iskolaszékkel kapcsola: tos törvényjavaslat véleményezői. Úgy látják, ez a törvény akkor is jó, ha tekintetbe veszik, hogy egy másik törvény értelmében, nálunk nyitható egyházi vagy magániskola is? Es még valami: az új oktatási törvényjavaslat előkészületeiről és beterjesztésének időpontjáról tudnak-e már?- Az iskolaszékkel kapcsolatos törvény szerintünk mind az állami, mind az egyházi és magániskolák szempontjából azonos kérdéseket vet fel, mivel az egyházi és magániskolák ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint az állami iskolák. Ami pedig a kérdés másik felét illeti: mindenki számára ismeretes, hogy új oktatási törvényt kell kidolgozni és jóváhagyni hazánkban. Ennek előkészületeiről azonban még semmit nem mondhatok, mert vaklármát csinálni nem akarok, s egyelőre hiteles információink róla nincsenek. Abból pedig, amit itt-ott elhall az ember, nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

N. GYURKOVITS RÓZA

2