A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-14 / 29. szám

AZ ORVOS VÁLASZOL

Elejét vehetjük-e a szívinfarktusnak

„Egyre többet hallunk és olvasunk arról, hogy a halálozási okok közt a leggyakoribb a szív- és az érrendszer megbetegedése," írja B. 0., b.-i olvasónk. „Közvetlen környezetünkben is már több, aránylag fiatal férfi esetében mondták ki a diagnózist: szívinfarktus. Megelőzhető-e valamiképpen az ilyen idő előtti halál 7'

Szívinfarktusnak a vérellátás csökkenése vagy megszűnése folytán bekövetkezett szövetelhalást nevezzük az emberi szervezet egyik legfontosabb szervében. Eltömödhet a szívizomzat vérellátását biztosító koszorúér valamelyik ága, ami az általa táplált izomszövet elhalását jelenti. Ennek okát nem minden esetben látjuk tisztán, de általában az erek elmeszesedése van jelen.

A szívinfarktus megelőzésének titka elsősorban abban rejlik, hogy kiiktassuk vagy legalábbis korlátozzuk az ismert veszélyeztető tényezők káros hatását. Jelentős mértékben csökkentheti a szív- és érrendszer betegségeinek előfordulását és kifejlődését, ha rendszeres orvosi vizsgálatnak veti alá magát mindenki, akinek egészségtelen életmódja miatt nem tiszta a lelkiismerete.

Vegyük sorra a kockázati vagy veszélytényezőket, amelyek önmagukban vagy másod- ill. többed magukkal károsan befolyásolják a szervezetet s mindeniknél mutassunk rá a megoldásra is.

Súlytöbblet: Mindenekelőtt a szénhidrát (cukor) tartalmú ételeket és italokat korlátozzunk. Az állati eredetű zsiradék növényolajjal pótolható, vajat lehetőleg ne együnk, vagy használjunk csökkent energiaértékű kenősvajat, sütéshez Juno-t vagy másfajta margarint. A túlsúlytól erőteljes testmozgással egybekötött fogyasztó étrenddel igyekezzünk megszabadulni.

Testmozgás hiánya: Fiataloknak, időseknek egyaránt ajánlható a sportszerű kerékpározás, járás, futás, úszás, de legalább

Ki a véletlen istennője?

Az antik görögök Tükhé néven tisztelték. A rómaiak adták neki a Fortuna nevet és funkcióját ketté is választották. Azt tanították ugyanis, hogy van jó Fortuna és rossz Fortuna. Az előbbi a szerencse istenasszonya, az utóbbi a balszerencséé. Mindazonáltal Fortuna szobra a legtöbb római család házi kápolnájában ott állt, és buzgón imádkoztak hozzá, noha általában bekötött szemmel ábrázolták, így csupán a vakszerencsét jelképezte. Az utókor aztán a tudathasadásából is kigyógyitotta az isteni hölgyet, és egyszerűen

Mióta hordunk pulóvert?

Bár az első mai értelemben vett kötött kabátot állítólag Lord Cardigan, a kardigán névadójává vált hősi jellemű, ámde fázós angol tábornok csináltatta magának a múlt század első felében, a pulóverek és hasonló ruhadarabok csupán századunk húszas éveiben kezdtek divatba jönni. A film akkor már erősen befolyásolta a módi alakulását, a pulóverkedvelő Greta Garbo lett az abszolút értelemben vett ideál, így korántsem véletlen, hogy a magas nyakú pulóver mindmáig az ő nevét viseli. Az igazi pulóvermánia

kétszer hetenkint az intenzivebb izommunka is. — Testesebbek, korosabbak vagy betegségből kigyógyultak orvossal tanácskozzék meg a fogyókúra és a testmozgás módját és mértékét.

Magas vérnyomás: Csökkenteni kell azételek túlzott sózását, a füstölt hal- és húskészítmények, konzervált húsételek fogyasztását. Helyénvaló a rendszeres vérnyomásmérés is; normálértéke 160/95 mmHg. Az emelkedett vérnyomás bizonyos határig gyógyszer nélkül, megfelelő életvitellel befolyásolható, azon túl már csak orvosi gyógykezeléssel, orvosságokkal csökkenthető.

Cukorbaj: A szigorú diéta, a gyógyszerek pontos adagolása, valamint a helyes életmód az infarktus létrejöttének ezt a veszélytényezőjét is szinte ártalmatlanná teheti, és ellenkezőleg, ha elhanyagolják a betegséget, még nagyobb a kockázat.

Koleszterin (cholesterol): A zsírnemü anyagok szintjének megnövekedése a vérben többszörösen növeli a koszorúerezet elváltozásainak lehetőségét. Lebontását a C-vitamin segíti elő, amelynek fogyókúrázók diétájában és a cukorbetegek kedvező állapotának megőrzésében is jelentős szerepe van.

