A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-01 / 22. szám
Iván Az ember azt hihetné, hogy nálunk csak irodalmi emlékek juttattak helyet a János név e szláv alakjának. De a vélekedést már csak az Ivánnal kezdődő vagy Ivánra végződő helységneveinknek 20-nál nagyobb száma is megdönti, nem szólva az idevágó családnevek — Iván, Ivánfi, Ivánka, Ivánfy — tekintélyes mennyiségéről. De egyéb jelenségek is tanúságot tesznek az Iván névnek mélyre fúródó gyökereiről. Ott van mindenekelőtt Keresztelő Szent János napjának — június 24-nek — hagyományos népi neve: Szent Iván napja. Shakespeare mesejátéka (szentivánéji álom) az e naphoz kapcsolható népi hiedelmeket szövi fantasztikus képpé és Wagner operájának, a Nürnbergi mesterdalnokoknak is lényeges elemét alkotja a Szent Iván napi mulatság, németül a Johannis. (Kallós Ede nyomán) Gyógyerő a természetben Pünkösd Pünkösdi szokásainkkal meg egyszer a tavasz eljövetelének örvendünk. A pünkösdi király és a pünkösdi királyné választásának titokzatos, részben értelmüket vesztett szertartásával a termékenységet, a termést, a szaporodást kívánták biztosítani eleink. A királyság elnyeréséért — amely néhol egy esztendeig, néhol csak egy napig tartott — a Dunántúlon például lóversenyben vetélkedtek a legények. Minden legénynek a tulajdon lován nyereg1 és kengyel nélkül kellett a kifeszített kötelékakadályokat átugratnia. A győztes lett a pünkösdi király, aki aztán egész éven át — vagy csak egy napig — különböző előjogokat élvezett. Tilosba tévedt lovát, jószágát büntetés nem érhette, engedelme nélkül táncot a faluban nem rendezhettek, a község rovására minden kocsmában ingyen ihatott, jószágát ingyen őrizték, hivatalos volt minden lakodalomba, stb. A pünkösdi királyné alakja szintén országszerte ismert. A Dunántúlon a legutóbbi időben már kislányok jártak pünkösdölni. A választott kis királynő feje fölé társnői selyemkendőből sátrat tartottak, s házról házra jártak köszönteni, közben rózsaszirmokat hintettek szét. Ácintos, pácintos. Tarka tulipános. Hintsetek virágot. Az Isten fiának! Meghozta az Isten piros pünkösd napját, azaz Szent Iván hava. az Ivánok, Jánosok, Leventék, Lászlók, Péterek, Pálok névnapjával. És persze, ahogy Istvánffy Miklós 1565-ben papírra vetette, a paraszt: „Várja Medárd napját: megered majd fentrül az áldás és a kiszikkadt rét újra virul, felüdül." Érdekes, hiszen a legenda szerint a negyvennapos esőt Medárd püspök haragjában „imádkozta ki". Mindegy, figyeljük, hogy a jóslat — ha Medárd napján esik, további negyven napig esni fog, ha nem esik negyven napig szárazság lesz — beválik-e ? A kiadós esők után pedig bőséges termést remél a földműves. Hogy Péter-Pálkor telt kalászt vágjon a kasza. Ez idő tájt mást is megfigyelhetünk — esetleg felidézve a közelmúlt történéseit. Mégpedig azt. hogy a Saulusokból hányán váltak Paulussá. Sokan jártak és járnak jelenleg is a damaszkaszi úton. officinalis), 2 diólevél (Junglaus regie), 1 ezerjófü (Centariuin nunus), 5 fagyöngy (Viscum album), 2 galagonyavirág (Crataegi flescum föl.), 2 galagonyabogyó (Crataegi fructüs), 2 keskeny útifű (Plantago laneolata), pásztortáska (Capsella bursafpastor), 2 tarackgyökér (Agropyron repens), 2 tejoltógalaj (Galium verum), 2 zsályalevél (Salvia officinalis), 2 zsurlófű (Equísetum arvense). A gyógyfüveket apróra vágjuk és a jelzett arányban összekeverjük. Egymagukban is alkalmazhatók, de a keverék hatásosabb. Egy liter forrásban lévő vízhez 2 evőkanál keveréket teszünk, és néha megkeverve, fedő alatt 20 percig pároljuk. Leszűrve a nap folyamán kortyonként két litert fogyasztunk el belőle. A kúra 14 napos és egy hét szünet után megismételhető. MJ Mi is meghordozzuk Királynéasszonyát. Ejne, dejne, denejde, ejne, dejne, denejde. Az énekszó végén a leánykák magasra emelték a királynőt. „Ekkora legyen a kender!" — mondták hozzá a jókívánságot. Egyes kutatók szerint a pünkösdölés emlékeztét a májusi grófnő ünneplésére, amely Bologna városában már a XIII. században virágzott. Vándorôiákok révén terjedt el ortean az Alpokon túli országokba. Az ősi tavaszi ünnephez a keresztény egyház is hozzátette a maga mondanivalóját. A tavaszi virágzásban a ^jentlélek ajándékát hirdeti a híveknek, amely hét ajándékával megújítja a földeinél és betölti a szíveket, -kocsis-Eddig két alkalommal foglalkoztunk a vértisztító teakeverékekkel. Most egy szintén nagyon elterjedt betegségre, az érelmeszesedésre közlünk nagyon hatásos gyógyteakeveréket. A régebben csak idősebb korban jelentkező érelmeszesedés napjainkban sajnos a fiatalabb korosztályt is látogatja. A betegség okát a helytelen, egyoldalú — vagyis természetellenes táplálkozásban kereshetnénk. De ezt hagyjuk az egészségügyi dolgozókra. Ha már a betegség kialakult, próbáljunk gyógyulást keresni a természetben. A következő teakeverék talán §egit: 2 rész (a továbbiakban csak 1,2,5) aranyresszö (Solidago gigantea) 1 Angelika gyökér (Angelica archangeli), 7 borsmenta (Ménta piperita), 2 bodzavirág (sambucus nigra), 1 cickafark (A- chillea millefolium), 2 citromfű (Melissa Még ültethető a cukkini Június elején még helybe vetéssel ültethető a cukkini. Ez az egyre népszerűbb tökfajta befőzve még arz uborkát is helyettesítheti. A spárgatökhöz és az uborkához hasonló feltételeket igényel. A legfinomabbak a kb. 10 cm nagyságú termések, melyeknek végén még ott a virág is. De nem történik semmi baj, ha a salátauborka nagyságú cukkiniket rántjuk ki. S amig a héja puha — erről körömmel győződhetünk rneg — nagyon finom főzelék van belőle. 23
