A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-29 / 40. szám
Tanácskoztak a pedagógusok Prágában szeptember 8-án és 9-én országos pedagóguskonferenciát tartottak. A mintegy 800 küldött kilenc szekcióban vitatta meg az oktató-nevelő munka időszerű kérdéseit. A figyelem központjában itt is az átalakítás gondolata állt. A pedagógusok arra keresték a választ, hogy napjainkban és a jövőben milyen legyen az iskolai és az iskolán kívüli képzés. Abból indultak ki, hogy a nevelésre mind az iskolai, mind az iskolán kívüli képzés területén igen sokféle munkaforma kínálkozik. A legfontosabb az, hogy a pedagógusok maximálisan hozzájáruljanak a széles látókörű, jó szakképzettségű, müveit emberek neveléséhez. Régen, amikor a fejlődés csigalassúsággal haladt, az életben történő helytálláshoz elégnek bizonyult az is, amit az iskola nyújtott. Ma azonban, amikor a fejlődés minden vonalon rohamos ütemű, aki nem akar lemaradni, annak örökösen tanulnia, művelődnie kell, bármilyen képzettséggel rendelkezik is. Az állandó tanulást, a tudomány és a technika gyors fejlődése mellett a társadalmi élet változásai, nem utolsósorban a természetes felejtés is szükségessé teszi. Az iskola tulajdonképpen a tudomány műhelye. És hogy a tudomány az utóbbi időszakban milyen óriási utat tett meg, azt kifejezően szemlélteti az a közelmúltban napvilágot látott felmérés, amely szerint az időszámításunk kezdetén az emberiség rendelkezésére álló tudományos ismeretek terjedelmüket tekintve csak 1750-re kétszereződtek meg. A második megkétszereződéshez viszont már csak 150 év (1900), a harmadikhoz 50 év (1956), a negyedikhez pedig csupán 10 év kellett. Az emberiség életében élt tudósoknak kilenctizedé napjainkban él. A fejlődés az utóbbi negyven évben nagyobb méreteket öltött, mint előzőleg negyven évszázad során. Ötszáz év alatt — amióta Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást — 1950-ig összesen 30 millió könyveim jelent meg. Mostanában a világon 10 év alatt adnak ki ugyanennyi könyvet. Óriásira növekedett a tudományos szakfolyóiratok száma is. A XVIII. század elején alig száz, jelenleg viszont a világon már mintegy 100 ezer tudományos folyóirat jelenik meg. A tudományos információk az utóbbi időszakban általában 8—10 évenként megduplázódnak. A rohamos fejlődéssel az iskolák is, a pedagógusok is csak akkor tarthatnak lépést, ha az oktató-nevelő munkát minden vonalon korszerűsítik. A tudomány és a technika olyan gyorsan fejlődik, hogy az iskolai tanulás időszakának még a leglelkiismeretesebb felhasználása sem elegendő ahhoz, hogy a későbbiek folyamán már ne tanuljunk, csak dolgozzunk. Egyre nyilvánvalóbbá válik az is. hogy a legkiválóbb iskola sem nyújthat olyan képzést az életben való küzdelemre, hogy az valóban egy egész életen át kitartson. Mivel a műveltségszerzés nem állhat meg az iskolánál, mivel nincs egyszer s mindenkorra megszerezhető tudásanyag, már ma is, de a jövőben még jobban arra vagyunk, illetve leszünk kényszerítve, hogy a továbbképzés egy életen át tartson. A Prágában tartott pedagóguskonferencia sok mindennel foglalkozott. A legfontosabb talán az, hogy körvonalazta a ma és a jövő követelményének megfelelő iskolai és iskolán kívüli képzés feladatait. BALÁZS BÉLA A prágai Kultúrpalotában szeptember 8-án és 9-én tartották az országos pedagóguskonferenciát. Az országos konferencia célja az volt, hogy megvitassák, miként lehet a leghatékonyabban megvalósítani az iskolákban és oktatási intézményekben a CSKP KB 13. ülésének határozatait. Felvételünkön: a konferencia szünetében Miloá Jakes, a CSKP KB főtitkára a résztvevők egy csoportjával beszélget. VISSZAPILLANTÓ SZEPTEMBER '89 Ivan Knotek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára egynapos munkalátogatást tett Moszkvában. Nyikolaj Szlunykowal, az SZKP KB PB tagjával, a központi SZERDA 6 bizottság titkárával a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés helyzetéről tárgyalt. Ülést tartott Prágában a Csehszlovák Közvélemény Emberi Jogi és Humanitárius Együttműködési Bizottságának Elnöksége Megvitatta a gyülekezési és CSÜTÖRTÖK 7 egyesülési jog elveire vonatkozó javaslatokat, melyeket a bizottság következő ülésén terjesztenek elő. A szövetségi kormány meghívására