A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-01 / 22. szám
Rovatvezető: MACS JÓZSEF Miről gondolkodik éppen A NÉPFŐISKOLÁK GYAKORLATI Száraz Dénes írását vitaindítónak szántuk, mivel úgy érezzük, hogy a felvetett gondolatok és elképzelések előremutatóak. A Csemadok rendkívüli országos közgyűlésén szintén felvetődött a népfőiskolák ügye, tehát a téma nagyon is időszerű. Várjuk hozzászólásaikat. MIÉRT KELL NÉPFŐISKOLA? A helyi kulturális tevékenység sok esetben elvesztette élő funkcióját a társadalomban. Hiányoznak a helyi közösségek, a helyi társadalom egyéni érdekeket követő, önző egyénekre bomlott. Elsősorban ezek helyreállítása lenne a népfőiskolák feladata. De ez nem egyszerű dolog, mivel bármilyen vállalkozásba, kezdeményezésbe fog a helyi társadalom, mindig szembe kell néznie a fő akadályokkal, a kellő önállóság, a helyi társadalmi összefogás hiányával, a szűkös anyagi forrásokkal, a szakértelem fogyatékosságaival és kisebbségi létünkből kifolyólag a többség bizalmatlanságával. Ezek az akadályozó tényezők szorosan összefüggnek és egy bűvös kört alkotnak, melyből kibontakozni belső önerőből csak nagyon nehezen lehet. Ehhez nyújthat segítséget a népfőiskola, mint olyan fórum, melynek keretén belül a helyi lakosok jobban megismerik egymást és környezetüket, közösséget alakíthatnak, felismerhetik saját helyzetüket, és képessé válnak az előrelépéshez szükséges közös összefogásra. Célok: — helyi-, réteg-, nemzetiségi öntudat és önismeret megszilárdítása iskolának van magyar tagozata. Szaktanintézet a kövecsesi mezőgazdaságit kivéve nincs, esetleg a tornaijai ruházati üzemnek van (vagy volt?) magyar osztálya. A járás lakosságának összetétele 52—48 százalék a szlovák nemzetiségűek javára. Azt is beszélik a városban és a környéken, hogy a Gömöri Múzeum nem tud igazgatót találni. A Járási Nemzeti Bizottság a tél folyamán, a gyengéd forradalom kitörése után, pályázatot irt ki az igazgatói poszt betöltésére. A feltételek első változatában * még kötelező volt a szlovák és a magyar nyelv aktiv tudása, s a beküldést záros határidővel jelölték meg. A pályázati felhívásnak egyetlen jelentkezője volt, aki minden feltételt teljesített, s oklevelét az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg. mint régész-néprajzos, ezért az eredeti ki— korszerű tájékozódás az életben, nagy gyakorlatiassággal — szervező és irányító tevékenység — népi vezető réteg kinevelése — helyes önnevelés — helyi közösségek létrejöttének segítése — gyakorlati hasznú általános műveltség terjesztése — népi hagyományaink, kultúránk közkincscsé tétele KI-MI KELL HOZZÁ? Semmilyen központi tananyag nem szükséges, mert a népfőiskola a közigazgatási beosztástól függetlenül kis tájegységi, városkörnyéki keretben öntevékenyen alakul meg. és a helyi társadalom szolgálatában áll. Nem a felülről megszabott normatív, tervirányos vezetés viszi előre, hanem az önmozgás. Egyenrangú falvak, városok, gazdasági egységek, társadalmi csoportok reális kulturális vállalkozása, ami nem zárja ki a gazdasági vállalkozás lehetőségét sem. Kell hozzá továbbá legalább kéttucatnyi, legkevesebb nyolc osztályt végzett tanulni vágyó egyén bármely, társadalmi rétegből, akik tartós együttlétben, közösségben általános műveltségük aktív fejlesztésére törekednek. A népfőiskola nem megismertet, hanem megismerni, gondolkodni tanít. A kisebb természetes tájegység történelmének, gazdaságának, kultúrájának és jelenének ténykutató megismerése a feladata. Olyan gyakorlatias tudnivalókat szereznek a résztvevők, amelyekre a mindennapi életben szükségük van. A népfőiskola nem az írásban megadott határidőt meghosszabbították. Ekkor jelentkezett a következő pályázó, aki viszont nem teljesítette az eredeti pályázatban megszabott feltételeket. Ide kívánkozik, hogy a másodszori pályázati kiírásnál az egyik feltételt már úgy módosították, hogy ajánlatos a magyar nyelv tudása. A záros határidő letette után jelentkezett egy hölgy is. Ekkor a pályázókat képességi vizsgának vetették alá. s a járási nemzeti bizottság illetékes szakosztálya azt a hölgyet nevezte ki igazgatónak, aki a záros határidő letelte után jelentkezett, és a híresztelés szerint a kiirt fettételeknek sem felett meg minden tekintetben. A legalkalmasabb pályázó jelentkezését elutasították, aki óvást emelt a döntés ellen. Az óvást felülvizsgálta a járási ügyész is, aminek alapján hatályon kívül helyezték a kinevezésről hozott döntést. (mj) egyéni kiemelkedést szolgálja, hanem azt segíti, hogy a helyi patriotizmus fejlesztésével olyan demokratikus gondolkodású emberek nevelődjenek, akik egész környezetük felemelkedésén munkálkodó közösségi emberekké válnak. A NÉPFŐISKOLÁK SZERVEZÉSI KÉRDÉSEI: Népfőiskolát indíthat önálló jogi személyként bármely Csemadok-alapszervezet, társulhat pártoló jogi személyekkel (művelődési ház. könyvtár, oktatási