A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 5. szám
PÉLDAMUTATÓ DÖNTÉS A párizsi vegyifegyver-ellenes konferencia tanácskozásai felkeltették mindazok érdeklődését, akik figyelik azt az ádáz harcot, amelyet békeszeretö erők a fegyvermentes világ megteremtéséért folytatnak. A konferencia az ENSZ-szel váló szoros együttműködésben valósult meg és ez bizonyítja a világszervezet növekvő szerepét korunk sürgető feladatainak megoldásában. E feladatok közé tartozik a vegyifegyverek betiltásának nemzetközi jogi megerősítése is. A konferencián példamutató döntésről tett tanúbizonyságot a Szovjetunió. Sevardnadze külügyminiszter bejelentette, hogy országa még az idén — meg sem várva a vegyifegyverek betiltásáról kötendő szerződés aláírását — megkezdi készleteinek megsemmisítését. Érdemes idézni a szovjet külügyminiszter beszédének idevonatkozó részét. A külügyminiszter ugyanis elmondta, hogy a szovjet felfogás „radikális változáson ment át az utóbbi két évben; a vagyifegyverek gyártásától eljutottunk a gyártásukról való teljes lemondásig, a felhalmozott készletekre vonatkozó statisztikák elhallgatásától eljutottunk a szóbanforgó adatok közzétételéig, a létesítményeknek és tárolóhelyeknek a kíváncsi tekintetek elöl való gondos elrejtésétől, eljutottunk az általános ellenőrzés elvének elismeréséig és hajlandók vagyunk külföldi megfigyelőket hivni, hogy vegyenek részt a vegyifegyverek megsemmisítésében". Jogosan állapítja meg ezzel kapcsolatban a budapesti Népszabadság, hogy ebben a bővített mondatban ott van annak a szemléletváltásnak a lényege, amely az új szovjet kezdeményezést hitelessé teszi a partnerek szemében. A közepes hatótávolságú atomrakéták leszerelése közepette az Európában állomásozó szovjet csapatok és tankhadosztályok egyoldalú csökkentésének bejelentése után a vegyifegyverek megsemmisítésének megkezdéséről elhangzott nyilatkozat fontos jelzés: a Szovjetunió nem a támadó potencia kiépítésén, hanem az önvédelemhez szükségesen felüli fegyverzetek leépítésén dolgozik. Hazánk képviselője, Jaromir Johanes külügyminiszter ismételten megerősítette, hogy Csehszlovákia nem rendelkezik vegyi fegyverekkel, nem gyárt és területén nem raktároz ilyen fegyvereket. Olyan létesítményei sincsenek, amelyek a vegyifegyverek fejlesztését és gyártását céloznák. Tudományos kutatótevékenységünk ezen a téren kizárólag a vegyifegyverek hatásaival szembeni védelemre irányul. Csehszlovákia üdvözölte azt a javaslatot, hogy ellenőrzési kisérietet hajtsanak végre nem gyárt-e valamely ország vegyifegyvereket a polgári iparban. Hazánk kész résztvenni a kísérlet első szakaszában. A vegyifegyverek terjedését akadályozó rendszer megszilárdítása érdekében hazánk jogilag szabályozta a kettős felhasználhatóságú vegyi anyagok exportjának ellenőrzését. Külügyminiszterünk megelégedéssel nyugtázta, hogy az utóbbi években sikerült haladást elérni a vegyifegyverek általános betiltásáról folyó tárgyalásokon. Határozott politikai akarat mellett be lehet fejezni a munkát, beleértve az ellenőrzés megoldását is. Egy ilyen irányú döntés más leszerelési fórumokon sem maradna hatás nélkül. Egyébként ebben a kérdésben a legtöbb probléma egyes fejlődő országokban tapasztalható. Ide kívánkozik Genscher nyugatnémet külügyminiszter figyelmeztetése, hogy tárják a világ elé vegyifegyver-készleteiket és vessék alá magukat az ENSZ ellenőrzésének. STRASSER GYÖRGY Prágában január 10-én megtartotta első Olásét Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Csehszlovák Nemzeti Frontnak az új alkotmány kidolgozására létesült bizottsága. Vitaindító beszédében Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Nemzeti Front KB elnöke, a CSKP és a Csehszlovák Nemzeti Front alkotmány-előkészítő bizottságának elnöke államunk új alaptörvényének fő céljairól s kidolgozásának menetéről szólt. A tanácskozáson felszólalt Sidó Zoltán, a Csemadok Központi Bizottságának elnöke is, aki javasolta, hogy az új alkotmány nagyobb nyelvi egyenjogúságot biztosítson, és szavatolja a------1 nemzetiségi és kulturális inj____ tézmények működését. n I VISSZ4RUANTÖ JANUAR-89 Jurij Voroncov, a Szovjetunió kül- CSÜTÖRTÖK Afganisztán körüli konfliktus ren ügyminiszterének első helyettese dezésével kapcsolatos kérdése-Iszlamadban találkozott Ghulam két érintették és áttekintették a Iszak Hán pakisztáni államfővel. szovjet—pakisztáni viszonyt is. A megbeszélésen elsősorban az Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára PÉNTEK tárgyalt Daniel Ortega elnökkel s befejezte a Kubai Köztársaságban a Sandinista Nemzeti Felszabaditett hivatalos látogatását és Nitási Front országos vezetöségécaraguába utazott. Managuában