A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-27 / 44. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Zsigárdi László: „MÁR NEM ÉRHETNEK MEGLEPETÉSEK.. (A vízilabdáról Stoff art Rudolf mesteredzővel) Miklósi Péter: A FÁK ÁLLVA ÉLNEK Kovács Róbert: ÉSSZERŰEN TÁPLÁLKOZUNK? Készéii Ferenc: A SZENT FORRÁSNÁL Prisvin: A SÜN Alain Vilieret A VÁDLOTT ÁRTATLAN? Címlapunkon V. Pribyt felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Cs. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332-919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsva/d Árpád és Balázs Béla / Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král S. Klára Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiame z. p., Koéice. Előfizetési dij egész évre 156,— Kős Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Általában sokat beszélünk, jobbá; ra egészen hétköznapi módon, a számítógépekről. Már-már annyit, hogy olykor azt hihetjük: közös nevezőn vagyunk velük. Nos. nálunk is- valóban divatba jöttek a számítógépek? Tényleg megszoktuk már a korszerű technikának ezt a vívmányát? És egyáltalán: mennyire „számolhatunk" velük7 E kérdések a laikusok számára már csak azért is izgalmasak. mert úgy tűnik: a számítógép esetleg szellemileg többre képes, mint az ember.. . — A számítógép megjelenése mind a társadalomban, mind a közgondolkodásban izgalmas kérdéseket kavart fel; bár manapság már távolról sem technikai csoda, hanem a mindennapjaink eszköze. Elsődleges előnye, hogy az ember által meghatározott eljárásokat rendkívül gyorsan hajtja végre, és összetettsége révén olyan feladatokat is megold, amely nélküle elképzelhetetlen volna. Olyan bonyolult rendszerek vezérlése válik Így lehetővé, amelyeket az egyszerű halandó — még ha szakember is az illető — képtelen volna megbízhatóan áttekinteni. A hazai számítógépesítés kezdeti, csodaváró hangulata napjainkban már a múlté, ehelyett egy sokkal reálisabb szemléletmód van terjedőben. Nyilván azért is. mert a komputerekről kiderült, hogy csak értő kezekben és megfelelő feltételek közepette dolgoznak igazán eredményesen, különben látszatmunkát végeznek, vagy éppenséggel állnak. Hozzátartozik még az igazsághoz, hogy hazánk meglehetősen nehézkesen kapcsolódott be a számítógépesítés bonyolult s költséges folyamatába. Valószínűleg azért, mert annak idején nálunk a vállalatok és a közigazgatás munkáját nem a majdani számítógépesítés figyelembevételével szervezték meg. Amikor aztán tizenöthúsz éve világossá vált, hogy a további késlekedés menthetetlen lemaradást okoz, akkor a ceruzához, radírhoz, esetleg logarléchez szokott, ám a lyukkártyáról lényegében mitsem hallott emberek zöme idegenkedve fogadta a számítógépeket. Természetesen, ez nem elmarasztalás, ezek tények, amelyek azért érdekesek, mert a komputer fogadásához nem elég a megrendelő levél, de még csak a jó szándék sem! Nem elég, mert a számítógépek olyan szigorú, pontos rendben és fegyelemben működnek csak, amilyen — valljuk be — nálunk még korántsem jellemző sem a vállalatokra, sem az egyes emberekre. Értsük úgy, hogy ilyen értelemben • készületlenül érte az országot a korszerű számítástechnika behatolása ? — Inkább azt mondanám, hogy egy hoszszú és valóban nem könnyű átalakulási folyamat közepén vagyunk. Átvettük már az új technikát, lassan egy új. jó szakembergárda is kialakul; ám mindennél fontosabb és nehezebb pillanatnyilag a gondolkodás és a szemlélet megváltoztatása. Ez nem egy szűk szakmai réteg gondja csak. Lényegében mindenkié, mert a számítógép olyan masina, hogy előbb-utóbb az élet minden területén szükség lesz rá. Az országjáró riporter ma még ; sok helyütt tapasztalhatja, hogy a számítógép birtoklása státuszszimbólum. Ugyanakkor szinte naponta láthatja és hallhatja azt is. hogy a pusztán órabérben „füstölgő"gépek használatánál micsoda őrületes összegek és mekkora szellemi erőfeszítések vesznek kárba .. . — Tény, a gépek száma önmagában semmitmondó adat, ahogy például a közlekedési kultúrát sem csak a gépkocsik számával jellemzik. A számítógépeknél alapvetően fontos, hogy eléggé ismerik-e, használják-e, illetve hogyan használják őket. Sajnos, a KARVAI SÁNDOR mérnökkel, a Csemadok bratislavaligetfalui (Petrzalka) műszaki klubjának elnökével rangot némelyek nemcsak a számítógép birtoklásában mérik, hanem azon is, milyen magas gépgyártotta táblázathalmazok tornyosulnak előttük. Nem titok, hogy jó néhány számítóközpontból szinte mázsaszámra