A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-18 / 20. szám
• •• — Józsika, mondom, hát ö zenész, sokat van magyarok között, Prtyuka, ő is elég jól beszél magyarul. Marika már egy kicsit rosszabbul beszél. De hát mind tud magyarul. Ha hazajönnek, én mindig iparkodom csak magyarul beszélni velük. Én magyarul beszélek nekik, ók meg felelnek nekem csehül, no de mindegy. Nem nagyon messzire jut el az ember a magyar szóval. Énnekem jár a Hét, a No, a Ludas Matyi, akkor szoktam néha venni, ha tudok kapni ezt a sport izét, a Képes Sportot, Ezt nagyon ritkán. Új Szót egy időben kaptunk, de már nem jár. — Van több magyar könyvünk — mondja Ácsné. — Ezek a legújabbak — mutat Ács József a polcra, melyen talán 30 magyar könyv sorakozik. — Elfújta a szél. ez meg Jókai Mórtól van: A Kőszívű ember fiai. Ezt filmen is bemutatták. Meg a könyvesboltban lehetett itt kapni magyar könyveket Pozsonyból, a Madách Kiadó adta ki. de már az sincs. Megtudtam, hogy volt itt Csemadokszervezet is, de nemcsak itt; Olovíban még magyar énekkar is volt, Kraslicéban, Sokolovban, sok helyen, de a hetvenes évek elején ezek megszűntek. A férj elmesélte, hogy reggelente néha megfogja Kossuthot, a műhelyben néha esténként Amerika Hangját hallgatja magyarul. Nagy lelkesedéssel beszélt a Ferencvárosról, ..én ennek drukkoltam egesz életemben: hűséges munkása leszek Csehországnak Éljen az ötéves terv. RICO JÓZSEF, munkás Vétlá c. 57. Kelt Ja kubov, 7949 március A KynSperk nad Ohfi-i könyvtárban több mint ezer magyar kötet van, közli velünk a könyvtáros néni, de nagy részük a pincében található, mert ugye, kevés a hely. De azért a legolvasottabb magyar könyvek fenn vannak, és az ajtó melletti polcra mutat. Legalább tiz Rejtő Jenő, majdnem annyi Jokáj (sic!), Szilvási, Berkesi is van. Barátnőm fényképez, én tovább kutatok a többi polcon; Liszenkó és Petőfi jól megférnek egymás mellett. Kezembe veszek egy könyvet, gerincéről már lekopott az írás, mielőtt fellapoznám, kiesik belőle egy cédula. A könyv 53 őszén került ide, azóta tizenketten kölcsönözték ki. az utolsó dátum 1975. VII. 21., címe: Amerikai tragédia. Sokolovban és környékén, ahol több ezer magyar él, a könyvtárban háromezernél több magyar könyv található, meglepetésünkre szépen összerakva. Az ügyeletes hölgy előkereste a statisztikákat, megtudtuk, hogy évente 500—600 könyvet vesznek ki a magyarok, van itt Leli bácsihoz Nová Role-i lakásán. Ö teljesen más csoportba tartozik, mint az eddig megszólaltatottak. 1946-ban „önként" jött Csehországba munkát keresni, miután feleségével együtt állás nélkül maradt azután, hogy Szlovákiában bezárták a magyar iskolákat. Mindketten tanítók voltak. A sors furcsa fintora révén, úgy is mondhatnánk, végre gyermekkori vágyá-Mátrai Sanyival együtt jártunk iskolába Nagyszénáson, mert ö Magna Sándor volt eredetileg'. Az újabb Fradi-játékosokat már nem ismeri. Igen tisztelt szerkesztőség! En, Roci József, mint önkéntes munkás, Csehországban dolgoztam Ruzyhban, három hónapig 1946-ban. aztán pedig itt maradtam, mint állandó munkás. Közben volt a kirendelés, a családomat is elhozták, tehát most itt voltunk együtt február 75-ig. Részt vettem az első kétéves gazdasági tervben, most újból részt kezdek venni az ötéves tervből és így tovább egész életemen keresztül. Igaz, hogy szüleim már nincsenek itt, de azért én egyedül továbbra is két magyar néni, akikhez autóval szállítják a kért könyveket, mert már nem tudnak kimozdulni. Azt, hogy a könyvtárt hány magyar látogatja, nem tudta megmondani, mert erről nem készítenek statisztikát. A könyvek között megtaláltam az Illatos kertet is, gondoltam, megnézem az illusztrációkat, de hiába keresgéltem, nem találtam. Már amikor majdnem elhitettem magammal, hogy ez a példány speciálisan az itt élő magyarok számára készült, a lapok tövénél repesztés nyomát fedeztem fel. Eddig ketten kölcsönözték ki, de az is lehet hogy az itteni erkölcsrendészet .. . Régi-új ismerősként kopogtattam be (Osztényi Leander a közelmúltban elhunyt — a szerk. megj.) A lakásban férfias rend uralkodik, az szobában levő zongora teli van porcelánokkal, képekkel, saját munkáival. A fotelben egy hatvan körüli hölgy ül. Leli bácsi egykori kedvese, akit az idő jóbaráttá nemesített. Az öreg leül a zongorához es játszik. Magyar nótákat, egyiket a másik után, néha elmond egy Ady-verset, egyszer csak abbahagyja, előhúzza hegedűjét s rákezdi az Elfelejtett régi álmokat ..., majd leteszi a hegedűt, megigazítja gallérján vörös pillangóját, s mintha nagyon a mélybe nézne vissza: szavalni kezd. Vajda János: Húsz év múlva... Mint Mont Blanc csúcsán a jég . . . Úgy érzem magam, mint egy panoptikumban, mintha egy abszurd világba léptem volna, valahová vissza a 30-as évekbe. Ez az adys, de magyarnóta-gőzös hangulat, valahonnan távolról, de léterősen csalja be magát lelkembe, hogy szinte már hiszek neki. itt, Karlsbad szomszédságában, ebben a sajátos miliőben, grófnők, tanítók, a a kor kisemmizettjei között lelt új otthonra Leli bácsi. Porcelánjait szerte a világban magángyűjtemények őrzik. nak Y\0*s c$e szentelhette életét, a festészetnek. Ugyanis mint ügyeskezü ember, hamarosan talált munkát a németektől megüresedett procelángyárak egyikében. A gyár mintatervezője lett, s nemsokára Prágában, a híres cseh grafikus Max Švabinský tanítványa. Az ö segítségével sajátította el a porcelánfestészet rejtélyeit, s ennek az iparágnak Csehszlovákiában utolsó művelői közé tartozik. Szombat déltől vasárnap délig hallgatom gyönyörű vágfarkasdi tájszólásban gyűrűző történeteit. Leli bácsi a „csúnyább" korszakról nem szeret beszélni, hogy ne kelljen szépitgetni. Nem tudni, vajon megbocsátott-e igazán. Általában békulekeny típus. Nem szereti a „háborút". Festeni szeret. Akkor boldog, ha az ecsettel belemerülhet a színek tiszta keverékébe, hogy azokból pontos árnyalatokat fessen határozott vonásai köré. Előre tartja kezét, mutatja, nem remeg, a szemüveg sem kell még a miniatűrökhöz. Egy oltárképet mutat. „Látod. Mária szemében egy óriási nagy félelem van. a fiának 14