Dohányzás: A nikotin ártalmai közül itt említsük meg érszűkitő hatását; fokozza a vér alvadékonyságát is. Aki teheti, mondjon le róla. ha pedig nincs elég akaratereje, csökkentse napi adagját öt, legfeljebb pedig tiz cigarettára.

Lélektani és idegrendszeri hatások: A

veszélytényezők közé tartozik mindaz a megterhelés, amit a szervezet számára a rendszertelen életmód, a túlfeszített munka, minden rendkívüli izgalom, a kialvatlanság, valamint az esetleges munkahelyi, családi vagy belső konfliktusok jelentenek.

A szív és a keringési rendszer betegségeit nem könnyű felfedezni. Számos esetben panaszmentesen fejlődnek ki az említett tényezők tartós befolyása alatt. Később sokan, bár gyanakszanak is bizonyos aggasztó tünetek miatt, nem említik meg családjuknak vagy orvosuknak, hogy esetleg nincs rendben a szívük. S mivel ártalmas szokásaik rabjai, továbbra is veszélyeztetik egészségüket, életüket. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY

a szerencse jelképének tekintette. Úgy képzelték, egyik kezében bőségszarut tart, a másikban sokágú ostort, amellyel a szárnyas szerencsekereket vagy szekere lovait hajtja. Embernek nehéz felkapaszkodni erre a szekérre, leesni róla viszont könnyű. Ezért tanácsolja Faludi Ferenc A forgandó szerencse című versében, hogy „Fortuna szekerén okosan ülj, úgy forgasd tengelyét, hogy ki ne dűlj". Ám hasztalan a jó tanács. Hűtlen bestia ez az istennő, még kegyenceit, a szerencselovagokat is sűrűn cserbenhagyja. Csak hinni lehet benne, megbízni nem.

azonban egy másik filmcsillag. Katherina Hepburn hatására tört ki jóval később, a második világháború alatt és után. A szép Katherina Garbónál is jobban elütött a szirupos történetü egykori filmek édeskés nőtípusától. Az emancipált sportos alakú lánytípust képviselte, fátylak meg boák helyett szinte kizárólag pulóverben vagy szvetterben jelent meg a vásznon. S mivel az általa ihletett kötött holmi kényelmes viseletnek bizonyult, korunk mozgásszabadságot igénylő asszonyai számára is eszményi ruházati cikk maradt.

JOGI TANÁCSOK

„Leányanya" jeligéjű olvasónk azt írja. hogy 17 éves lánya komoly ismeretséget kötött egy fiatalemberrel s gyermeket vár. A fiatalember ugyan kijelentette, hogy a lányt elveszi feleségül, de ezt csak a katonai szolgálatának letöltése után akarja megtenni. Olvasónk azt kérdezi, milyen jogai vannak a lányának, mit követelhet leendő gyermeke apjától, s nem köthetnének már most házasságot, amíg a fiatalember katona, s a lánya is kiskorú ? Olvasónk problémájának megoldására több lehetőség van, amelyek a családjogi előírásokon alapulnak.

Ha a fiatalok szeretik egymást és a kapcsolatuk komoly, ha tényleg komoly szándékukban áll, hogy házasságot kössenek, akkor nem akadály az sem, hogy a fiatalember jelenleg még a katonai szolgálatát teljesíti, sem az, hogy a lány még csak 17 éves, tehát még kiskorú.

A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy kiskorú is házasságot kössön, ha már betöltötte a 16-ik életévét. Erre az engedélyt a lány kérésére a lakóhelye szerint illetékes járásbíróság adhat, ha ezt nyomós okok indokolják és a házasságkötés összhangban van a házasság társadalmi szerepével. Ilyen nyomós ok lehet többek között az is, hogy a kiskorú már állapotos.

A házasságkötésre a katonai szolgálatot teljesítő fiatalember a parancsnokától eltávozási engedélyt, vagy rendkívüli szabadságot kaphat.

Ez a megoldás volna a legegyszerűbb, mert a házasságkötéssel az ifjú pár között kölcsönös eltartási kötelezettség, és az apának is a születendő gyermekével szemben eltartási kötelezettsége keletkeznék.

Ebben az esetben a fiatalember katonai szolgálata alatt az anyának és a gyermeknek is igényük volna a társadalombiztosítási előírások alapján ún. eltartási hozzájárulásra.

Ha a fiatalember nem akarna házasságot kötni, de elismeri, hogy ö a születendő gyermek apja, akkor a legcélszerűbb, ha a nemzeti bizottság előtt vagy a járásbíróságon — az előírt hivatalos alakban — mindketten együttesen kijelentik, hogy a fiatalember a gyermek apja. Ezt a kijelentést még a gyermek születése előtt is megtehetik. Ebben az esetben a gyermek megszületése után mint szülőket, őket jegyzik be az anyakönyvbe.

