A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)
1990-10-12 / 41. szám
súlyos lázban kell hevernie, meg kell kapnia az injekciót, hogy egy újabb száz évet kibírjon. Kinek üzlet ez? Elsősorban az osztrákoknak, akik mellett mi csak kulloghatunk, s a morzsákat szedegethetjük össze. Szlovákia, illetve Po' zsony, bár nem hivatalos erre a világkiállításra, véleményem szeript, ha ügyesen manipulál, lefölözi azt a hasznot, melyre sem Budapest, sem Bécs nem számít. — Te említetted Csehszlovákiát, így hát megkérdem, belpolitikai szemmel hogyan tekintesz a mi politikánkra ? — Sokszor vádolnak minket azzal, hogy nálunk már évek óta tart a pluralista folyamat, s csak nyűglődünk rajta, pedig már 56 után is ilyen irányt vettünk féf. Visszakérdezek: ki volt akkor mellettünk? Senki! Még csak a nyugati világ sem, hiszen Anglia hallgatott, Amerika vállat vont, Tito ezt le akarta törni, s még sorolhatnám. Most már könnyű! Akkor, amikor az egész világ közvéleménye nyíltan mellettünk áll, s amikor van egy Gorbacsov, aki olyanynyira egyetért velünk, hogy saját rendszere ellen fordul, akkor már könnyű Csehszlovákiában kikiáltani a szabadságot, könnyű az NDK-ban lebontani a berlini falat, könnyű Romániában megdönteni a diktatúrát. Én büszke vagyok, hogy volt egy 56-unk, igaz, a csehszlovákok 68-ra lehetnek büszkék. Nem értek egyet azzal, hogy most forradalmi módon mindent meg kell dönteni! Ez sohasem volt megoldás, az októberi forradalomkor is bebizonyosodott. Amit most mi, magyarok csinálunk, az egy békés átmenet, csak ez lehet a követendő út. Nekem tetszik a csehszlovák politika is, mert hasonló a miénkhez. — Tehát lehet párhuzamot vonni? . — Lehet, sőt, kicsit irigylem is Csehszlovákiát, hiszen iparilag fejlettebb ország, mint mi> Csehszlovákiának sokkal jobb adottságai vannak arra, hogy kitörjön a 45 éves rabságból, és elindulhasson a fejlett szabad gazdasági pályán. Szeretném, ha nálunk is ez lenne. Egy biztos: nálunk ennek az alapja a mikrogazdaság megteremtése, míg nálatok a nagyipar dominál. — Csehszlovákiában nagy számban élnek magyar nemzetiségűek. Te hogy látod a helyzetüket? — Meg kellene hagyni minden népnek, hogy úgy fejlődjön, ahogy tud és ahogy szeretne, mert eredményt csak ekkor lehet elérni. Nem akarok nacionalista és soviniszta gondolatokat mondani, meg se fordult a fejemben, hogy Erdély Magyarországhoz kerüljön, de az erdélyi népnek jogot és szabadságot kellene biztosítani a fejlődéséhez. — Ez gondolom, a csehszlovákiai magyarságra- is vonatkozik... Jól gondolod. KOLLER SÁNDOR (A szerző felvétele) Végh János kertjének meghitt pihenő sarká-Császárfa Mostanában egyre több szó esik a természet értékeinek megőrzéséről, környezetünk védelméről, s szerencsére egyre többen tudatosítják a természet védelmének fontosságát. Olyan embert szeretnék olvasóinknak bemutatni, akinek egész eddigi — közel hét évtizedes — életét a természet iránti tisztelet és szeretet érzése vezérelte. A Nyékvárkonyban élő 69 éves Végh Jánosról van szó, akinek lelkesedése, kitartó szorgalma és lankadatlan tudásvágya a természet szépségének feltárásában, a virágok, díszcserjék, bokrok és fák szaporításában és meghonosításában nyilvánul meg. Szebbnél szebb virágai, különleges — a csallóközi viszonyokhoz teljes mértékben alkalmazkodó — dísznövényei nevét nemcsak a Dunaszerdahelyi járásban, hanem távolabbi vidékeken, sőt az ország határán túl is ismertté tették. Végh János Nyékvárkony község szélén lévő 268-as számú háza mellett a gondosan és szakszerűen kiképzett szőlölugas, a színpompás virágok sokasága azt jelzi, hogy e házban szépre fogékony, gondos gazda lakik. Az udvarra lépve valóban nehezen tud betelni az idelátogató a szemet gyönyörködtető látvánnyal. A tipikus falusi udvar szinte minden talpalatnyi területén — tavasztól késő őszig — tarka virágok sokasága pompázik. Igazán kellemes és felemelő látvány. Csak olyan ember tud ilyen kellemes környezetet teremteni, aki igazán szereti a növényeket és időt, fáradságot nem kímélve foglalkozik velük, dédelgeti őket. Igen, ilyen ember Végh János, aki gyermekkorában — hat évtizeddel ezelőtt — elemi iskolai tanítóbb mint 250 növényfajtát csodálhat meg az érdeklődő. A termesztett dísz- , növényeket értékesíti (gyakran ajándékozza is) mind a magánszemélyek, mind a közületek körében. Ha az ember Nyékvárkonyban végigsétál, számtalan helyen láthatja Végh János kezenyomát, növényszaporító munkájának áldásos eredményét. Gyönyörű tujasorok, ízlésesen kiképzett kisebb-nagyobb parkok jelzik e községben a szakszerűséget, a hozzáértést. Kertjében a kis ágyásokban szaporított növények mellett táblácskák jelzik a növény nevét, s legtöbb esetben a magyár felirat mellett a latin megnevezés is szerepel. Végh Jánosnak szépen alakuló kapcsolatai vannak a járás falvainak nemzeti bizottságaival, intézményeivel, amelyeknek készségesen segít — jó tanáccsal és díszcserjékkel egyaránt — a parkosításban, a környezet szépítésében. A díszfákon kívül gyümölcsfák szaporításával is szívesen foglalkozik. Ezek iránt elsősorban a kiskertek tulajdonosai érdeklődnek. Végh János eddigi életéröl elmondhatjuk, hogy a természet iránti tisztelet és megbecsülő szeretet érzése hatotta át, s szorgos munkájával mindig környezete szépítésén fáradozott. E szép és hasznos tevékenýséget a jövőben is szívesen folytatja — amíg egészsége megengedi —, s szeretettel várja a virágok, dísznövények és gyümölcsfák iránt érdeklődőket. Meggyőződésem, hogy a kertjében kitermelt bő választékból a legigényesebb érdeklődőket is ki tudja elégíteni. Dr. MAG GYULA Krascsenits Géza felvételei Hortenzia Törökrózsa tójától tanulta megbecsülni a természetet, a növények szeretetét. Már a hetedik osztályban elsajátította az oltást, a növénytermesztés alapelveit, s azóta kitartóan hódol e szenvedélyének annak ellenére, hogy eredetileg a géplakatos szakmát tanulta ki. A szép virágok termesztésén kívül egyéb növények — főleg díszfák, cserjék és díszbokrok szaporításával foglalkozik. A körülbelül 10 árnyi kertjében 5
