A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-08 / 37. szám

HÉTVÉGE Folytatásunk az 5. oldalról gül tizenhármán fejezték be. Nigel Man­sell mögött Senna, Boutsen (Williams- Renault), Prost, Cheever (Arrows Ford) és Piquet (Lotus-Judd) volt pontosztó he­lyek sorrendje. — Életem egyik legjobb versenyén vettem részt, ha nem a legjobbon! — mondja aztán az eredményhirdetést záró , hagyományos pezsgőfürdőt követő sajtó­­értekezleten Nigel Mansell, majd részle­teket is elárul: — A jól sikerült rajt után óvatosan versenyeztem, így jó állapotban maradtak a gumijaim. Viszont Prost és Senna előzésénél olyan hajmeresztő ma­nővert csináltam, hogy egy villanásnyi időre még én is becsuktam a szememet. Nem hittem volna, hogy a tizenkettedik helyről nyerni tudok! — Még izgalmasabb lett volna a ver­seny, ha nem küszködök fékhibával. Ak­kor ugyanis megpróbáltam volna vissza­előzni Mansellt — mondja ugyanebben a teremben, ám lényegesen haragosabb hangon Senna. Berger azt fájlalja, hogy ismét ki kellett állnia: a váltóval voltak gondjai, de pa­naszkodik Warwickra is. aki — állítólag — nem engedte előzni. Boutsen viszont Caffit szidja, aki — szerinte — szintén lassan versenyzett. Persze, ez a „lassan" eléggé illuzórikus valami, mert egyúttal azt (is) jelenti, hogy voltak viszont a futamnak olyan pillanatai, amikor a BMS Daliarában száguldó Alex Caffi még a legjobb köridőt is veszélyeztette! A köte­lezőnek tűnő témák kimerültével, a ripor­terek egyike a versenyzők idei „bérlistá­ja" felől érdeklődik. Az ember ilyenkor azt hinné, hogy szemérmes hallgatás, esetleg udvariaskodó mellébeszéd követ­kezik ... A Forma 1 profijainak világában azonban ez is másként van! Pillanatok alatt kiderül, hogy ebben a tekintetben is Prost és Senna az éllovasok. A szezon végére kettőjük bankszámlája — hála a fizetésüknek, a reklám- és a szponzori bevételeiknek, valamint egyéb juttatása­iknak — fejenként 7.5 millió dollárral növekszik. Őket, 5-5 millióval, Piquet. Mansell és Berger követi, majd másfél­másfél millióval Patrese és Boutsen jön a sorban; míg az „összes többi" évi kerese­te egymillió dollártól lefelé kerekedik minimum 100 ezer „dolcsiig". Sok ez. vagy kevés? Ezt nyilván nem a Bratislavából érkezett tudósító dolga el­dönteni. Tény viszont hogy Nigel Man­sellt most sem hagyta el a humorérzéke: — Ne ilyen prózai dolgokról beszélges­sünk! — ajánlotta barátságosan, fülig érő szájjal. — Jöjjenek, legyenek inkább a vendégeim egy pohár pezsgőre. Feltéve, ha jövőre viszont maguk fizetnek nekem egy pohárkával, ha nem én lennék majd a győztes... Nagy taps. vége az idei versenyt köve­tő sajtóértekezletnek. Őszintén szólva, nemigen tudom, vajon mennyire vehetők komolyan Mansell sza­vai. Félreértés ne essék: nem az esetleges pezsgőzésben kételkedem, hanem meg­bízható válasz híján azt nem tudom, hogy jövőre is lesz-e még futam a Hungarorin­­gen ?!... Nem tudom, mert eléggé nagy a káosz, eléggé sok a megválaszolatlan kér­dés e tekintetben. Tény. hogy az érvényes szerződések értelmében 1990-ben min­denképpen megilleti még a mogyoródi pályát a futamrendezés joga. A FOCA, azaz a Forma 1 -es Konstruktőrök és Gyár­tók Szövetségének elnöke: Bernie Eccles­tone is ezt tartja tárgyalási alapnak. Ugyanilyen tény viszont hogy az idei ver­seny több tízmillió ráfizetést hozott, így — érthetően — meglehetősen kétesélyes a válasz arra: vajon jövőre is találkozunk-e a Hungaroringen ? A legújabb tényállás szerint a magyarországi szállodaipar és az idegenforgalom egyéb szervei is hajlan­dók bekapcsolódni a szervezésbe, termé­szetesen, nekik is megvannak a saját fel­tételeik. Ugyanakkor ennél is keményebb feltételeket szab mind a FOCA. mind a FIA. azaz a Nemzetközi Autós Szövetség. Ezért úgy hirlik, hogy a jövő évi futam, nomeg a további évekre szóló szerződés sorsa októberben fog eldőlni — éppen a FIA világkongresszusán. Az már ma sem titok, hogy bőven lenne jelentkező, ha