Az apaság ilyen meghatározása esetén természetesen az apának eltartási kötelezettsége keletkezik a gyermekével szemben, de bizonyos anyagi kötelezettségei az anyával szemben is vannak.

Így a gyermek apja köteles a gyermeke anyjának eltartásához egy évre hozzájárulni, valamint a terhességgel és a szüléssel kapcsolatos kiadásokhoz is hozzájárulni.

Ha azonban az olvasónk lányának ismerőse nem akarná a gyermeket magáénak elismerni és kétségbe vonná az apaságot, akkor a lányának a gyermek megszületése után apaság megállapítási keresetet kell majd indítania a'bíróságon. Ebben a peres eljárásban a bíróság meghallgatja a feleket, tanúkat hallgat ki, esetleg orvosszakértőt idéz meg, vérvizsgálatot rendel el, s ha ezek alapján arra a megállapításra jut, hogy az alperes férfi a gyermek anyjával a születését megelőző 180 és 300 nap közötti időben közösült, és az apaságát nyomós okok nem zárják ki, az apaságot ítélettel állapítja meg, egyúttal kötelezi az apát a megfelelő gyermektartási díj fizetésére.

De az anyának még a gyermek megszületése előtt is joga van arra, hogy attól a

férfitól, akinek az apasága valószinü. vagy aki az apaságot már elismerte, a saját eltartására, a terhességgel és a szüléssel kapcsolatos kiadások fedezésére és a születendő gyermek 26 hétre terjedő eltartásának biztosítására szükséges összeget már előre kifizesse.

Olvasónk továbbá azt kérdezi, hogy milyen könnyítéseket kaphat a lánya a munkahelyén a terhessége alatt, valamint a szülés után?

A terhes nők és az anyák munkafeltételeit a Munka Törvénykönyve 153—161 paragrafusai szabályozzák. Ezek szerint azt a terhes nőt, aki olyan munkát végez, amit a terhes nőknek nem szabad végezniük, vagy ami orvosi vélemény szerint veszélyezteti a terhességét, a munkaadója köteles ideiglenesen olyan munkakörbe beosztani, amely számára megfelel és ahol ugyanolyan keresetet érhet el, mint az addig végzett munkájával.

— Amennyiben pedig saját hibáján kívül az eddiginél alacsonyabb keresetet érne el, akkor a betegbiztosítási előírások szerinti keresetkiegészítésre van igénye.

A terhes nőket, valamint az egyévesnél fiatalabb gyermekükről gondoskodó nőket nem szabad a munkahelyükön vagy lakóhelyükön kívül fekvő helyre szolgálati útra küldeni, áthelyezni őket pedig csak a saját kérelmükre lehet.

Amennyiben egyedülálló nőről van szó (özvegy, elvált, vagy hajadon, akinek nincs élettánsa) akkor ez a rendelkezés arra a nőre is érvényes, aki 15 évnél fiatalabb gyermekről gondoskodik.

Ha a terhes nő, vagy a 15 évnél fiatalabb gyermekről gondoskodó nő rövidebb munkaidőt, vagy a heti munkaidőnek más, az általánostól eltérő beosztását kéri, akkor a munkaadója köteles ennek a kérésének eleget tenni.

A terhes nőket és az egyévesnél fiatalabb gyermekről gondoskodó nőket nem szabad éjjeli munkával foglalkoztatni, még akkor sem, ha egyébként kivételesen meg van engedve az éjjeli női munka. Ugyancsak nem szabad őket túlóráztatni sem.

A szoptatós anyáknak a munkaadó köteles

— a rendes munkaszüneten kívül — még külön szünetet adni a szoptatásra. A gyermek hathónapos koráig ez kétszer félórát tesz ki műszakonként, a további három hónapban pedig egy félórát, feltéve, hogy az anya teljes munkaidőben dolgozik. Rövidebb, de legalább fél munkaidő esetén, csak egy félórás szoptatási szünet jár a gyermek hathónapos korának betöltéséig. — Ezeket a szoptatási szüneteket be kell számítani a munkaidőbe s értük az anya átlagkeresetének megfelelő bérmegtérités jár.

A szüléssel és a gyermekről való gondoskodással kapcsolatban a dolgozó nőnek szülési szabadságra van igénye, ami 28 hetet tesz ki; ikrek esetében vagy ha egyedülálló nőről van szó, akkor a szülési szabadság 37 hét. Erre az időre a dolgozó nőnek nincs igénye munkabérre, hanem a betegbiztosítási előírások értelmében anyasági pénzsegélyt kap. Az anya kérésére a munkaadó köteles neki további fizetésnélküli szabadságot adni a gyermeke hároméves korának betöltéséig. Ebben az időben gyermekgondozási segélyt kap a gyermeke egyéves korának betöltéséig, ha pedig hajadon, özvegy vagy elvált, vagy egyéb fontos okból egyedül álló nőről van szó, akinek nincs élettársa, akkor a gyermeke hároméves koráig.

Dr. B. G.

19