A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-08 / 37. szám
HÉTVÉGE Folytatásunk az 5. oldalról gül tizenhármán fejezték be. Nigel Mansell mögött Senna, Boutsen (Williams- Renault), Prost, Cheever (Arrows Ford) és Piquet (Lotus-Judd) volt pontosztó helyek sorrendje. — Életem egyik legjobb versenyén vettem részt, ha nem a legjobbon! — mondja aztán az eredményhirdetést záró , hagyományos pezsgőfürdőt követő sajtóértekezleten Nigel Mansell, majd részleteket is elárul: — A jól sikerült rajt után óvatosan versenyeztem, így jó állapotban maradtak a gumijaim. Viszont Prost és Senna előzésénél olyan hajmeresztő manővert csináltam, hogy egy villanásnyi időre még én is becsuktam a szememet. Nem hittem volna, hogy a tizenkettedik helyről nyerni tudok! — Még izgalmasabb lett volna a verseny, ha nem küszködök fékhibával. Akkor ugyanis megpróbáltam volna visszaelőzni Mansellt — mondja ugyanebben a teremben, ám lényegesen haragosabb hangon Senna. Berger azt fájlalja, hogy ismét ki kellett állnia: a váltóval voltak gondjai, de panaszkodik Warwickra is. aki — állítólag — nem engedte előzni. Boutsen viszont Caffit szidja, aki — szerinte — szintén lassan versenyzett. Persze, ez a „lassan" eléggé illuzórikus valami, mert egyúttal azt (is) jelenti, hogy voltak viszont a futamnak olyan pillanatai, amikor a BMS Daliarában száguldó Alex Caffi még a legjobb köridőt is veszélyeztette! A kötelezőnek tűnő témák kimerültével, a riporterek egyike a versenyzők idei „bérlistája" felől érdeklődik. Az ember ilyenkor azt hinné, hogy szemérmes hallgatás, esetleg udvariaskodó mellébeszéd következik ... A Forma 1 profijainak világában azonban ez is másként van! Pillanatok alatt kiderül, hogy ebben a tekintetben is Prost és Senna az éllovasok. A szezon végére kettőjük bankszámlája — hála a fizetésüknek, a reklám- és a szponzori bevételeiknek, valamint egyéb juttatásaiknak — fejenként 7.5 millió dollárral növekszik. Őket, 5-5 millióval, Piquet. Mansell és Berger követi, majd másfélmásfél millióval Patrese és Boutsen jön a sorban; míg az „összes többi" évi keresete egymillió dollártól lefelé kerekedik minimum 100 ezer „dolcsiig". Sok ez. vagy kevés? Ezt nyilván nem a Bratislavából érkezett tudósító dolga eldönteni. Tény viszont hogy Nigel Mansellt most sem hagyta el a humorérzéke: — Ne ilyen prózai dolgokról beszélgessünk! — ajánlotta barátságosan, fülig érő szájjal. — Jöjjenek, legyenek inkább a vendégeim egy pohár pezsgőre. Feltéve, ha jövőre viszont maguk fizetnek nekem egy pohárkával, ha nem én lennék majd a győztes... Nagy taps. vége az idei versenyt követő sajtóértekezletnek. Őszintén szólva, nemigen tudom, vajon mennyire vehetők komolyan Mansell szavai. Félreértés ne essék: nem az esetleges pezsgőzésben kételkedem, hanem megbízható válasz híján azt nem tudom, hogy jövőre is lesz-e még futam a Hungaroringen ?!... Nem tudom, mert eléggé nagy a káosz, eléggé sok a megválaszolatlan kérdés e tekintetben. Tény. hogy az érvényes szerződések értelmében 1990-ben mindenképpen megilleti még a mogyoródi pályát a futamrendezés joga. A FOCA, azaz a Forma 1 -es Konstruktőrök és Gyártók Szövetségének elnöke: Bernie Ecclestone is ezt tartja tárgyalási alapnak. Ugyanilyen tény viszont hogy az idei verseny több tízmillió ráfizetést hozott, így — érthetően — meglehetősen kétesélyes a válasz arra: vajon jövőre is találkozunk-e a Hungaroringen ? A legújabb tényállás szerint a magyarországi szállodaipar és az idegenforgalom egyéb szervei is hajlandók bekapcsolódni a szervezésbe, természetesen, nekik is megvannak a saját feltételeik. Ugyanakkor ennél is keményebb feltételeket szab mind a FOCA. mind a FIA. azaz a Nemzetközi Autós Szövetség. Ezért úgy hirlik, hogy a jövő évi futam, nomeg a további évekre szóló szerződés sorsa októberben fog eldőlni — éppen a FIA világkongresszusán. Az már ma sem titok, hogy bőven