a mogyoródi pálya kénytelen-kelletlen vísz­­szaminősülne a tartaléksorba. Nyílt titok, hogy Szingapúrtól kezdve az ausztriai Zeltwegen át Moszkváig, a világ számos pontján szeretnének Forma 1-es futamot látni. Távlatilag hazánkban is, a már meg­épült bmói pályán. Hogy egyelőre még nincs szó konkrétan a csehszlovákiai nagydíj rendezési jogának megpályázásá­ról. annak legfőbb oka. hogy a Forma 1-hez nemcsak kiváló pályára, hanem egyéb nívós létesítményekre is szükség van. Például luxusszállodákra, hangulatos vendéglátásra, a távközlési módszerek korszerűsítésére és még sok egyébre, hi­szen az autók ..világcirkusza" rengeteg hírességet s gazdag embert vonz. Olyano­kat. akik nem szívesen vállalnak kényel­metlenségeket Minderről már John Connorral, a McLa­­rent, a Marchot. a Scuderia Italiát, a Rialt és az Onyxot pénzelő Marlboro-cég egyik menedzserével beszélgetek ... Kénytelen vagyok rábólintani szavaira, bár kétségte­len. hogy jó lenne őt mielőbb Bmóban is viszontlátni. A Forma 1-nek ugyanis leirhatatlanul sajátos, fantasztikus atmoszférája van. El­sősorban a pálya körüli füvet ellepő tö­meg számára, elvégre a nézők nélkül meg­halna a sport. Persze, a versenyatmoszfé­rához egy másik, nemkevésbé lényeges szempont is hozzátartozik: a gazdaságos­ság. A Hungaroring jövőjével kapcsolatos pillanatnyi kételyek viszont azt bizonyít­ják, hogy bombaüzletet csak az jelent ha ez a két szempont kiegészíti egymást. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Krá/ Péter JOGI TANÁCSOK „Gyermek" jeligével az előző jogi tanácsok­ban az örökbefogadásról közölteket még a következőkkel egészítjük ki. Ha az örökbefogadó személynek nincs még konkrét elképzelése (pl. a gyermek szü­leivel való megállapodás alapján) arról, hogy kit akar örökbefogadni, akkor a járási nemzeti bizottsághoz, vagy közvetlenül valamely szü­lő- vagy gyermekotthonhoz fordulhat felvilá­gosításért. Az előző ugyanis jegyzéket vezet az örökbeadandó gyermekekről s az utóbbi­aknak is közvetlen ismereteik vannak arról, hogy mely gyermekek jöhetnek számításba az örökbefogadásra. Az örökbefogadás előtti kötelező három­­hónapos gondoskodás és eltartás kérdésé­ben a járási nemzeti bizottsággal való megegyezés alapján az illető szülő- vagy gyermekotthon vezetője dönt, ahol a gyer­meket gondozzák. Azoknál a gyermekeknél, akik már bírósági határozat alapján vannak ilyen intézeti gondoskodásban, a járásbíró­ság dönt. Olyan gyemnek esetében pedig, aki nincs intézetben, hanem a szülei gondozásában van, nincs szükség a bíróság (vagy más széné határozatára, hanem elegendő a gyer­mek szüleivel való megállapodás. Az örökbefogadási eljárásban, amelyet az őrökbefogadandó személy kezdeményez, a bíróság orvosi vizsgálat alapján megvizsgálja az örökbefogadó és az örökbeadandó gyer­mek egészségi állapotát, hogy megállapítsa, hogy az örökbefogadás nincs-e ellentétben ennek céljával (pl. hosszantartó súlyos, gyó­gyíthatatlan betegség, testi hiba, vagy szelle­mi fogyatékosság miatt), s a vizsgálat ered­ményét közli az örökbefogadóval, valamint az örökbefogadandó gyermek képviselőjével, akit az eljárás céljaira nevez ki. Rendszerint nem elegendő egyszerű orvosi igazolás, ha­nem rendes, alapos orvosi kivizsgálásra van szükség. Az örökbefogadást aztán a bíróság ítélet­tel engedélyezi. Az örökbefogadás joghatá­lya az ítélet jogerösségével áll be. Az örökbe­fogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét kapja, megszűnnek az eddigi családjá­val való rokoni viszonyai, a kölcsönös eltartá­si kötelezettségek és öröklési jogaik. Nagy Ferenc, Smetanov Háj-i olvasónk is­mételt kérdésére közöljük, hogy az ingatlan­­használat ügyében már lapunk 27-ik számá­ban válaszoltunk a jogi tanácsokban. Ami az általa eddig használt szövetkezeti (társított) föld használatának megszünteté­sét illeti, amit a saját földjéért cserébe ka­pott használatra, erre a mezőgazdasági szö­vetkezetekről szóló 1988. évi 90. számú törvény 63. 