A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-09 / 45. szám
SZELVÉNY Kicsoda Tarzan? Kezdjük talán azzal, hogy ki az 1875-ben Chicagóban született Edgar Rice Burroughs, akinek fejéből ez az indákba kapaszkodva repülő hős kipattant. Borroughs igen jómódú család fiaként jött a világra, aztán ide-oda vetette a sors, hősénél is kalandosabb életet élt. vagy negyven foglalkozást kipróbált, és mindbe belebukott. Már 37 éves elmúlt, mikor a civilizációtól megundorodva tollat ragadott, és megírta első novelláját az őserdő fiáról, mely arról szólt, hogy egy angol lord gyermekét elrabolják a majmok, és felnevelik. Tőlük kapja a Tarzan nevet is, amely fehér bőrt jelent. Az elbeszélést az All Story Magazin 1912 nyarán 700 dollárért megvette s közölte. S Tarzan hamarosan milliókat hozott. Világirodalmi lexikonunk szerint 56 nyelven, 25 millió példányban keltek el a róla szóló történetek, más források szerint 39 millióra becsülhető a példányszám, 1918. január 27-én bemutatták az első Tarzan-filmet is, s azóta egyfolytában készülnek róla újabb filmek, de műsoron maradnak a régiek is, főleg azok, amelyekben a Tarzanok Tarzanja, Johnny Weissmüller alakítja a hőst. Amerikában rajta kívül 15 színész személyesítette meg Tarzant, de filmre vitték más országokban is, többek között Japánban. Jamaicában, Kínában, Szingapürban, ottani művészekkel a címszerepben. Az USA-ban már két várost is elneveztek Tarzanról. Hogy mi az örökzöld siker titka? A pszichológusok szerint az. hogy Tarzan a nagyvárosi ember kamaszos szabadságvágyát testesíti meg. A kritikusok szerint viszont az, hogy a Tarzantörténetek, noha roppant naivak és irodalmi értékük sincs, szerfelett szórakoztatóak. Mi a családfa? Valamely család leszármazásának fa alakjában való bemutatása a genealógiában, magyarul származástanban. Az első ismert ősöket a fa törzse, a leszármazókat az ágak jelképezik. Egy átlagos családfa persze a rajzunkon láthatóan jóval terebélyesebb, annyi ága-boga van, hogy illusztrációként ide se férne. Az sem ritkaság, hogy törzsén csak „az ős", azaz egy ember szerepel. Patriarchátus esetén ez az ember férfi, matriarchátus esetén nő. Az előbbit ugyanis apajogúság jellemzi, s a rokonságot az apa vonalán vezetik, az utóbbi viszont anyajogú, s a leszármazást az anya vonalán vezetik. Mindkét családfelépítést már az ősközösségekben ismerték. A mi kontinensünkön azonban főleg a patriarchátus érvényesült. Európában már az ókorban a férfit tartották családfőnek. A régi görögöknél a nö férje nélkül semmiben sem dönthetett, a római pater familias, vagyis családapa már valóságos zsarnoka volt háza népének. A nők iránti kötelező tiszteletet csak a kereszténység Mária-kultusza teremtette meg. Közben számos helyen, így a törököknél, az araboknál és Távol-Keleten kialakult a poligamikus családforma, azaz a többnejűség, másutt, például Polinéziában, Nyugat-Afrikában, Tibetben a poliandrikus családforma, azaz a többférjüség. Nálunk viszont megmaradt a monogám-monandrikus, vagyis egynejűegyférjü család. Mondhatni, szerencsére. Mert a Családkutatás mostanság ismét módi, és a szükebbre fogott rokoni kapcsolatok mégiscsak megkönnyítik a családfák felállítását. Mágus volt-e a csillagjós? A csillagokat immár közel hozzák a távcsövek és mindinkább közelítik az űrszondák, jó pár mesterséges égitest is kering már odafönt. De ürkorszak ide vagy oda, a horoszkóp és csillagjóslás ma is divat. Sőt mintha egyenesen napjainkban élné reneszánszát. Az első csillagjósok a régi Kaldeában működtek. Onnan terjedt át az asztrológia az ókori Egyitomban, majd Görögországba és Rómába, ahol már Cicero kikelt ellene. De szava a semmibe veszett. A Fórumon ácsorgó asztrológusokhoz özönlött a nép, s noha akadt császár, például Vespasianus. aki száműzte birodalmából az asztrológusokat, a római császárok legtöbbje is nagy pénzért tartott csillagjósokat, hogy egy-egy döntése előtt kikérje véleményüket. Példájukat a későbbi keresztény uralkodók is követték; valamennyiüknek volt udvari csillagjósa, ki nemegyszer jelentős befolyást gyakorolt a kormányzásra. Az asztrológusok legtöbbjét tudós mágusnak tartották. Egyik leghíresebbiküknek, Nostradamusnak még az sem ártott, hogy maga a pápa tette indexre jóslatait. Miért is ártott volna, mikor a Vatikántól nem messze, a bolognai és páduai egyetemen tanszéke volt a csillagjóslásnak ? Egy időben még Kepler is csillagjóslásra adta a fejét. Ha nem tette volna, éhen halt volna. „Oly bolond ez a világ, hogy csak a bolondságért fizet — mondta mérgesen. — Fizessen hát, és bolongságért kapott pénzen vásárolt berendezéseket majd feltárom neki az igazságot, a józan csillagok józan titkait." 18