intézmény, szövetkezet, stb.). Kérhet állami támogatást a község illetve a járás nemzeti bizottságainak kulturális alapjából. Az utóbbi esetben is önkormányzat illetve autonómia illeti meg a népfőiskolát, amit konkrét támogatási szerződésben kell lefektetni, és az érintettekkel megvitatni, jóváhagyatni. A résztvevők fizethetnek tandíjat, melyhez hozzájárulhatnak szövetkezetek, üzemek, intézmények. Létre kell hozni a Csehszlovákiai Magyar Népfőiskolái Társaságot, amely koordinálná a népfőiskolák tevékenységét, szakmai útmutatásokat ajánlhat és ápolná a nemzetközi kapcsolatokat. A NÉPFŐISKOLA NÖVENDÉKEI Főleg a nyolc osztályt végzett és az érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező egyéneket kell bevonni 1 8-tól 40 évig. Egy-egy tanfolyam, évfolyam létszáma 25—30 fő. A toborzás módja a nyilvános pályahirdetés, személyes kapcsolatteremtés. A kezdeményezés megindításakor ajánlatos a szűkebb szülőföldön ismertté vált értelmiségi (költő, tudós, tanár, politikus) bevonása. Meg kell nyerni olyan emberek támogatását, akikre felnéznek a faluban. A NÉPFŐISKOLA HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA Létesítésekor a közigazgatási beosztást nem kell figyelembe venni. A közlekedés, munkahely, tájegység megszabta természetes táji összetartozás a kezdeményezés alapja. Annál hasznosabb, minél kisebb számú népesség és falu képes ilyet létrehozni, de feltehetően a tájegység kulturális funkcióit is ellátó kisváros, a városiasodé nagyközség erre a legalkalmasabb hely. NÉPFŐISKOLA-TÍPUSOK 1. Bentlakásos népfőiskola — 3—4 napos Minta: 1. nap délelőtt — Milyen mezőgazdasági kultúrák részesíthetők előnyben a tájon délután — A település környékének rendezési terve 2. nap délelőtt — Környezetvédelem és lakásépítés délután — Ház. lakástípus, típustervek 3. nap délelőtt — Az állattartásra szolgáló épületek elhelyezése a telken délután — Otthonteremtés, magánélet kultúrája 4. nap délelőtt — Helyi kulturális értékek, népi hagyományok délután — Magyarságtudat, identitás A bentlakásos formánál szórakozási, kulturális lehetőségeket kell biztosítani a résztvevőknek (kirándulás, kultúrműsor, beszélgetések). 2. Népfőiskola — heti 1 —2 alkalommal A régi vármegye háza, amely most a járási nemzett bizottság székbe lye történő tanfolyamok. Időtartama 2—3 hónap (nem bentlakásos) Ennél a formánál hosszabb, részletesebb programot kell kidolgozni tartalmában egymáshoz kapcsolódó témákra. Minta: a) A vidék mezőgazdasági struktúrája b) A háztáji mezőgazdaság időszerű kérdései c) Falugondok — aprófalvak közösségi életének megszervezése d) Milyen helyet foglal el a falu a társadalom egészében • Ezeket a témákat ki kell bővíteni az általános műveltség fejlesztésével összhangban, és egyéb ismeretköröket is tartalmazniuk kell: — természettudományi-technikai — közgazdasági — testi-egészségi — környezetvédelmi — szociális, társadalmi, erkölcsi, jogi — hitfelekezeti-teológiai irányultságú ismeretkörök 3. Egyéves népfőiskolái tanfolyam Elsősorban nagyobb központokban, járási székhelyeken középiskolai diákok bevonásával lehet megszervezni. Előadássorozat, szemináriumok formájában foglalkozhat egy bizonyos történelmi korszakkal, irodalomtörténeti, történelmi, vallástörténeti, művészettörténeti vonatkozásaival. Átveheti, pótolhatja, kiegészítheti a honismereti klubok tevékenységét. A rövidebb népfőiskolák szervezésére legalkalmasabb a téli időszak, november 1 -tői március 1 -ig. A népfőiskolák fontos társadalmi kérdésekkel kapcsolatos ismeretek, információk hatékony terjesztői lehetnek. Néhány, az általános érdeklődésre számot tartó és megismerésre égetően szükséges témák közül: — magánszemélyek vállalkozási lehetőségei — új tulajdonformák megjelenése, vagyonérdekeltség a gazdaságban — foglalkoztatási, elhelyezkedési feszültségek feloldása — a jelenlegi válsághelyzet szociális következményei, az elszegényedés, meggazdagodás tendenciái — családvédelmi tevékenység, a nyugdíjasok érdekvédelme — falufejlesztési mozgalom, a mezőgazdasági kistermelés kérdései — társulási törvény, törvény a társadalmi szervezetekről — választási törvény — az új alkotmány előkészületei, ennek társadalmi vitája — a nemzetközi egyezményekben rögzített kisebbségi jogok, és megvalósulások hazánkban A TANANYAG KÖVETELMÉNYEI Minden esetben a növendékek élettapasztalatai és eddigi iskolai műveltsége alapján birtokukban levő tudásra, hitre, véleményre és annak kibővítési, továbbfejlesztési lehetőségeire épüljön a tananyag. Tartalmazhatja a következő ismeretköröket: helytörténet, helyi népművészet, gazdaságtörténet, településtörténet, néprajz, közigazgatási, kulturális ismeretek. A népfőiskolái tanfolyamok programjait gazdagíthatják a helyi folklórcsoportok bemutatói és a közösség kovácsoló közös beszélgetések. Hiszen a kisközösségek kohéziója teremtheti meg a társadalmi kohéziót. SZÁRAZ DÉNES 7