5-ának 5. bekezdését lehet alkal­mazni. amely szerint hat havi felmondás jár a folyó naptári év december 31 -ig akkor, ha a földnek ideiglenes használatára nem volt meghatározott idő előre kikötve, vagy ha ennek célját már előbb nem érték el. így olvasónktól sem vehetik el az eddig jogosan használt földjét azonnali hatállyal, s így az idei termést betakaríthatja. Olvasónk a földet a szövetkezettől kapta használatra, így a szövetkezettel van jogvi­szonyban, ezért nem is kell a föld tulajdono­sának. aki a földjét a szövetkezetbe vitte be, s ezért rendelkezett ezzel a szövetkezet, használati díjat (bért) fizetnie. Panaszával forduljon az efsz vezetőségé­hez, vagy a járási nemzeti bizottság mező­gazdasági ügyosztályához. Ami olvasónk másik kérdését illeti, hogy jár-e neki napidíj és elszállásolási díj akkor, ha a munkaadója a saját autóbuszán szállítja öt mindennap a lakóhelyéről a munkahelyé­re, ami majdnem három órát vesz igénybe, ezt a munkaszerződése, esetleg a kollektív szerződés és az 1984. évi 33. számú hirdet­mény alapján kell megítélni. Ez utóbbi szól a dolgozók útiköltségeinek (napidijak, elszállá­solási dijak, stb.) megtérítéséről. Ha olvasónkat a munkaszerződéssel egy bizonyos munkára, vagy meghatározott munkahelyre (község, építkezés, munkaterü­let) vették fel. akkor nincs szó sem áthelye­zésről. sem hivatalos (szolgálati) útról, s ha a munkaadója ingyen szállítja őt az állandó lakóhelyéről a mindenkori munkahelyére, ak­kor nincs sem napidíjra, még kevésbé elszál­lásolási díjra igénye. Olvasónknak azt a kérdését, hogy egy más vállalat alkalmazottai miért és milyen alapon kapnak 32 korona napidíjat és 17 korona elszállásolási pénzt, levele alapján nem lehet megválaszolni. Nyilván azok munkaadójának másutt van a székhelye, s a munkaszerződé­sük feltételei is mások. „Búzavirág" jeligével olvasónk azt írja. hogy már évek óta él közös háztartásban egy elvált férfival, akinek három felnőtt gyerme­ke van. Olvasónk szintén elvált és szintén három nagykorú gyermeke van, akiket a közös családi házából anyagilag már kielé­gített. Élettársával közös gyermekük nincs. Azt kérdezi, hogy bármelyikük elhalálozá­sa esetén ki örököl, illetve hogy a gyermeke­ik örökölnek-e utánuk? . Olvasónk, vagy élettársa elhalálozása esetén, bármelyikük után a saját leszárma­zottai (gyermekei, unokái) örökölnek, mert a leszármazottak a törvényes örökösök első csoportjába tartoznak. Minthogy ebbe a csoportba még csak az elhunyt házastársa tartozik, sem olvasónk, sem élettársa egyik a másik után nem örököl. Az élettárs csak akkor örököl — mégpe­dig a törvényes örökösök II., illetve III. cso­portjában — ha az elhunyt után leszárma­zottak nem maradtak. Az a körülmény, hogy olvasónk a gyerme­keit már életében vagyonilag kielégítette, csak olyan jelentőséggel bír, hogy a Polgári Törvénykönyv 484. paragrafusa értelmében az örökség felosztásánál a törvényes örökö­sök örökrészébe be kell számítani mindazt az értéket, amit az illető örökös az örökha­gyótól ingyenesen (tehát ajándékba) kapott, amennyiben nemcsak szokásos (tehát ki­sebb értékű) ajándékról van szó. Ha olvasónk a gyermekeit egyformán elé­gítette ki vagyonilag. akkor ennek a rendelke­zésnek egymásközti viszonyukban nincs je­lentősége, s csak akkor volna értelme, ha más törvényes örököse is volna, akit nem elégített ki. Amennyiben olvasónk az élettársával ösz­­szeházasodna, akkor bármelyikük elhalálo­zása esetén, a három saját gyermekével együtt a törvényes örökösök I. csoportjában a túlélő házastárs is örökölne, mégpedig az egész hagyatékból egy gyermekrészt, vagyis egy negyedet. „Három komáromi gyári nyugdijas" kér­désére üzenjük, hogy a kerületi bíróság (végleges) ítélete ellen csak törvénysértési panaszt (sfaznosf pre porusenie zákona) lehet beadni, amire csak a legfőbb ügyész jogosult. Dr. B. G. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom