A Hét 1989/2 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-25 / 35. szám
Alpokban és a Kárpátokban élő fajtársaitól, hogy ezeket az egyedeket külön alfajnak kell tekintenünk. Mivel kárpát-medencei areájában a szádelöi egy rendhagyó, elkülönült perempopulációt alkot, azt gondolhatnánk, hogy itt csakis egy különleges életfeltételekkel biró helyen maradhatott fenn, de ez nem Így van, hisz' a völgyben annyira otthonosan érzi magát, hogy a legkülönbözőbb fekvésű helyek és növénytársulások is megfelelnek igényeinek. Ugyanúgy megtaláljuk a kopár sziklákon, nyúlfarkfüves sziklagyepeken, mint a molyhostölgyes — somos karsztbokorerdők aljnövényzetében. Vertikális elterjedésében szintén nagy különbségek vannak: 300 m-töl 750 m-ig sokfelé találkozhatunk vele. Ezek után joggal kérdezhetjük, hogy kerültek és maradtak meg ezek a magashegyi, alhavasi, sőt havasi növények a Gömör—Tornai-karszt —* konkrétan a Szádelő — növényvilágában? A választ az európai kontinens éghajlatának szélsőséges változásaiban, illetve a helybeli különleges környezeti viszonyokban kell keresni. Az eljegesedés idején, amikor az összefüggő jégtakaró Európában egész a Kárpátok küiső övéig hatolt, Észak-Európából és a környező magasabb hegységekből lehúzódó növényzet az alacsonyabban fekvő helyeken kereste — és néhol meg is találta a számára megfelelő életkörülményeket. Az európai klímaviszonyok megváltozásával — felmelegedésével a magashegyi és északi fajok vagy elpusztultak, vagy visszaszorultak északra {pl. Skandinávia), illetve a magasabb hegységekbe (Pireneusok, Alpok, Kárpátok, stb.) Akadtak azonban az alacsonyabban fekvő vidékeknek is olyan eldugott pontjai — ún. refúgiumok —, amelyek a felmelegedés után is biztosítani tudták ezen növények fennmaradását. Nos, ez történt a Szádelöi-völgy mintegy 45—50 növényfajtájával is, amelyek máig fellelhetők — ha kis egyedszámban is — a völgy különböző helyein. Annak ellenére, hogy a völgyet a hidegkedvelő növényfajok uralják, 1 —2 pannoneredetű faj mégis lehúzódik — ha nem is a völgy aljára, de a napos dél felé néző sziklákra. Április végén nagyobb egyedszámban fénylenek az apró aranysárga virágú szirti ternye (Alyssum saxatile) tövei. A kopár sziklafalakon elegendő napfényhez jutva évről évre gazdagon virágzik. A beárnyékolt, gyepes, erdős helyeket mellőzi, mert nem tűri más növényfajok jelenlétét, konkurrenciáját. A Szádelöi-völgy egyike a legrégebben védelem alá vont tájegységeinknek — már 1954-töl szigorúan védett területté (rezerváció) nyilvánították. Az utóbbi évtizedben azonban nagyon sok ártalom éri érzékeny természetét. Egyes növényfajokat már évek óta kihaltnak kell tekintenünk, aminek okai nagyon összetettek: illegális gyűjtés, fokozódó légszennyeződés, turisták vandalizmusa és még sok más eddig ismeretlen tényező. Más növényfajok állománya annyira megcsappant, hogy egyedeiket már a két kezünkön is megszámolhatjuk .. . Jelenleg még nem akarok vészharangot kongatni a Szádelöi-völgy felett, viszont tudatosítanunk kell, hogy a völgyben olyan finom ökológiai láncolatok. kötődések léteznek, amelyeknek a megszakadása végzetesen befolyásolná páratlan élővilágát. Éppen azért, ha azt akarjuk, hogy növényvilága legalább a jelenlegi, meglévő gazdagságát továbbra is megőrizze, mindnyájunknak körültekintőbben kell bánni felbecsülhetetlen értékű természetével. Dr. GORDON LÁSZLÓ A szerző felvételei n v" > 1 HALLOTTUK n 1 OLVASTUK JLJ 1 LÁTTUK KÖNYV Max Gallo: A gyilkosok éjszakája 1934 júniusának utolsó napja nemcsak a náci uralom, hanem Németország újkori történetében is meghatározó volt. Erre a napra datálhatok azok a borzalmas események, amelyeket a „hosszú kések éjszakája" néven emlegetnek. Ezen az éjszakán és a kővetkező néhány napon számolt le Hitler az SA (Sturmabteilung) vezetőivel, akik ellentétbe kerültek mind a német hadsereggel és nagyiparral, mind Hitlerrel és köreivel. Az SA, a fasiszta rohamosztag, a hitlerista párt belső rendfenntartó fegyveres különítménye, amely Hitler uralomrajutásának legfőbb támasza volt, 1934-re 3 milliós hadsereggé duzzadt. Ernst Rohm, az SA vezérkari főnöke, aki annak idején Hitlerrel közösen szervezte a náci pártot, most nyeregben érezte magát. Mint vezérkari főnök és tárcanélküli miniszter egyre többet engedett meg magának. Az SA osztagai egyre sűrűbben randalíroztak, gyilkoltak s botránykövei lettek a hitleri rendszernek. Ártatlan embereket hurcoltak el, kikezdték a hadsereggel, ócsárolták a nagyiparosokat. Bedőltek Hitler demagógiájának is, amely holmi szociális jogokkal kecsegtette őket. így aztán Rohm Hitler uralomrajutása után meghirdette a második forradalmat s úgy gondolta, SA-állammá alakítja a Harmadik Birodalmat. Az SA hetvenkedése nyomasztólag hatott a hadseregre, a nagytőkésekre s magára a hiJeri vezetésre is. Ők már nem akartak második forradalmat, hanem rendet és vakfegyelmet, hogy nyugodtan fölkészülhessenek a második világháborúra. Hitler sokáig töprengett, feláldozza -e az öt hatalomra segítő SA-t, s barátját Röhmöt és vezérkarát. Mivel az SA egyre kihívóbban viselkedett és vezetői lépten-nyomon szidalmazták Hitlert, s mert a Vezér meg akarta nyerni a hadsereg, a junkerek és a nagyiparosok bizalmát, akikre leginkább lehetett támaszkodni az eltervezett világháború előkészítésében, úgy döntött : egyszer s mindenkorra le kell számolni az SA-val. Ez 1934 júniusának utolsó napján meg is történt. Hitler levágta saját hidrájának a fejét. Röhmöt és társait kivégezték, s egyúttal azokat a politikusokat is, akiket Hitler ellenségének vélt. így vált számára szabaddá az út a fegyverkezés és a náci hadsereg megszervezésére és néhány év múlva lángba borította a világot. Max Gallo a hatvan éve felé közeledő francia író, történész £s kritikus a nácizmus történetének ezt a kiemelkedő epizódját meséli el korabeli dokumentumok fölhasználásával. A könyv nemcsak érdekes és lenyűgöző, hanem tartalmánál fogva példázatul is szolgálhat. {Dénes) Kassák Lajos emlékkönyv „Talán nem is részleges próféta volt, inkább öntörvényű proletár fejedelem, aki külső-belső száműzetését is fejedelemként viselte, megingathatatlanul. A sokféle okú száműzetés hozta magával, hogy alapvető kezdemélye, a magyar avantgarde oly sokáig mintegy magába zárult, betokosodott. Ezt a betokosodást kéne továbboldani, ahogyan már történik is, ezt a magot kéne tovább bontani a magyar irodalom javára, mint a mélyhűtött csírákat, hadd szaporodjék, változzon az időben, oltódjék össze mással, későbbiekkel, és maradjon önmaga, kemény mandulafatörzsén egyszerre hozva mandulát, őszibarackot" — idézi a kiadvány Nemes Nagy Ágnes sorait. Kik vállalkoztak e kötetben való szereplésre? Bori Imre és Pomogáts Béla, Nagy Pál és Papp Tibor, Hegyi Lóránd és Szombathy Bálint, Zalán Tibor és Szkhárosi Endre. És még többen mások, tehetnénk hozzá, ám bizonyos hiányérzettel. Mert Budapest és Bécs, Párizs és Újvidék a még további néhány város képviselteti magát e tiszteletadásban, ám a csehszlovákiai magyar írók, ugyanúgy, mint az erdélyiek, hiányoznak a listáról. Az általunk nem ismert Mlynárik István „Kassák és Érsekújvár" című írása sejteti csupán velünk, hogy térfelünk is szerepel a címjegyzékben. Értelmezések —Átértékelések. Koncepciók — Variációk — e négy témacsoportba osztották a tanulmányokat a szerkesztők. Az egyes tanulmányok közül pedig megérdemlik, hogy külön is kiemeljük: Pomogáts Béla: Az első műhely. Bori Imre: A tisztaság kristálytenyerén, Hegyi Lóránd: Kassák képarchitektúra-elmélete és az antimüvészeti koncepciók viszonya, Nagy Pál: Az új művészet és Szkárosi Endre: Értelmezési gondok a magyar avantgarde körül. Külön szint képvisel a gyűjteményben a Bécsben élő Bujdosó Alpár: Tűzijáték c. kompozíciója. „Játék diavetítőre, hangszalagra és más eszközökre, Komoróczy Géza fordításával. S azt se feledjük, hogy a kiadvány értékének minimum a felét a pompás képzőművészeti anyag képviseli, amint az egy Kassák Emlékkönyv esetében joggal el is várható. (cselényi) MŰVÉSZET Kulturális Nyár Rajtam kívül talán mások is emlékeznek még a Hosszadalmas várakozás című, nálunk is már jópár éve vetített francia filmre. E mozidarabban van ugyanis egy találó képsor, ahol a rendezőnek kitünően sikerült érzékeltetnie a bágyadt uborkaszezon, az ásító nyári pangás hangulatát... Nos, vagy tíz esztendeje még a filmben látottaktól nem sokban eltérő kép uralta júniustól szeptemberig Szlovákia fővárosát is, hiszen a vakáció hetei alig kínáltak kulturális eseményeket. Nem úgy az utóbbi