Fi nek tagjaival. Párizsban, az UNESCO-palotában ünnepélyesen megnyitották a vegyi fegyverek betiltásáról megrendezett nemzetközi konferenci-SZOMBAT át. A tanácskozáson 145 ország küldöttsége vett részt, a delegá-7 ciók többségét a külügyminiszterek vezették. A Ciudad Libertad, a Szabadság VASÁRNAP gyűléssel befejeződtek a kubai Városa elnevezésű havannai isko- forradalom 30. évfordulójának lakomplexumban tartott nagy- ^ ünnepségei. Az angolai főváros, Luanda közelében megtartott ünnepi nagygyűléssel megkezdődött a kubai KEDD csapatok fokozatos kivonása az országból. Az amerikai haditengerészet repülőgépei a Földközi-tenger felett lelőttek két líbiai repülőgépet. Ezt a Pentagon szóvivője közölte. Szerinte a két MÍG típusú líbiai SZERDA 4 repülőgép „nemzetközi vizek felett" közelített a John Kennedy nevű amerikai repülőgép-anyahajoról felszállt két F— 14-es géphez. Az SZLKP KB Elnöksége megtárgyalta a 8. ötéves tervidőszakra előirányzott szlovákiai ökológiai beruházások kivitelezésének ellenőrzéséről szóló jelentést. Rámutatott arra, hogy e téren nem HÉTFŐ 9 teljesítik megfelelően a feladatokat, továbbra is tapasztalhatok hiányosságok és problémák az egész beruházási folyamatban és kivitelezésben. /Cűőtoet O fajő! r Nem mondok újat: a sorakozás neurotizál. Csakhogy a klasszikus sorakozásnak feltűnt manapság egy újabb neurotizáló „koreográfiája" is. Nevezetesen: ha egy üzlet előtt valamiért sorakoznak az emberek, akkor nem a fal mellett sorakoznak, hanem arccal a bolt ajtajának, keresztben a járdán. Te meg közlekedj békés gyalogos úgy. ahogy tudsz, ők bizony nem mozdulnak, elég a bajuk, hogy sorakozni kell. Tavaly végignéztem egy verekedést. Megtorpant a járdán keresztben álló sor előtt egy járókelő, és azt mondta: pardon! Aztán mondta hangosabban, majd ennél is hangosabban, s húsz másodperc múltán már úgy üvöltöztek egymásra az utca két frontra szakadt emberei, mint a páviánok, amikor ingyenbanánt osztanak a napfényes dzsungeli tisztáson. Pedig ö semmi egyebet nem akart, csak továbbhaladni a járdán. A másik fél viszont az ellenkezőjét akarta: állni a járdán, útjukat állni az embereknek. Valójában azonban vécépapirt szeretett volna venni. A jelenetben azonban a vélemények aránybeli megoszlása volt igazán izgalmas, mert sorakozók és nem sorakozók egyként ellene fordultak, mondván: ne zavarja itt a közrendet, ne akadékoskodjon, ne beszéljen bele abba, hogyan sorakozzon az utca embere, mert ha már sorakozni kénytelen, akkor legalább a kedve szerint sorakozzon. Igazuk van — gondoltam magamban a soron kívül — s ebbeli véleményemet az is erősítette, hogy nem szeretem a falmellékiséget. Persze, azt sem szeretem, ha megyek a járdán és nem tudok továbbhaladni, mert az utamat állják a sorakozók. Csakhogy másnap magam is kénytelen vagyok beállni a sorba, mert elfogyott a vécépapír, az alsónemű elszakadt, a cipőtalp levált, a vasúti helyjegyet pedig csak akkor árusítják, amikor az a vasútnak kedvező. Az utas nem érdekes, az utast törje ki a nyavalya, maradjon a helyén, és ne utazgasson összeviszsza. Még szerencse, hogy a pelenkaforgalmazás nem a vasútra tartozik, mert ha így lenne, az komoly hatással lehetne a népesedés ügyére is. A vasút vélhetően azt mondaná: pelenkát csak terhes nők kaphatnak, terhes nők viszont ne üljenek vonatra. Ha ezt a virtust fejlődőnek képzelem, akkor hamarosan oda jutunk, hogy menetjegyet csakis a vonat indulása után fognak adni, és csakis huszonnégy óránál nem régebbi anyakönyvi kivonat felmutatása mellett. Húsz évig szinte babonás beidegzettséggel naponta ugyanazon az útvonalon jártam munkába — egy átjáróházon keresztül. Két éve másfelé járok, mert az átjáróház torkolatánál nyáron fagylaltot, télen hasábburgonyát árulnak, így, aztán az örökös sorakozók úgy eltorlaszolják az átjáróház kijáratát, hogy arra haladván az embernek összeragad a haja a vércukortól. Néhány esztendeje számtalan stresszhelyzetben még szívesen öltöztem volna terhes nőnek, mert akkor átadják a helyet a villamoson, előreengednek a sor végéről, kismama-igazolvány nélkül is adnak a pénzemért pelenkát, és a járdán keresztben álló sor is könnyebben nyílik meg előttem — jóllehet, vasúti helyjegy ügyében ez is haszontalan, kosztümös érvelés. Ma már terhes nőnek se érdemes öltözni, mert kinek van ideje, türelme, és megfelelő idegzete ahhoz, hogy elnéző és udvarias legyen. Marad a kerülőút. Az átjáróházat akár be is lehet falazni, ám a? üzletekben tanácsos egy tágasabb hátsó kaput nyitni, mert úgy sejlik, lassan többen vásárolnak hátulról, pult alól, mint az utcáról. Ha pedig így folytatódik, akkor remélhetőleg a keresztbe-sorakozás is megszűnik elöbb-utóbb. 3