hivatalos baráti látogatásra Csehszlovákiába érkezett Ceren-PÉNTEK 8 pilijn Gomboszüren, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere. Pavel Hrivnák, a szövetségi kormány alelnöke Bratislavában találkozott Medgyessy Péterrel, a Magyar Népköztársaság Minisz tertanácsának alelnökével. A két fél megállapodása alapján létre-SZOMBAT 9 jött munkalátogatás célja az volt, hogy előkészítsék a Gabcíkovo— Nagymaros Vízlépcsőrendszerről tervezett kormányfői szintű tanácskozást. Hazaérkezett Havannába a kubai katonák első, több mint száz főnyi csoportja. A kubaiak az etióp kormány kérésére az Etiópiát fe-VASÁRNAP 10 nyegető Szomáliái támadás elhá rítása végett tartózkodtak az országban. A hazatérőket Fidel Castro fogadta a repülőtéren. Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő moszkvai sajtóértekezletén elmondta, hogy az Azerbajdzsáni SZSZK fővárosé-HÉTFŐ 11 ban, Bakuban ismét teljes ütemben folyik a köolajkitermelés, a sztrájk nem érintette a gazdaság e kulcsfontosságú ágazatát. A Ceské Budéjovice-i harckocsizó alakulatnál megkezdődött azoknak a T— 54 M típusú tankoknak a bevagonírozása, amelyeket az KEDD 12 Államvédelmi Tanács januárban közzétett nyilatkozata értelmében megsemmisítenek. M&foet CYogjo! Sokan megfordulnak ezekben a napokban a gyümölcsfák környékén, s azoknak könnyű, akiknek törpe fák kínálják gazdag vagy szerény termésüket Nem kell létrával bajlódniuk, a mászás veszélyeivel szembenézniük, mind a két lábukkal biztosan a földön állva szedhetik meg kosarukat. A falusi kertekben azonban többnyire magas fákról kell leszedni a termést és ez már nem megy létra nélkül. Ha nincs kellő óvatosság és elővigyázatosság bennünk, biztosan lepottyanunk a fáról vagy a létráról. Szedés közben nemcsak az alma pottyan a földre, hanem az ember is, aki nem jól támasztotta a létrát a fához, vagy a legmagasabb ágakhoz érve azt hitte magáról, hogy artista. A leesést csupán a ritka szerencsés almaszedő ússza meg törés nélkül. Törik a láb, a borda, a hátgerinccsigolya, mentőt kell hívni, kórházba kell szállítani a szerencsétlen embert A városi kórházakban az ilyen balesetet elszenvedőkről tudják meg leghamarább. hogy a falusi kertekben elkezdődött az almaszüret. Tavaly szeptember végén magam is végigjártam figyelmetlenségből bekövetkezett balesetem gyógyulásának hosszú, majd hat hónapig tartó útját Pedig én nem is estem le a fáról, csak rosszul léptem te a megingott láttáról, mert azt hittem, hogy alig egy méter magasságból már biztonságosan léphetek le a földre. Az egyik lábam azonban elveszett a semmiben, s az egyensúlyomat vesztve az ütegemre estem. Tisztán hallottam a hátgerinccsigolyám összekoccanását és rögtön szörnyű fájdalmat éreztem. Hemperegni tudtam csak a földön, felkelni nem. Az ortopéd főorvos szerencsés embernek nevezett, mivel a hátgerinccsigoiya-törésemnek semmilyen bénulásos következménye nem lett. Mikor kedélyesen elmagyarázta, mi minden baj következhetett volna a balesetemből, futkározni kezdett a hideg a beteg hátamon. A három legfélelmetesebb következményt jegyeztem meg. Leesek, és szörnyet halok. Szerinte ez lett volna a legjobb, mert még azt sem tudtam volna meg soha, hogy rosszul léptem le a létráról. Leesek, és meghülyülök. Ezt az állapotot is vígan viseltem volna, mert képtelen lettem volna felmérni, mi is történt velem. Leesek, és megbénulok. Ezt tartotta volna a legnagyobb bajnak, mivel teljesen bénultan még tizenöt évet is élhettem volna, és sajnos, még csak öngyilkosságot sem tudtam volna elkövetni! A beteg a törés fájdalmát érzi, az orvos pedig annak minden következményével van tisztában! Hosszadalmas felvilágosító munkájából az volt számomra a megszívlelhető tanulság, hogy fáról vagy akárhonnan történjék is, legjobb a talpunkra esni. Az ilyen esés jár a legkisebb kockázattal. A macskának azért nincs soha hátgerinccsigolya törése! Persze az a legbiztosabb, ha almaszedés közben állandóan érezzük a veszélyt mert a leesés a pillanat töredékéig tart, a teljes felgyógyulás pedig hónapokig! Ez persze csak akkor. tudatosul bennünk, amikor már megtörtént a baj, és az örvös közli velünk, hogy nemcsak falusi falvédőkön, hanem kórházban is a türelem, rózsát terem. Vagyis a bajt megelőzni kell, nem elszenvedni... 3