lenne jelentkező, ha a mogyoródi pálya kénytelen-kelletlen víszszaminősülne a tartaléksorba. Nyílt titok, hogy Szingapúrtól kezdve az ausztriai Zeltwegen át Moszkváig, a világ számos pontján szeretnének Forma 1-es futamot látni. Távlatilag hazánkban is, a már megépült bmói pályán. Hogy egyelőre még nincs szó konkrétan a csehszlovákiai nagydíj rendezési jogának megpályázásáról. annak legfőbb oka. hogy a Forma 1-hez nemcsak kiváló pályára, hanem egyéb nívós létesítményekre is szükség van. Például luxusszállodákra, hangulatos vendéglátásra, a távközlési módszerek korszerűsítésére és még sok egyébre, hiszen az autók ..világcirkusza" rengeteg hírességet s gazdag embert vonz. Olyanokat. akik nem szívesen vállalnak kényelmetlenségeket Minderről már John Connorral, a McLarent, a Marchot. a Scuderia Italiát, a Rialt és az Onyxot pénzelő Marlboro-cég egyik menedzserével beszélgetek ... Kénytelen vagyok rábólintani szavaira, bár kétségtelen. hogy jó lenne őt mielőbb Bmóban is viszontlátni. A Forma 1-nek ugyanis leirhatatlanul sajátos, fantasztikus atmoszférája van. Elsősorban a pálya körüli füvet ellepő tömeg számára, elvégre a nézők nélkül meghalna a sport. Persze, a versenyatmoszférához egy másik, nemkevésbé lényeges szempont is hozzátartozik: a gazdaságosság. A Hungaroring jövőjével kapcsolatos pillanatnyi kételyek viszont azt bizonyítják, hogy bombaüzletet csak az jelent ha ez a két szempont kiegészíti egymást. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Krá/ Péter JOGI TANÁCSOK „Gyermek" jeligével az előző jogi tanácsokban az örökbefogadásról közölteket még a következőkkel egészítjük ki. Ha az örökbefogadó személynek nincs még konkrét elképzelése (pl. a gyermek szüleivel való megállapodás alapján) arról, hogy kit akar örökbefogadni, akkor a járási nemzeti bizottsághoz, vagy közvetlenül valamely szülő- vagy gyermekotthonhoz fordulhat felvilágosításért. Az előző ugyanis jegyzéket vezet az örökbeadandó gyermekekről s az utóbbiaknak is közvetlen ismereteik vannak arról, hogy mely gyermekek jöhetnek számításba az örökbefogadásra. Az örökbefogadás előtti kötelező háromhónapos gondoskodás és eltartás kérdésében a járási nemzeti bizottsággal való megegyezés alapján az illető szülő- vagy gyermekotthon vezetője dönt, ahol a gyermeket gondozzák. Azoknál a gyermekeknél, akik már bírósági határozat alapján vannak ilyen intézeti gondoskodásban, a járásbíróság dönt. Olyan gyemnek esetében pedig, aki nincs intézetben, hanem a szülei gondozásában van, nincs szükség a bíróság (vagy más széné határozatára, hanem elegendő a gyermek szüleivel való megállapodás. Az örökbefogadási eljárásban, amelyet az őrökbefogadandó személy kezdeményez, a bíróság orvosi vizsgálat alapján megvizsgálja az örökbefogadó és az örökbeadandó gyermek egészségi állapotát, hogy megállapítsa, hogy az örökbefogadás nincs-e ellentétben ennek céljával (pl. hosszantartó súlyos, gyógyíthatatlan betegség, testi hiba, vagy szellemi fogyatékosság miatt), s a vizsgálat eredményét közli az örökbefogadóval, valamint az örökbefogadandó gyermek képviselőjével, akit az eljárás céljaira nevez ki. Rendszerint nem elegendő egyszerű orvosi igazolás, hanem rendes, alapos orvosi kivizsgálásra van szükség. Az örökbefogadást aztán a bíróság ítélettel engedélyezi. Az örökbefogadás joghatálya az ítélet jogerösségével áll be. Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét kapja, megszűnnek az eddigi családjával való rokoni viszonyai, a kölcsönös eltartási kötelezettségek és öröklési jogaik. Nagy Ferenc, Smetanov Háj-i olvasónk ismételt kérdésére közöljük, hogy az ingatlanhasználat ügyében már lapunk 27-ik számában válaszoltunk a jogi tanácsokban. Ami az általa eddig használt szövetkezeti (társított) föld használatának megszüntetését illeti, amit a saját földjéért cserébe kapott használatra, erre a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1988. évi 90. számú törvény 63. 5-ának 5. bekezdését lehet alkalmazni. amely szerint hat havi felmondás jár a folyó naptári év december 31 -ig akkor, ha a földnek ideiglenes használatára nem volt meghatározott idő előre kikötve, vagy ha ennek célját már előbb nem érték el. így olvasónktól sem vehetik el az eddig jogosan használt földjét azonnali hatállyal, s így az idei termést betakaríthatja. Olvasónk a földet a szövetkezettől kapta használatra, így a szövetkezettel van jogviszonyban, ezért nem is kell a föld tulajdonosának. aki a földjét a szövetkezetbe vitte be, s ezért rendelkezett ezzel a szövetkezet, használati díjat (bért) fizetnie. Panaszával forduljon az efsz vezetőségéhez, vagy a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztályához. Ami olvasónk másik kérdését illeti, hogy jár-e neki napidíj és elszállásolási díj akkor, ha a munkaadója a saját autóbuszán szállítja öt mindennap a lakóhelyéről a munkahelyére, ami majdnem három órát vesz igénybe, ezt a munkaszerződése, esetleg a kollektív szerződés és az 1984. évi 33. számú hirdetmény alapján kell megítélni. Ez utóbbi szól a dolgozók útiköltségeinek (napidijak, elszállásolási dijak, stb.) megtérítéséről. Ha olvasónkat a munkaszerződéssel egy bizonyos munkára, vagy meghatározott munkahelyre (község, építkezés, munkaterület) vették fel. akkor nincs szó sem áthelyezésről. sem hivatalos (szolgálati) útról, s ha a munkaadója ingyen szállítja őt az állandó lakóhelyéről a mindenkori munkahelyére, akkor nincs sem napidíjra, még kevésbé elszállásolási díjra igénye. Olvasónknak azt a kérdését, hogy egy más vállalat alkalmazottai miért és milyen alapon kapnak 32 korona napidíjat és 17 korona elszállásolási pénzt, levele alapján nem lehet megválaszolni. Nyilván azok munkaadójának másutt van a székhelye, s a munkaszerződésük feltételei is mások. „Búzavirág" jeligével olvasónk azt írja. hogy már évek óta él közös háztartásban egy elvált férfival, akinek három felnőtt gyermeke van. Olvasónk szintén elvált és szintén három nagykorú gyermeke van, akiket a közös családi házából anyagilag már kielégített. Élettársával közös gyermekük nincs. Azt kérdezi, hogy bármelyikük elhalálozása esetén ki örököl, illetve hogy a gyermekeik örökölnek-e utánuk? . Olvasónk, vagy élettársa elhalálozása esetén, bármelyikük után a saját leszármazottai (gyermekei, unokái) örökölnek, mert a leszármazottak a törvényes örökösök első csoportjába tartoznak. Minthogy ebbe a csoportba még csak az elhunyt házastársa tartozik, sem olvasónk, sem élettársa egyik a másik után nem örököl. Az élettárs csak akkor örököl — mégpedig a törvényes örökösök II., illetve III. csoportjában — ha az elhunyt után leszármazottak nem maradtak. Az a körülmény, hogy olvasónk a gyermekeit már életében vagyonilag kielégítette, csak olyan jelentőséggel bír, hogy a Polgári Törvénykönyv 484. paragrafusa értelmében az örökség felosztásánál a törvényes örökösök örökrészébe be kell számítani mindazt az értéket, amit az illető örökös az örökhagyótól ingyenesen (tehát ajándékba) kapott, amennyiben nemcsak szokásos (tehát kisebb értékű) ajándékról van szó. Ha olvasónk a gyermekeit egyformán elégítette ki vagyonilag. akkor ennek a rendelkezésnek egymásközti viszonyukban nincs jelentősége, s csak akkor volna értelme, ha más törvényes örököse is volna, akit nem elégített ki. Amennyiben olvasónk az élettársával öszszeházasodna, akkor bármelyikük elhalálozása esetén, a három saját gyermekével együtt a törvényes örökösök I. csoportjában a túlélő házastárs is örökölne, mégpedig az egész hagyatékból egy gyermekrészt, vagyis egy negyedet. „Három komáromi gyári nyugdijas" kérdésére üzenjük, hogy a kerületi bíróság (végleges) ítélete ellen csak törvénysértési panaszt (sfaznosf pre porusenie zákona) lehet beadni, amire csak a legfőbb ügyész jogosult. Dr. B. G. 19