A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-15 / 38. szám
Elment a mágus Július 16-án érkezett a szomorú hír: Herbert von Karajan halott... A döbbenet fagyos szelének bénító hatásából ocsúdva első gondolatom az volt, hogy elment a szakma fanatikusa, elment az, akiről az akaraterő szobrát kellett volna megmintázni. Régóta tudtuk, hogy hátgerincét többször is műtötték, tudtuk, hogy félelmetes fájdalmak gyötrik, láttuk a képernyőn is, hogyan vonszolja magát az — újabban speciális támlappal kiképzett — pulpitusra, oda, ahová mindenkor visszatért, mert a ZENE s annak tolmácsolása adta élete értelmét. Még halála napjának délelőttjén is részt vett a próbán — Verdi Álarcosbálját készítette elő új produkcióként a Salzburgi Ünnepi Játékokra —, de az ebéd után fellépett váratlan szívroham pontot tett hat évtizedes működésére Készült a halálra: tavaly ősszel megvált az Ünnepi Játékok vezetői posztjától, idén tavasszal pedig végleg búcsút mondott zenekarának, a Berlini Filharmonikusoknak. Karajan 1908. április 5-én született Mozart városában, Salzburgban, ahol a görög származású, akkor még Karajanopulos névre hallgató család több generációval korábban megtelepedett. Herbert kezdetben zongoristának készült, de mikor tudatosította, hogy nem rendelkezik kimondottan pianista kézzel — középső ujjai hamar elfáradtak —, meg aztán a zongorán nem is tudja megvalósítani hangzásbeli elképzeléseit. a vezénylés mellett döntött. Növendéke volt a Mozarteumnak, majd a bécsi Zeneakadémiának. Pályája, fokozatosan emelkedve, Ulm és Aachen operaházain át vezetett Berlinbe. Nemzetközi karrierje azonban a háború után bontakozott ki teljességében. Bécsben először a Szimfonikusok élén állt, majd a Staatsoperen keresztül a filharmonikusokkal is szoros összeköttetésbe került. Évekig állt a milánói opera, a La Scala élén. majd a bécsi operaéletet formálta át saját elképzelése szerint a világ legjobbjainak központjává. Furtwängler halála után pedig a Berlini Filharmonikusok élére került, akiket saját elképzeléseinek szolgálatába állított. Míg Toscanini a pontosság és kottahűség fanatikusa volt, Furtwängler pedig érzelemgazdagságával állt a csúcson és hagyott ránk utolérhetetlen Beethoven-, Brahms- és Wagner-tolmácsolásokat, addig Karajan a végsőkig lecsiszolt és érzékein szép hangeffektusok megszállottja volt. Karajan számára a szimfonikus zene és a színpadi művek tolmácsolása egyaránt fontos volt. Mikor a hatvanas években a bécsi Staatsoperrel való együttműködése megszakadt, saját pénzén életre hívta Salzburgban a Húsvéti, majd később a Pünkösdi Játékokat is. Évente egy-egy új opera, oratórium és szimfonikus hangverseny képezte a 8—10 napos Játékok műsorát; ezek középpontjában természetesen ő és zenekara, a berlini filharmonikusok álltak. Az első négy év Wagner Tetralógiájának jegyében zajlott, s szinte korszakos jelentősége abban van, hogy Wagner sűrű hangszerelésü zenekari szövetét fellazította, áttetszővé tette, megteremtve ezzel egy új Wagner-tolmácsolás irányzatát. Karajan igazi gyermeke volt technikában fogant századunknak. Minden ezzel kapcsolatos kérdés érdekelte. Legodaadóbban azonban a hangreprodukció és a világítás technikája érdekelte. Az előbbinek eredménye, hogy lemezfelvételeinek gyakran hangmérnöki teendőit is maga irányította, az utóbbinak pedig, hogy új operaprodukcióinak rendezését is saját maga látta el. Szervezőképessége is rendkívüli volt, s így meg tudta valósítani azt az elképzelését, hogy egy-egy új opera bemutatójával egyidőben már a pultokon volt az opera hanglemezfelvétele is, a bemutatóval azonos szereposztásban. De azt is megvalósította, hogy húsvéti bemutatóit némi időbeli fáziseltolódással New York is prezentálta a Metropolitan színpadán. Felkészülései roppant igényesek voltak, így szinte csak két zenekarral a bécsi és a berlini filharmonikusokkal dolgozott. A sors kegyének tartom, hogy a Prágai Tavasz jóvoltából mindkét zenekara élén módomban volt művészetét élvezni. Először 1963-ban a bécsiek élén Mozart, Richard Strauss és Brahms műveit tolmácsolta, majd 1969-ben a berliniek élén Beethoven KINCSÜNK AZ/W/WELV Nem törött és zárókupakhiányos üveg Nem kétséges, hogy a közleményekre, reklámszövegekre, hirdetésekre is ráférne az „ellenőrző szerkesztés". Ha ezeket a szövegeket hozzáértő szakember ellenőrizné, akkor talán nem hallanánk meg olvasnánk olyan rosszul fogalmazott, ügyetlen mondatokat, mint amilyen az is, amelyet most példaként idézni fogok. Egy rövid tájékoztatásról van szó. A nagyközönségnek azt kellene belőle megtudnia, melyek az üvegek visszaváltásának feltételei. A szöveg így hangzik: „Ha az üveg nem törött és zárókupakhiányos, visszaváltják." De a mondat nem világos, nem magyaros és nem szabatos. Annyit megértünk belőle, hogy a visszaváltható üveg legyen ép. De