A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-02 / 9. szám
AZ ORVOS VÁLASZOL Egészség, betegség, biztonság „Hivatásos gépkocsivezető vagyok és tudom, hogy kollégáim akárcsak jómagam, szeretik szakmájukat," — írja P. L m.-i olvasónk. — „Szabad időnkben azonban mégsem szakmai dolgokról vitatkozunk, hanem például arról, mi minden ártalmas az egészségünkre nézve. Ámde az érdekvédelmünkkel összefüggő kérdésekben a szakszervezet révén oldunk meg egyet-mást. Néhány problémánkat azonban csak magunk oldhatjuk meg szakszerű orvosi vélemény alapján, üzemorvosunk pedig nincs .. Elfáradás A sofőrök fáradtságának okait elsősorban az általános életvitelben és a munkakörülményekben kell keresni. A szervezet korai elfáradását például kialvatlanság, alkoholos befolyásoltság, éhség vagy jóllakottság, a vezetést megelőző túlzott erőkifejtés, de lelki tényezők is okozhatják. Az autóút folyamán is sok minden fokozhatja a fáradságérzetet (helytelenül konstruált ülés, fejtámasz, a vezetőfülke elhasznált, esetleg dohányfüsttel és más gázokkal teli levegője stb.). Tiz perc szünet A fáradtságérzet a szervezet intése, hogy a fárasztó tevékenységet abba kell hagyni. A gépjárművezetői gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vezetést — ha három óránál többet vesz igénybe — egy-két órás időközökben közbeiktatott tízperces szünettel kell megszakítani. Ez nem arra szolgál, hogy a gépkocsi motorját ellenőrizzük, noha erre is szükség van, hanem, hogy a fülkét kiszellőztessük, járjunk egyet, leöblítsük arcunkat, stb. Hosszabb túra során délután vagy éjszakai úton éjfél után két óra körül hosszabb szünetet is iktassunk be, hogy 20—30 percet szundíthassunk. Öt-hatszáz kilométernél többet ne tegyen meg egy nap alatt még az a gépjárművezető sem, aki munkahelyi vagy családi gondjaitól mentesen, szabadságra menve ült volánhoz. Táppénzen Azt. hogy a munkaképtelen gépjárművezető használhatja-e saját gépkocsiját, a kezelőorvosnak kell eldöntenie. Amennyiben ezt nem zárja ki a betegség jellege vagy az alkalmazott gyógyszerek öszszetétele, a beteg gépkocsijával utazhat pl. orvoshoz felülvizsgálatra, vagy ha nincs, aki a táplálékáról gondoskodjék, akár az ebédjéért a kifőzdébe. Ha az orvos nem engedheti meg, hogy betegsége alatt vezessen, ezt a munkaképtelenségi igazolványba kifejezett tilalomként kell bejegyeznie. Erőnlét és levertség Valóban előfordulhat mindenki életében, hogy rossz kondícióban van, levertnek érzi magát, egészségi állapotát nem is igen lehet meghatározni. Egyszerű a dolog, ha betegségről van szó vagy balesetről, ill. a rákövetkező időszakról, midőn az orvos dönti el, vissza nyerte-e már betege minden szempontból gépjárművezetői képességeit. Van azonban sok olyan eset, amikor az ember nem fordul orvoshoz. Ilyen pl. az egyszerű gyomor- vagy bélhurut, főfájás, stb. Ha a sofőr indiszponált, ill. egyszerűen nem érzi jól magát, nem lenne szabad útra kelnie. Ha a hivatásos gépjárművezető úgy érzi, hogy egészségi állapota vagy aznapi indiszponáltsága miatt képtelen teljes felelősséggel elvégezni a rábízott feladatot, bizalommal forduljon orvoshoz. Dr. Szántó György JOGI TANÁCSOK „Telek" jeligével vidéki olvasónk azt Írja, hogy még 1969-ben vett egy telket, majd ezután két évre bevonult katonának. Távolléte alatt a szomszédja olvasónk engedélye nélkül ráépített a telkére, ami 87 m2 részt tesz ki. Most a szomszédja azt akarja, hogy olvasónk ezt a telekrészt írassa át az ő nevére, aminek ellenértékét kifizeti neki. Olvasónk azonban ragaszkodik a tulajdonához, neki nem kell a pénz s azt akarja, hogy a szomszédja távolítsa el a jogtalanul felállított kerítést is. Olvasónk azt kérdezi, hogy átírhatják-e a jogtalanul elsajátított telekrészt a szomszédjára? Vagy kötelezhető-e a szomszédja arra, hogy ezt a részt adja neki vissza és a kerítését is odébb tegye? S végül, követelhet-e a szomszédjától kártérítést e telekrész 20 éves használatáért? Az első kérdésre egyértelmű a válasz: olvasónk tulajdonjogát a szomszédja nem veheti el s nem korlátozhatja. A tulajdonjog átruházása csak (kétoldalú) adásvételi vagy ajándékozási szerződéssel történhetnék. Olvasónknak azonban igazolnia kell a telekhez való tulajdonjogát, ti. azt, hogy 1969-ben ezt rendes (Írásbeli) adásvételi-szerződéssel szerezte meg, amelynek érvényességéhez az is szükséges volt, hogy az állami közjegyző regisztrálja. Ha csak magán, szóbeli vagy írásbeli megállapodást kötött a telekvételröl, akkor nem szerezte meg a tulajdonjogot. A Polgári Törvénykönyv 132. 