A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-13 / 42. szám
A természet űz velünk ismét játékot s kétfejű zebrát szül? Nem, csak a fotós volt nagyon ügyes .. . Ha nem bolondozták volna ki magukat eléggé a nyáron, íme egy újabb ötlet a jövő nyárra. Már nemcsak vízisízni lehet, hanem vízitalicskázni is. A felvétel Ausztriában készült, a vállalkozó szellemű fiatalokat motorcsónak húzza. Hogy a szemeteskannáknak nem kell piszkosaknak és csúnyáknak lenniük, ékesen bizonyítja a hannoveri Uta Henings, aki fáradhatatlanul festi a lakhelye környékén levő kannákat és különféle szeméttartó dobozokat, ládákat. A tarka, vidám szemeteskannák egyszeriben szebbé varázsolják az utcaképet. KÖNYV Óhajtott szép kincsecském! (Szerelmes-levelesláda) A szerelmes levél intim műfaj. Csak két emberre tartozik, arra, aki írja és arra, aki kapja. A szerelmes leveleket őszintén írják. Így hát a legtöbb ilyen levél a lélekből kiszakadt vallomás. Rapszodikus, szinte parttalan áradása a felfokozott érzéseknek. Ha olvasgatja. ízlelgeti az ember ezeket a leveleket, kissé el is mosolyodik azon, hogy kemény hadfiak, céltudatos és ravasz politikusok, hidegvérű és rendíthetetlen uralkodók is mennyire ellágyulnak, ha tollat fogva kezükbe szerelmesüknek írnak. Úgy látszik, a szerelem minden más érzést legyőz és a marcona katonát doromboló kandúrrá szelídíti. A könyvben fellelhető szerelmes leveleket Szathmáry Éva válogatta, rendszerezte. Ő készítette azokat a jegyzeteket is, amelyek dióhéjban számot adnak a levél Írójáról és címzettjéről. A gyűjtemény előszavát így kezdi : „Az a sok száz szerelmes levél, amely a válogatás során kezembe került — és még az a sok ezer, amely nyilvánvalóan számomra ismeretlenül, de valamikor is valahol megíródott —, bizonyítja: a szerelem kortól és időtől függetlenül létezett és létezik, mióta ember él a Földön." E könyv a XVI. század szerelmes leveleivel kezdi a sort. Thurzó Elek, Magyarország egyik legmódosabb főura, I. Ferdinánd helytartója, országbíró, körmöd kamaragróf, kincstárnok és tárnokmester írta Széchy Tamás özvegyéhez, Ormosdi Székely Magdolnához. kinek férje a mohácsi csatában veszett oda. Thurzó, aki szintén özvegy volt, feleségül vette Székely Magdolnát. A levelet Németújvárban 1528 szeptemberében keltezték. A szerelmes-levelesláda utolsó levele pedig a tragikusan elhunyt Váci Mihályé, aki feleségének. Juhász Máriának küldte Kubából, ahol 1967-ben tanulmányúton járt. E két levél időpontja között sok-sok híres magyar ember kerül szemünk elé. Például megtalálhatjuk Zrinyi Kata, Lorántffy Zsuzsanna, Bethlen Gábor, Zrinyi Ilona, Csokonai Vitéz Mihály, Katona József, Szendrey Júlia, Munkácsy Mihály, Kossuth Lajos, Ady Endre, József Attila, stb. szerelmes leveleit. A könyv a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot, 1 500 példányt a Madách Kiadó is átvett.-Dénes-Rákos Sándor: SZÓLÍTÁSOK „én istenem itt belül / künn kit nem találtam / dolgomvégezetlenül / ne küldj a halálba // mily temérdek munka ... még / félbe'-szerbe'minden / bevégeznem illenék / s úgy menni el innen // hogy mit kezdtem reggeli / baljós ragyogásban / abban véget esteiig / növekvő homályban // fékezd uram az időt / fogd vissza az estét / rendet raknék mielőtt / még rámsötétednék". A vers címe: Változat. Mottója Arany János Epilógusából való: ......hol, mit kezdtem, abban véget..Maga a vers, a négy versszak, e tizenhat verssor minden külön magyarázat nélkül is bizonyítja, hogy kivételesen szép verseskönyvet tett az asztalunkra ismét Rákos Sándor. Akár Arany János magaslataihoz is méltó „Öszikéket". Mert Öszikékröl van szó, nemcsak deklaráltan, valóságban is. És számvetésről. Rákos Sándor az egyik legnagyobb kortárs magyar költő. Bizonyítékul álljon itt Örkény István tanúságtétele 1974-böl: „Nagy költészet ez, melyet általános érvénnyel „férfias"-nak szeretnék nevezni, bár tudom, hogy a mi líránkban ez a jelző csak nagyon keveseket illet... Kérdem magamtól, kérdem barátaimtól, hogy létezhetsz te egy ilyen szituációban, melyre a »mellőzöttség« a legenyhébb kifejezés? Magad vagy-e rossz árusa portékádnak, vagy süket-e az egész körülvevő világ?" Ez is, az is, válaszolhatjuk Örkénynek, immár a léten túlra. Rákos nagy „baja", hogy sehová sem tartozik. Ráadásul egy olyan erős nemzedék tagja, amilyen csak ritkán volt líránkban. S ő sem a Juhász Ferenc—Nagy László vonalhoz nem tartozik, sem a Pilinszky—Nemes Nagy Ágnesék vonalához. Hanem pontosan a kettő között van a helye. Ezért nagy költő, a szintézis költője, s ezért nem fogadta be, s nem propagálja egyik oldal sem. Sem a „népiesek", sem az „urbánusok". Bővebb magyarázatra, e szűkre szabott helyen, aligha van módunk. De gondolom, tételünk bizonyítására (mármint arra, hogy Rákos, „mellőzöttsége" dacára, vagy épp azért, nagy költő) ennyi is épp elegendő: az idézett vers, az Örkény-sorok s helyzetének megvilágítása korunk magyar költészetének bonyolult rendszerében. (cselényi) Nemzetközi dokumentumok az emberi jogokról és humanitárius kérdésekről Soha nagyobb aktualitása nem lehetne a jelzett kiadvány megjelentetésének, mint éppen ez évben, amikor kettős centenáriumát ünnepeljük a nagy francia forradalomnak, mely — a „kőtáblás törvény". Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata által — meghirdette a demokratikus szabadságjogokat. Persze, közel sem a „Liberté. Égalité, Fraternité" jelszavával fémjelzett forradalom évfordulója ösztönözte a Csehszlovák Szocialista Párt Melantrich nevű kiadóját a 150 000-es példányszámú brosúra kiadására. Inkább tulajdonítható ez a bécsi utótalálkozó azon határozatának, amely az emberi jogokkal és humanitárius kapcsolatokkal foglalkozó okiratok széleskörű terjesztését szorgalmazta. E határozat csehszlovákiai realizálója, a Melantrich megbízója pedig az 1988. december 10-én, az emberi jogok napján alakult, Csehszlovák Nyilvánosság Emberi Jogi és Humanitárius Együttműködési Bizottságának nevezett szervezet. E bonyolult megnevezésű szerv tevékenysége szerteágazó: ellenőrzi a jogi normák betartását, fellép az esetleges jogsértések ellen, elősegíti a nagy nyilvánosság jogi tudatának formálását. A Nemzetközi dokumentumok ... c. kiadványnak két, jól elkülöníthető része van. A füzetecske első felében az „emberi jogok nemzetközi alkotmányát" alkotó, történelmi fontosságú dokumentumok olvashatók: az 1789. évi Nyilatkozatra épülő ENSZ-dokumentum — Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948), két nemzetközi egyezmény 1966-ból — a polgári és politikai jogokról, ill. a gazdasági, szociális és kulturális jogokról, végül az ún. Opciós protokoll. A brosúra második része az 1975-ös helsinki konferencia, illetve az 1983-as madridi és 1986—89-es bécsi utótalálkozók záróokmányainak idevágó fejezeteit közli. HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK Az átépítéssel együttjáró demokratizálási folyamat nem képzelhető el az emberi jogok és humarfitárius kérdések állandó szem előtt tartása és mély ismerete nélkül. Fontos körülmény tehát, hogy a Postai Hírlapszolgálat árusítóbódéiban megvásárolható brosúrából mindenki megtudhatja, melyek a minden embert születésénél fogva, fajra, nemre, nyelvre, származásra és nemzetiségre való tekintet nélkül egyaránt megillető, alapvető személyi jogok, mire van valamennyi nemzetnek egyformán jogosultsága, milyen jogrend szabályozza a világ népeinek békés együttélését és együttműködését. Fehér Péter HANGLEMEZ Jó vagy nálam, édes Első nagylemezével különös képet rajzolt magáról a fiatal FIX együttes, melyet nem is olyan rég az önálló Ring Kiadótól vásárolt meg a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. Előre jósolni nem lehet, így azt sem tudhatjuk, jó üzlet volt-e ez a „vásár". A FIX legényei ugyanis tehetségesnek mutatkoztak a tavalyi őszi Popexpressz gálán, amikor összefutottam velük, ez a lemeztermék viszont a sebes befutás ellenére kissé döcög. Nem, tisztelt olvasó, a hibát nem a lemezjátszóban kell keresnünk, hanem talán a csapatban uralkodó nyegleségben, ami ezt a bizonyos szétszórtságot okozhatja. A zenén nem is lenne túl sok kifogásolnivaló, eléggé kiforrott kemény rock, a dalok szövegei viszont néhol még meg is mosolyogtatják az embert — annyira blődek! Mintha ezek a fickók éjjel-nappal csak a testi élvezetekből táplálkoznának, annyira könnyelmű a mondandójuk! Meg néhol átgondolatlan, követhetetlen is. A szerzők talán új utakat, új formákat keresnek? Lehetséges, mindenesetre nem csak a sötétben kellene tapogatózni. A jópofaság ugyanis nem ott kezdődik, ha dobálózunk a szavakkal, értelmetlenségeket halmozunk egymás hegyére-hátára. Mert Így nagyon könnyen a nagyzási mániára gyanakodom, meg arra, hogy a dalok itt másodrendűéit, fontosabb az, ki hogyan öltözködik, s milyen láncokat aggat a nyakába. Csillog-villog itt mindenki, biztosan ez vonzza a lányokat! De megjelenésben minek utánozni a Viki és a Flirt-öt, vagy a Kángurut, az ilyen szépfiúkból is megárthat a sok! Byemcsók Jancsi — aki különben kitűnő hangadottságokkal rendelkezik — bandája ezt az „úri" megjelenést mondja magáénak, sajnos túl sok felszínességgel. A korong talán legelfogadhatóbb felvétele a „Vágyak szárnyain" című, mely tartalmában ugyan követi a lemez fő gondolatát (a szerelmet vagy inkább szerelmeskedést), mégis kitűnő összhatást tapasztalni. Kár, hogy ez a néhány tehetséges legény is beállt az anyagiasságot mindennél előbbre helyezők népes táborába, így igazi értékes felvételek ezen a korongon nincsenek. Koller Sándor 9