A Hét 1990/2 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1990-09-28 / 39. szám

Minden héten egy szemrevaló, testes csomagot hoz szerkesztőségünkbe a postás.

Aki itt dolgozik, az már ránézésre is tudja mi van benne — lapunk legújabb számának szignálpéldányai. Izgatottan és türelmetlenül várjuk, hogy az olló végre kiszabadítsa a több rétegnyi papírkalodából a nyomdafesték szagú újságpéldányokat. Az izgalom érthető és indokolt, elvégre ez az a pillanat, amikor

A szerkesztőségi küldemény két részből áll. Az egyikben a kéziratok találhatók, a másikban a fényképek, a címrajzok és a különböző illusztrációk. A csomag nélkülözhetetlen tartozékai a tükrök is. Persze, senki ne gondoljon holmi üvegtárgyakra, az újságírók és a nyomdászok azt a papírlapot nevezik tükörnek, ahová a grafikai szerkesztő 1 : 1 arányban berajzolja, hogyan képzeli el a cikkek és a képek helyét és formáját a lapban. Ez egyfajta utasítás a nyomdászok számára. A nyomdában különválasztják a szöveges és a képi anyagot, mivel feldolgozásuk eltérő módon történik. A szöveget gondozó technológus összeveti a tükröt és a kéziraton található utasításokat, ellenőrzi a kéziratok tipográfiai átszámítását, majd mindezt betáplálja a számítógép memóriájába. Eközben a képeket kezelő technológus csoportosítja a felvé teleket és a rajzokat, ellenőrzi a minőségüket és a reprodukálhatóságukat, feljegyzi az elvégzendő műveleteket és ennek alapján történik a képanyag nyomdai előkészítése.

A kéziratok a szedöterembe kerülnek. Itt

számunkra is kézzelfoghatóvá válik munkánk eredménye, amikor „testet öltenek” a kéziratok, a színes és fekete-fehér felvételek, a grafikai szerkesztő elképzelései. A kéziratok nyomdába küldése és a szignálpéldányok megérkezése között három hét telik el.

Vajon mi történik ezalatt a nyomdában ? Ennek jártunk utána és erről lesz szó az alábbiakban.

laposodást, a nem odaillő színfoltokat, kifedik a fölösleges részeket. A képkeretek, a negatív szövegnyomás és a színes alányomás kialakítása is a feladataik közé tartozik.

A felsorolt műveleteket elvégezve következik a képek és a szövegek egymás mellé illesztése. Az egyes oldalakat a nyomóíveken úgy csoportosítják, hogy a nyomtatáskor egymás után következzenek. Minden színt külön kell montírozni. Az ívszereléket speciálisan előkészített fényérzékeny pigmentpapírra másolják. Minden színnek saját másolata van. Ezeket a másolatokat fotómechanikus eljárással készítik. A másolatokat felviszik a mélynyomó rézhengerre, ahonnan az előhívás után eltávolítják a pigmentpapír hordozófelületet és a hengeren ottmarad a tulajdonképpeni másolat. Az előhívást, a szárítást és a nem nyomandó részek lefedését követően a mélynyomóhenger a hengermaratóba kerül, ahol négy, vasklorid (FECl3)-oldatot tartalmazó fürdőben a réz felületére maratják a szöveget és a képeket. Az így nyomásra előkészített hengert