5-a védelmet nyújt a tulajdonjognak. Eszerint a tulajdonos kérheti a járásbíróságon, hogy azt, aki valakinek a tulajdonába jogtalanul beavatkozik vagy ezt korlátozza, háborítja — kötelezze arra, hogy ezt hagyja abba és távolítsa el a jogtalanul a telekre épített építményt és a kerítést tegye vissza a két telek határára. — Amennyiben az olvasónknak a szomszédja a jogtalan beavatkozással kárt okozott, akkor a Polgári Törvénykönyv 420. S-a alapján kártérítést is követelhet tőle. Az ilyen kártérítési igényt azonban attól az időponttól számított két éven belül kell érvényesíteni, amikor a kára keletkezéséről tudomást szerzett, de legkésőbb a kár keletkezésétől számított három évig, mert különben az igény elévül. A telekrész 20 éves jogtalan használatáért azonban díj (bér) nem követelhető. Természetesen olvasónknak elsősorban igazolnia kell a tulajdonjogát, amire a járási geodéziai központnál vezetett ingatlannyilvántartás szolgál, ahonnan tulajdoni lapot (IV) kell kiváltania, valamint a telek fekvését és határait feltüntető helyszinrajzot (situačný náčrtok). Ugyancsak a nemzeti bizottság építésügyi osztályán kell meggyőződnie arról is, hogy a szomszédja kapott-e rendes építkezési engedélyt, és mik voltak ennek a feltételei és hogy szomszédja betartotta-e ezeket. Ezek alapján fordulhat közvetlenül a járásbírósághoz, vagy ügyvédet bizhat meg a bírósági perben való képviseletével. Ha a szomszédja nem kapott rendes építkezési engedélyt, ha nem tartotta be ennek a feltételeit, akkor olvasónk a nemzeti bizottság építésügyi osztályához is fordulhat panaszával. Olvasónk helyzete bonyolultabb volna akkor, ha nem tudná a tulajdonjogát igazolni, vagyis ha 1969-ben nem kötött volna rendes írásbeli adásvételi szerződést és ezt a közjegyző nem regisztrálta volna. Ebben az esetben nem illetnék meg a tulajdonost illető jogok és a fenti bírósági jogvédelem sem. „Beteg pedagógus" jeligéjű olvasónk azt írja, hogy gyermekkora óta fejgörcsei vannak, ami miatt állandó kezelésre szorul. Többször volt már kórházi kezelésen. Most csökkentett munkabeosztással dolgozik, de így is nehezen viseli el a munkájával járó szellemi megterhelést. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy beszélje meg problémáit a kezelőorvosával, aki az eddigi kezelés és orvosi diagnózis alapján meg tudja ítélni, hogy nem indítványozhatná-e a rokkantság vagy részleges rokkantság orvosi megállapítását a társadalombiztosítási törvény 29. vagy 37. paragrafusai alapján. — Minthogy olvasónk csökkentett munkaidőben dolgozik, s ezért a teljes munkaidőben dolgozókkal való összehasonlításban lényegesen kevesebbet is keres, egészségi állapotának ilyen megromlása miatt és az igazolt keresetcsökkenés mellett valószínűleg teljesiti a részleges rokkantság s az ezzel járó részleges rokkantsági nyugdíjra való igény feltételeit. Mindezen kérdések megítélésére a társadalombiztosítási orvosi véleményező bizottság hivatott. De olvasónk esetleg kérhetné, hogy az idézett törvény 80. és további paragrafusai alapján nyilvánítsák megváltozott munkaképességű személynek, ami bizonyos jogokkal és kedvezményekkel jár. „Nyugdíj — korkedvezmény" jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy milyen feltételek mellett kaphat teljes öregségi nyugdíjat a nyugdíjkorhatár elérése előtt? Azok a személyek, akiket a népgazdaság szerkezeti átépítésével kapcsolatban a központi és más szervek és szervezetek az eddigi alkalmazásukból elbocsátottak, az 1988. évi 118. számú és az ezt módosító 1989. évi 116. számú kormányrendelet szerint az öregségi nyugdíjra való igényhez megkövetelt kor betöltése előtt is öregségi nyugdijat kaphatnak, mégpedig a következő feltételek teljesítése mellett: a) ha legalább 25 évig voltak alkalmazva, b) ha az öregségi nyugdíjra való igényhez megkövetelt kor betöltéséig legfeljebb két év hiányzik, c) ha az illetékes nemzeti bizottság nem tud számára a testi és szellemi képességeinek, egészségi állapotának, személyi és családi körülményeinek és lehetőleg a képzettségének is megfelelő alkalmazást biztosítani. Az öregségi nyugdíjra való igény megítélésénél az eddigi tényleges alkalmazási időhöz hozzá kell számítani azt az időt is, amely az eddigi alkalmazásból történt elbocsátástól a törvényben megkövetelt nyugdíjkorhatárig folyik. Ha valakit az I. vagy II. munkakategóriába tartozó alkalmazásból bocsátottak el, akkor ezt az időt is mint az I. vagy II. munkakategóriába tartozó alkalmazási időként számítják be. A nyugdíjkérvényhez csatolni kell a nemzeti bizottság igazolását arról, hogy a kérvényezőnek nem tud a fenti c) pont feltételeinek megfelelő alkalmazást biztosítani. Az öregségi nyugdíj összegét ebben az esetben a munkából való elbocsátást közvetlenül megelőző tíz naptári évből kiemelt öt legjobb (legmagasabb) keresetet kimutató naptári év átlagkeresetéből számítják ki. Ezeknek nem kell egymásután következő éveknek lenniök. Dr. B. G. 19