mivel a rejtélyes „zárókupakhiányos" névszói állítmány előtt és kötőszó van, s nincsen megismételve a tagadószó, azt is gondolhatjuk, hogy az üvegnek nem szabad töröttnek lennie, de „zárókupakhiányos" csak legyen. Amikor a tagadó mondatban nincsen igei állítmány, hanem két névszói állítmány követi egymást és kötőszóval összekapcsolva, akkor a tagadószót megismételjük, nehogy a mondat félreérthetövé váljék. Ha a mondatnak van igei állítmánya, akkor ez nem feltétlenül szükséges. Nem volt szép és okos, mégis szerették — ez a mondat igy is félreérthetetlen. Nem kell feltétlenül igy mondanunk: Nem volt szép, és nem volt okos stb. Ha tehát elfogadnánk a zárókupakhiányos melléknevet, a mondatot akkor is igy kellett volna szövegezni: Ha az üveg nem törött, és nem zárókupakhiányos, viszszaváltják. Mielőtt rátérnénk ennek a hamisítatlanul „hivatalosan" hangzó zárókupakhiányos összetett melléknévnek a tárgyalására, állapítsuk meg, hogy sokkal egyszerűbb azt közölni, milyen legyen a visszaváltható üveg, mint azt, hogy milyen ne legyen. Menynyivel jobb azt mondani: ha az üveg ép, mint ezt: nem törött. Arról már nem is beszélve, hogy az üveg állapotáról lévén szó, helyesebb a határozói igeneves szerkezet: ei van törve, nincsen eltörve, mint a melléknévi igeneves: törött, nem törött. Térjünk most rá a zárókupakhiányos összetett melléknévre. Megvallom, magam sem vagyok egészen biztos benne, mit jelent pontosan a zárókupakhiányos üveg. Azt-e, hogy hiányzik az üveg zárókupakja, vagy azt, hogy hibás az üveg zárókupakja. Az is lehet, hogy akik — a tömörség kedvéért — kitalálták ezt a fura melléknevet, egyaránt értik rajta a zárókupak teljes hiányát és úgynevezett hiányosságait, magyarán: hibás, sérült voltát, fogyatékosságait. Azt kérdezhetné valaki: miért kárhoztatjuk ezt az összetett melléknevet, amikor a zárókupak is jó szó, meg a hiányos is jó szó? Különkülön nincs is kifogásunk egyik ellen sem. De nézzük meg jobban a hiányos melléknevet! Amiből valami hiányzik, ami nem teljes, az hiányos. Beszélhetünk hiányos öltözékről, hiányos jelentésről stb. A hiányos melléknév egy másik jelentése: hibás, tökéletlen, nem kielégítő. Például: hiányos csomagolás, hiányos táplálkozás, hiányos tudás. A hiányos alapszava, a hiány főnév nagyon sok szóösszetétel utótagja. Van például áruhiány, pénzhiány, laIV. szimfóniáját s ugyancsak Richard Strauss művét, a Hősi élet című szimfonikus alkotást szólaltatta meg. E két koncert dramaturgiája is elárulja, hogy elsősorban Richard Strauss alkotásaihoz vonzódott, mert Strauss színgazdag hangszerelése megfelelt az ő egyéniségének is. Zenekari hangversenyeit zömmel csukott szemmel — és természetesen partitúra nélkül — vezényelte. Ezért kapta a „nagy mágus" jelzőt. Ezt a hangversenyek közönsége nem érzékelte, de mozdulatait annál inkább. Meglepő volt látni és tudatosítani, hogy mindenki mástól eltérően nem taktusokat üt, hanem roppant szuggesztív mozdulataival magát a zene áramlását a dallamok vonalát rajzolja a levegőbe. Több mint 900 hanglemezt készített, s bizonyos művekhez többször is visszatért. Megadatott neki az a kegy is, hogy például Beethoven szimfóniáit fiatalon, éretten és öregkorában (már digitális technikával) egyaránt rögzíthette. Tavaly 80. születésnapjára a Deutsche Grammophon 25 CD-n „100 mestermű" címen jelentette meg Karajan-sorozatát, mely Bach Brandenburgi versenyeitől egészen Sztravinszky Tavaszi áldozásáig terjed, dokumentálva félelmetesen gazdag repertoárját. Hála a hazai és szomszédos hanglemez-vállalatoknak a terjedelmes életműből mi is hozzájuthattunk nem is egy hanglemezéhez. Ebből pedig számomra a legbecsesebbek éppen utolsó alkotóperiodusának felvételei, melyeken az eszményien tökéletes hangzásvilág és egy mélyen érző ember lelki világa került ideális alkotói összhangba. VARGA JÓZSEF káshiány, időhiány stb. A hiányos melléknév azonban nem szokott szóösszetételek utótagja lenni; az értelmező szótárban sem találunk erre példát. Ha valakinek hiányzik a pénze, nem mondjuk rá, hogy pénzhiányos, ha az ételből hiányzik a vitamin, arra sem mondjuk, hogy vitaminhiányos, az ablak sem függönyhiányos, ha hiányzik róla a függöny, és bizony az üveg sem zárókupakhiányos, ha nincs meg vagy netán hibás a zárókupakja. A rosszul csomagolt áru sem csomagoláshiányos, legföljebb hiányos csomagolású, a rossz tanuló sem tudáshiányos, csak hiányos tudású. És még valamit jegyezzünk meg: a hiányos melléknév nem jelenti ugyanazt mint a hiányzó. Hiányzó az, ami nincs meg, hiányos az, ami teljes egészében ugyan nincs meg, de valami van belőle. A hiányos zárókupak és a hiányzó zárókupak semmiképpen sem ugyanaz. Végezetül fogalmazzuk meg közérthetően az üvegek visszaváltására vonatkozó 'tájékoztatást. Ha az üveg ép. és nem hiányzik a zárókupakja, viszsza váltják. MAYER JUDIT 11
