A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1990-02-09 / 6. szám
„Gács Losonctól nyugatnak egy óra járás távolra a hegyes vidéknek egy kiemelkedő pontján vár alatt épült, s alig kétezer lelket számláló községben van egy pokróc és finom posztógyár is, amely úgy a község, mint a vidék munkásosztályának is nagy részben a napi kenyeret adni hivatva van. Gács községben vannak letelepülve a régi modern fazekasok, s ezeknek száma a községben döntő szerepet képvisel ..E sorokkal kezdi Csontváry Kosztka Tivadar 1886. június havában Gácsról írott cikkét, melyet a Nógrádi Lapokban és a Honti Híradóban tett közé. A gyárak azóta megszűntek, a fazekasoknak is csak az emlékük, s néhány épen maradt termékük maradt fenn. A kis falu ma szerényen húzódik meg az azóta járási székhellyé fejlődött Losonc közelében. Szerényen, mert a városba érkező látogatók közül sokan nem is sejtik, hogy legalább annyi látnivalót rejt magában, mint maga a város. Losoncról érkezve a falu előtti útelágazás mellett látható az egykori losonc-gácsi vasútvonal egyik utolsó emléke, a gácsi megálló állomásépülete (ma lakóház). A vasútvonalat 1905. december 19-én adták át a forgalomnak, s egészen a hatvanas évek végéig működött. Pár éve azonban már csak a lassan pusztuló töltése emlékeztet az egykori vonalára. Innen kb. 200—250 m-t megtéve jutunk (a falu középpontjába vezető útkanyar előtt) azon ház elé, amely méltán dobogtatja meg a művészet - kedvelők szívét. Ez a ház volt egykor a falu patikája, ahol Csontváry Kosztka Tivadar festőművész 1884. október 25-töl 1894-ig élt, s készült hivatására. A házon, sajnos, nincs emléktábla, deszkakerítés és bokrok mögött látható az út bal oldalán. Azt mondják, a ház az elmúlt száz év alatt is megőriztre eredeti részleteit, többek között azt az ablakot is, amelyen Csontváry, akkor mint patikus, a recepteket és orvosságokat kiadta. Személye máig is él az idősebbek emlékezetében. A padlásokon maradt vásznakról az a hír járja, hogy jó részük még azelőtt elveszett, hogy értékeit felfedezték volna. Ami megmaradt, ma már féltett kincse a gyűjtőknek és utódaiknak. A már távolról is látható kastélyhoz a falu közepe táján a főútról leágazó sétányon lehet feljutni. Előtte azonban még érdemes megállni az 1835-ben épült kéttornyú, egyhajós katolikus templomnál. Ennek belső berendezése. fő- és mellékoltárai jórészt a 19. század első feléből származnak. A kastélyhoz szerpentinszerű sétány — mellette ápolt parkkal — vezet. Ez eredetileg reneszánsz stílusú, törökellenes megerősített vár volt, amelyet 1612-ben Forgách Zsigmond építtetett. 1709-ben kiégett, Meyerhofer építész vezetésével 1762-ben épült újjá. Ekkor nyerte el jelenlegi alakját. A 19. század elején néhány részletét, pl. a homlokzatát átépítik. A II. világháború alatt megrongálódott, 1955—1963 között újították fel. A négyszárnyas épület saroktornyaival egy nem szabályos hatszögletű udvar köré épült. A kastély ma az értelmi fogyatékosok részére fenntartott gyógyintézet, belseje ezért nem látogatható. Ezt a hiányt csak részben pótolja szép környezete, az alatta lévő szelídgesztenyés szép kilátás. A domboldal alatti út a kastély parkjába vezet. Az itt látható házak közül egy templomszerű épület tűnik ki, omladozó vakolattal, rossz állapotban. Ez volt az egykori zsinagóga épülete. A park bejárata alatt még egy kis épület hívja fel magára a figyelmet. Falai, bejárata, néhány megmaradt belső részlete és az oltár helye arról tanúskodnak, hogy valamikor kápolna lehetett. A sétány végén szemet gyönyörködtető a halastó és környéke. Érdemes sétálgatni a partján az érdekes növények, fák között. A tó közepén egy kis sziget van, a reá vezető fahíd azonban már használhatatlan. Ógács felé véve az irányt az út melletti temetőben a Forgách család ápolatlan sírjait, valamint az 1843-ban épített kápolnát lehet megtalálni. Ebben is a Forgács család tagjai nyugszanak. ▲ A patika fő épületrésze, ebben lakott Csontváry 4 A 13. századból származó templom és a harangláb kettőse Gács és Ógács között a falu és a járás egyik legértékesebb, kőfallal körülvett temploma és a mellette álló fából készült harangláb. A templom 1300 körül készült, 1350-ben bővítették ki. Erről a templomban az oltár bal oldalán látható írás tanúskodik: „ANNO DOMINI MCCCL MAGISTER TO MAS FILIUS TOMAE FILLI DIONISII DE GENERE TOMAJ MAEC SACRA STRUI INCEPIT ECCLESSIA" Kétszer, 1904—1913 között, valamint 1968/69-ben javították és restaurálták. Belseje rendkívül szép. Falain több értékes freskó — pl. Szent György legendája, különböző huszita jelek — látható. Karzata fából készült, korlátján a 12 apostolt ábrázoló festményekkel. Oltárai a 18. századból származnak. A harangláb 1673-ban készült, Polóni molnármester építette fából. Gúla alakban, zsindelytetövel, amely egy kis hagymácskában végződik. Négy harangja közül három 1924-böl, egy valószínűleg a 15. századból származik. Felső részébe falépcsön lehet feljutni. PUNTIGÁN JÓZSEF A kéttornyú, egyhajós katolikus templom A zsinagóga épülete 5