években, az immár rendszeressé vált Kulturális Nyár hagyományainak megalapozása óta. Az idei rendezvénysorozat június 21 -én kezdődött és augusztus legvégéig tart majd. Ha most sommás véleményt kell mondanom a kereken tizhetes programtervezet eddigi műsorairól, akkor leszögezhetem, hogy az idei műsorajánlat több tekintetben is átgondoltabbnak tűnik a korábbi esztendők kínálatánál. Hasonlóképpen pozitívum, hogy területileg is több helyszínen zajlanak az események. Mindennek eredményeképpen például a patinás múltú Academia Istropolitana udvarán, a Klarisszáknál, az Egyetemi Könyvtár barokk udvarán, a Mihály-kapu alatti Vörös Rákhoz címlett olvasókertben, a filmszínházakban, az új lakótelepek művelődési otthonaiban és a kisebb-nagyobb szabadtéri színpadokon augusztus végéig kereken félezer rendezvényt tartanak. így hát a napsütéses nyári délutánokon, vagy a kellemes estéken nem könnyű eldönteni: hová is menjen az ember a tarka műsorkínálatot böngészve... E tekintetben különösen a zenei műsorok választéka gazdag. Júliusban — hazai és külföldi előadóművészek jóvoltából — egy egész héten át kitűnő gitárzenét hallgathattunk: most, augusztusban viszont az orgonaművek hívei járhatnak különös előszeretettel a koncertekre. Különálló zeneciklust alkottak a kamarazenei hangversenyek, de a könnyűzene rajongói sem maradtak az érdeklődésükhöz mért szórakozás nélkül. A vakációzó gyerekeknek elsősorban a szünidei napok hasznos eltöltésére ösztönző játékos vetélkedők, tárlatlátogatások és a gyermekszinházi produkciók tűnhetnek vonzónak. Apropó, színház! Ki tudja miért, de ebben az esztendőben a hagyományos értelemben vett színházi produkciókból szűkösebb a programajánlat; aránylag sok viszont a szerkesztett irodalmi műsor. Ennek ellenére azonban az idei nyár folyamán sem múlik el szinte egyetlen este sem anélkül, hogy valamelyik történelmi levegőjű udvarban, a köztereken, vagy éppenséggel a díszes termek valamelyikében ne találna otthonra az előadóművészét, a zene, a képzőművészet, vagy éppenséggel a felszabadultabb hangulatú vidámság. (miklósi) HANGLEMEZ Ismeretlen ismerős A fenti címmel nem is olyan rég egy gyermekfilmet forgattak Magyarországon, ennek talán utórezgése Halász Judit azonos címen megjelent korongja, mely a Fonográf együttes közreműködésével készült el. A televízió gyerekműsoraiból már jól ismert énekesnő ezen a hanglemezen is az elvárásoknak megfelelően ad elő, túlzott szerénysége, mosolygós bája meg példamutató egyszerűsége elsősorban a gyerekek körében teszi öt vonzóvá. Halász Judit a mesemondó szerepét vállalja — ahogyan az egy rendes anyukához, illetve nagymamához illik — s ez a kedvesség, ez a csipetnyi érzelem a mai gyerekeknek is kell, bármennyire hódit a tévé meg a video. Mindinkább szükségeltetik a közvetlenség, a meghittség, ami azzal is bizonyítható, mennyire tud ragaszkodni egy kisgyerek ehhez a lemezhez. Ki ne szeretné a kicsik közül a képzeletbeli utazásokat, ki ne szeretné szabadon engedni a fantáziáját? Kit ne érdekelne a vidám „Majomország", amit Weöres Sándor irt, vagy a „Fülemile", esetleg a „Sündisznó"? Míg a lányok arra hegyezik fülüket, mit mesél a szomszéd néni, a fiúk arra kíváncsiak, milyen „AZ én autóm". Micimackó és barátai Babits Mihály versét is eléneklik Bródy János jóvoltából, s minden gyerek utazhat a „Felhő" szárnyán, vagy táncolhat az intellektuális hangvételtől kissé távol álló „Cigánydalra". Tizennégy vidám, hangulatos dalocskát rejtenek az LP rovásai, melyek épp olyan színesek hangzásukban, mint a rajzolt lemeztasak szivárványa. A hanglemez főszereplőjeként emlegettem eddig Halász Jutkát, aki bizonyára a nagyobb közvetlenség és azonosulhatóság érdekében hívott vendégszereplőt, az alig tízéves Szabó Danit. A kisgyerek hangja, meg az a néhány mondat, amit elmond egy-két dalocska elején — végén, még közelebb hozza a gyerekközönséget. S ekkor a zenei rendező, Szörényi Szabolcs igencsak örülhet, mert többek közt az ö munkáját is siker koronázza. Jó fantáziamozgató Halász Judit „Ismeretlen ismerős" című alig néhány hónapja megjelent nagylemeze, melynek minden gyerek igen tud örülni, lelkesedni. Anyukák, apukák, nagymamák, nagypapák, ennyi örömtől vétek lenne megfosztani kicsinyeinket! Koller Sándor 9