küldik havonta a papírt a megrendelőkhöz. Elküldik, hiszen kérték, kifizették. Pedig ilyen kimutatáshalmazzal nemigen lehet mit kezdeni ; aligha segítheti a jobb tájékozódást vagy a megalapozottabb döntéseket, hiszen az átlapozásukra sincs idő. A számítógép, persze, türelmes jószág, ha nyomdagépnek használják, hát arra is hajlandó ... A számítógép-használat visszásságait azonban nem szabad csupán egyes vezetők nyakába varrni, mert a háttérben alapvető szemléleti és irányítási problémák, rossz rendeletek is meghúzódnak. Nyilván ez is az egyik oka annak, hogy sokan nem akarják belátni: egy vállalat valódi átállítása a számítógépes rendszerre áldozatokkal, esetleg átmeneti nyeresógcsökkenéssel. magyarán kockázattal jár. Az imént említett státusszimbólum ellenkező véglete a lefitymálás. Az. amikor valaki úgy tartja, hogy kár pazarolni rá a pénzt, eddig is megvolt, ezután is meglesz nélküle! — Sokan tényleg nem ismerték még fel, hogy szükséges a számítógépesítés. De elvárhatjuk-e ezt egy raktárostól, egy könyve-T-MSMSte* a komputerekről és arról, „számít"-e a számítógép lőtől, akinek a komputer mellett is ugyanannyi adminisztrációval kell bíbelődnie, mint eddig ? Elvárhatjuk-e a számitógép iránti rokonszenvet a munkástól, aki nem érez semmi változást, aki továbbra is egy rosszul szervezett műhelyben dolgozik? És elvárhatjuk-e a szemléletváltást azoktól a vezetőktől, akiknek a felettesei nem a tartalmas munkát kérik számon, a gépek kihasználtságát pedig csak a felszínen értelmezik?... A bajok gyökerét abban látom, hogy sokan valamiféle csodaváró hangulatban élnek, mondván, a komputer valamiféle varázsszer, amely minden problémát egy csapásra megold. így történhet, hogy rengetegen vannak, akik a könnyebb utat választják, és egy év alatt inkább több tízezer fölösleges tablót nyomatnak ki ahelyett, hogy az esztendő végére csupán tízet készítenének el, ám olyanokat, amelyek fontos döntésekre kényszerítenek! Ön miben látja a számítógépek gyakorlati jelentőségét 7 Elsősorban hazánkban, itt és most?! — A számítástechnikában hallatlanul nagy szervező erő van. Ha szó esik a nemzetgazdaság jelenlegi gondjairól, azt mondjuk, hogy a szervezettségben és a termelékenységben vagyunk jelentősen lemaradva. E két dolog több ponton is összefügg, hiszen a számítógép olyan fegyelmező erő, amely gondolkozásunkat az egységes, a gazdasági kibontakozást elősegítő irányba terelheti. Természetesen csak akkor, ha jól élünk vele! Ennek logikus következménye, hogy a számítógép, ha közvetve is, de formálja a társadalmat és a gazdasági életet. Szinte kényszeríti az embereket arra, hogy elfogadjanak bizonyos irányadó zsinórmértékeket. Ez néha valóban bonyolult folyamat, amihez együttműködési készség, szorgalom és tanulás szükséges. Szó ami szó, e tekintetben is okvetlenül ránk fér a számitógépek szervező és fegyelmező hatása. Csupán így érhető el, hogy a mainál sokkal nagyobb mértékben és célszerűbben tudjuk majd felhasználni a számítástechnikát. Méghozzá mind a társadalmi, mind a gazdasági élet egyre több területén. Nem titok, hogy sokan éppen ettői tartanak. Nevezetesen attól, hogy a komputer nem tartogat-e számukra valódi veszélyeket?. . . Mi a biztosíték például arra, hogy az állampolgárokról nyilvántartott egyre sokasodó adatok nem sértik-e meg a személyes szabadságot, hogy nem tarthatják-e számon netán még azt is. ami az abszolút magánügyem 7 — Ez a lehetőség mindenütt a világon gondolkodóba ejtette az embereket. Nyilván azért, mert a számítógéppel valóban vissza is lehet élni — mint minden mással. Egyébként naivitás azt képzelni, hogy a lakosságról mostanáig nem regisztráltak számos, többségükben indokolt adatot. Gondoljunk akár a népszámlálások hosszú kérdőíveire, akár a személyi igazolványunkban őrzött személyi számra és más nyilvántartási adatokra. A komputer csak könnyebben kezelhetővé teszi mindezt, esetleg a még precízebb nyilvántartásokra ad lehetőséget. Az esetleges visszaélések elleni biztosítékoknak a közélet demokratizálásában, illetve a • törvényekben foglaltak és más jogi intézkedések széles körű érvényesítésében kell meglenniük. Mi a véleménye: meghaladhatja-e ; a gép az alkotóját? — Divatos kérdés! Egészében biztosan nem, csak egy-egy adott munkafolyamatban, részterületen. Mondjuk, sokkal gyorsabban számol, mint a tervezője, de nem érti, mondjuk, F’etöfi verseit. Talán meglepődik, de én is inkább az utóbbit szeretem, mint a sei -fit!... MIKLÓSI PÉTER 2
