A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-20 / 4. szám
EGY JUBILEUMI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA Ha nemzetiségi műkedvelő képzőművészeti mozgalmunkról esik szó, rendszerint csak néhány olyan név jöhet számításba, melyek viselői valóban tesznek valamit azért, hogy az említett mozgalom tevékenysége évről évre gazdagabb, termékenyebb legyen. Viszont a bíráló, elmarasztaló hangnemet használók tábora jóval népesebb, s habár ízes ékesszólással csak a szót szaporítják, ám kézzelfogható tanáccsal, segítséggel képtelenek szolgálni. A bevezetőben említett kevesek egyike Lábik János, az a párkányi (Stúrovo) műkedvelő festőművész, aki nemcsak saját piktúrájával, hanem szervezőkészségével, kapcsolatkeresö és -teremtő egyéniségével írta be nevét a csehszlovákiai magyar képzőművészeti élet eddigi történelmének nagykönyvébe. Lábik János a hetvenes években részt vett a Csemadok Érsekújvári (Nővé Zámky) Városi Alapszervezet műkedvelőket tömörítő képzőművészeti körének munkájában, majd a kellő festői gyakorlat megszerzése utón többször is kiállított itthon és határainkon túl. Egyik tárlatának megnyitóján említette : „Sok-sok magányos, tanácstalan festő él a környezetünkben ... Össze kell fognunk... Együtt jobb lesz .. Ez a — hadd nevezzem így — sóhaj rövid idő elteltével tetté kovácsolódott: Lábik János Simonyi Lajos tanítóval, műkedvelő képzőművésszel, Gerstner István festőművésszel együtt — a Stúrovói Művelődési Ház szervezésében — 1982-ben megalakította a műkedvelők képzőművészeti körét. Ez a csoportosulás regionális vonatkozásban is LnJ A CSEMADOK ÉLETÉBŐL jelentős tevékenységet folytat, hiszen maga köré csoportosítja a környék műkedvelő képzőművészeit, de nemzetiségi vonatkozásban is jelentős érdemeket szerzett mind odahaza, mind másutt — cserekiállítások keretén belül — számos olyan nagyszerű kiállítást rendezett, mely nemzetiségi kultúránk jeles eseménye volt. Lábik János magyarországi' képzőművészeti körökkel is kapcsolatban áll, az esztergomi LABOR MIM alkotócsoport tagjaként tevékenykedik, több jeles magyar festőművész, művészettörténész személyes jóbarátja. Bár eredeti célom az volt, hogy ebben az írásban csakis Lábik János legutóbbi stúrovói önálló kiállításával foglalkozzam, nem tudtam kihagyni Lábik János közérdekű tevékenységét sem, amelyről — szerény véleményem szerint — beszélni kell, amelyet értékelni illik. De magyarázkodás helyett hadd invitáljam a kedves olvasót egy „utólagos" tárlatlátogatásra: A kiállítás jubileumi tárlat volt, méghozzá kettős jubileumi tárlat: ez volt az 55 éves alkotó huszadik önálló tárlata. Mivel pályája kezdete óta figyelem festészetét, úgy érzem, hogy az alkotó mostani kiállítása igazolta a leginkább: Lábik szerkezeti elemekre bontott tájképei mindinkább a reménykedésből építkeznek. A festő figyelmének középpontjában a természet, az élővilág fennmaradásának, megmaradásának az óhajtása áll. Olyan vágy ez, amely szükségességét mindenhol, mindennap, mindenkinek éreznie kell. Hiszen a ma embere óhatatlanul mindig távolabb kerül attól a természeti közegtől, amely a napot, a levegőt, a fát, virágot — magát az életet jelenti. Gerstner István festőművész megnyitó beszédében hangsúlyozta: „A realisztikus címekkel illetett alkotások — például az Olvadás, a Tél a Dunánál, Estelő stb. —■ korántsem naturalista művészi megnyilvánulások, hanem a belső emberi érzések remekművei. Ugyanis Lábik a hagyományos tájképA Lábik János — a Duna kanyar festése közben Dömösön... Téti táj (olaj) ► festészetre épít, de piktúrájában határozott törekvések mutatkoznak a saját karakterű művészet kialakítására." A kitartó, mindig előre tekintő Lábik János az idén több jelentős kiállításra készül, például Esztergomban, Budapesten és másutt mutatja majd be műveit. így — a jubileumi kiállítás után — hadd kívánjunk Lábik Jánosnak további alkotói sikereket, erőt, egészséget ahhoz a művészetpártoló tevékenységéhez, amely ma már részelemét képezi nemzetiségi kultúránknak. KALITA GÁBOR A szerző felvételei Ml ÚJSÁG KELETEN? Szövetségünk legkeletibb járási bizottságának székhelye, az alig 7 000 lakosú Királyhelmecen (KróL Chlmec) található. Mint általában a járási bizottságokon, itt is három dolgozó látja el a teendőket: Ripcsu Rudolf, a járási bizottság titkára, Hogya György, a jb politikai dolgozója, és Géczi Gabriella, a jb gazdasági dolgozója. E vidéken hagyománya van a szőlőtermesztésnek, régebben a bő termést szüreti felvonulással, mulatsággal ünnepelték meg az emberek. Ezt a sok embert vonzó hagyományt próbálta feleleveníteni a Csemadok jb. A járási és városi párt és állami szervek támogatták a rendezvény megvalósítását. Bekapcsolódtak a szervezésbe a helyi és a környező földműves-szövetkezetek, vállalatok és a városi kulturális központ. Tavaly szeptember 30-án, szombaton délelőtt szüreti felvonulással kezdődött a Járási Szüreti Ünnepség; voltak itt hagyományos paraszti ruhába bújt szölőkapálók, lányok, asszonyok, lovaskocsík, melyeket büszkén, cifrán felkantározott lovak húztak. A vnb épülete előtti téren vásár várta az érdeklődőket. Aki a „legjobb bort" akarta megkóstolni, az 23 féle bormintából választhatott. Este a Slovan étteremben szüreti mulatság várta azokat, akik az egész napi járkálásban, nézelődésben nem fáradtak el. A fiatalokat délután nonstop zene várta az amfiteátrumban. A fellépők között voltak a környék legjobb könnyűzenei együttesei és zenekarjai. Vasárnap délután a járás hagyományőrző csoportjai léptek fel műsorukkal a szabadtéri színpadon. A kétnapos rendezvény közel 2 000 embert mozgatott meg. Szaszák György, az Új Szó munkatársa nyitotta meg azt a kiállítást október 21-én, melyet a Ticce Klub és a Nagykaposi Városi Művelődési Központ rendezett T. Nagy Menyhért képeiből a helyi művelődési ház kiállítótermében. Egy másik kiállítást ifj. dr. Lóska Lajos művészettörténész nyitott meg Budapesten a Népköztársaság útja 112 szám alatti Fehér Galériában a Fiatal Művészek Klubja nevében. A kiállítás anyagát Csótó László grafikusművész munkái alkották. Csótó László, a királyhelmeci népművészeti iskola rajztanára, szintén a Ticce Klub tagja, jelenleg Királyhelmecen él és alkot. Érdekes, egyszerű figurákból álló grafikáival több csehszlovákiai magyar lapban találkozhattunk már. A hónap végén nyílott meg a Királyhelmeci VMK-ban Ferenc György fafaragásaiból álló első önálló kiállítása. A Ticce Klub a Csemadok művelődési klubjai sorába tartozik. Tagságát amatőr művészek — grafikusok, festők, fazekasok, fafaragók — csoportja alkotja. VARGA BÉLA 7
