A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-23 / 26. szám

A nemzetiségi kérdés Nyílt vita és őszinte szókimondás jellemezte a népi képviselőknek a Kreml Kongresszusi Palotájában a május 25-én megnyílt és a minap befejeződött kongresszusát. Előzőleg a Szovjetunió történetében egye­dülálló választási kampány zajlott le. Kereté­ben 2 250 képviselői mandátumért össze­sen 9 505 jelöltet indítottak. A jelölteknek a szavazatokért (választóik bizalmáért) alapo­san meg kellett küzdeniök. Bizonyítja azt az is. hogy a szovjet választási gyakodatban most első ízben kellett számos helyen a jelölést is és a választást is megismételni. A népi küldöttek kongresszusa a tervezett­nél jóval tovább tartott. Munkáját azonban végig nagy érdeklődés övezte annak ellené­re, hogy a közben Kínában, Lengyelország­ban és máshol történt rendkívüli események is magukra vonták a világ figyelmét. A kongresszuson részt vett 2 155 küldött munkájáról 600 külföldi és 900 szovjet új­ságíró napról napra, érdekesebbnél érdeke­sebb tudósításokban számolt be. A tanácskozáson több száz felszólalás hangzott el. A felszólalók a Szovjetunió szin­te valamennyi problémáját és a Szovjetunió életének szinte valamennyi eseményét érin­tették. A legtöbbet azonban a nemzetiségi kérdéssel foglalkoztak. Mihail Gorbacsov, akit a népi küldöttek kongresszusa a Legfelsőbb Tanács elnökévé választott, a Legfelsőbb Tanács elnökeként mondott beszédében is kijelentette, hogy „feltétlenül meg kell oldani a nemzetiségi problémákat. Az átalakítás második szaka­szában összhangba kell hozni a nemzetisé­gek kapcsolatait és biztosítani kell a köztár­saságok szuverenitását." Arra is felhívta a küldöttek figyelmét, hogy „a nemzetiségi problémák megoldása az átalakítás egyik legfontosabb feladata." Hasonlóan nyilatko­zott Anatolij Lukjanov, a Legfelsőbb Tanács első alelnöke is. Ezeket mondta: „A nemzeti­ségi problémákat nem erőszakkal, hanem türelmesen, érzékenyen kell megoldani. Szükség van a nemzetiségi viszonyokat sza­bályozó törvényre és a Szovjetunió Alkotmá­nya néhány cikkelyének a módosítására." A népi küldöttek kongresszusán az is elhang­zott, hogy a népi képviselők tartsanak egy külön kongresszust, amelyen a nemzetiségek közötti viszonyt vitatnák meg, és alakítsanak nemzetiségi szakbizottságot. Sok gond, sok probléma került felszínre. A küldöttek a gondokról és a problémákról­­azonban nem csak beszéltek. Elmondták azt is, hogy a gondokat és a problémákat miként lehetne orvosolni. Az előadások és a felszó­lalások a lényeget tekintve — ha a témát más-más szavakkal tárgyalták is — azt fejez­ték ki, hogy a nemzetek és a nemzetiségek közeledése csak akkor sikeres, a közeledést a nemzetek-nemzetiségek tagjai csak akkor vállalják önként, ha a közeledést nem gyor­sítják mesterségesen, ha az nem a nemzeti­nemzetiségi szubjektivitás megszűnési folya­matát jelenti, hanem ellenkezőleg: fejleszti a nemzeti-nemzetiségi szubjektivitást, az ön­­rendelkezést és az önbecsülést. A küldöttek ha néha talán sarkítva is, de az önbecsülés jegyében és az önbecsülés érdekében mondták el véleményüket. A népi küldöttek kongresszusa a sok egyéb mellett az átalakítás ügyének talán azzal nyújtotta a legnagyobb segítséget, hogy felszínre hozta a különböző véleménye­ket, és megmutatta a nehézségből kivezető utat. BALÁZS BÉLA Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök meghívására június 6-án két­napos baráti munkalátogatásra Csehszlovákiába érkezett Georgi Atana­­szov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Röviddel megérkezése után a prágai Hrzán-palotában megkezdődtek Ladislav Ada­mec és Georgi Atanaszov megbeszélései. LnJ VISSZ4PILÍANTÓ MÁJUS­­JÚNIUS '89 Gustáv Husák, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke a prá­gai várban fogadta Juan Antonio Samaranchot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, aki SZERDA 31 részt vett a Csehszlovák Olimpiai Bizottság létrejöttének 90. évfor­dulója alkalmából tartott ünnep­ségeken. George Bush, az Amerikai Egye­sült Államok elnöke megkezdte hivatalos nagy-britanniai látoga­tását. Tárgyalt Margaret Thatcher CSÜTÖRTÖK 1 brit kormányfővel, majd találko­zott a kabinet több tagjával, s fo­gadta öt II. Erzsébet királynő is. Befejeződött a magyar parlament négynapos tanácskozása, ame­lyen módosítottak nyolc, s elfo­gadtak egy új törvényt. A módosí­tások célja a kedvező feltételek PÉNTEK 2 megteremtése a gazdaságban kí­vánatos fordulat megvalósításá­hoz. Az új törvény a népszavazás­ról rendelkezik. A Kreml kongresszusi Palotájában megtartotta alakuló ülését az új­jáválasztott szovjet parlament egyik kamarája, a Szövetségi Ta rács. A Szövetségi Tanács elnö­kévé Jevgenyij Primakov akadé-SZOMBAT 3 mikust, a tekintélyes orientalistát és publicistát választották meg. A Szövetségi Tanács 271 tagját a népi képviselők előző heti ülésén választották meg. Lengyelországban megtartották a parlamenti választások első for­dulóját. A szavazásra jogosult több mint 27 millió személy dön­tött a szejm 460 mandátumának sorsáról és a háború után első íz-VASÁRNAP 4 ben alsóházat is választottak, amelynek 100 szenátor lesz a tag­ja. Mint ismeretes, az áprilisban megtartott kerekasztal-beszélge­­tés értelmében döntöttek a sze­nátus létrehozásáról. Az üzbegisztáni Ferganai kerület­­ben, ahol iizbégek és törökök él­nek, szélsőséges elemek nemzeti­ségi zavargásokat provokáltak. A rendőrség és a belügyminisztéri­um alakulatai parancsot kaptak HÉTFŐ 5 rá, hogy akadályozzák meg a bűn­­cselekményeket és tartsák fenn a rendet. A köztársasági szervek né­hány községben kijárási tilalmat rendeltek el. Teheránban eltemették a szom­baton elhunyt Khomeini ajatolla­­hot. Az imámot gyászoló, Tehe­ránba érkezett 10 milliós tömeg teljesen megbénította a fővárost KEDD 6 és elözönlötte azt a 20 kilométe­res háromsávos utat, amely az északi elővárost köti össze a te­metővel. /Cűőfoesu A tudományos-műszaki haladás fejezhető folyamatának napirenc tartják a legfontosabbnak a párt vezet*, tei. A gyorsabb előrelépéshez szükség k ,i a csökönyösen védekező extenzrv módszerek túl­­haladásához A kitaposott ösvényeken nem ha­ladhatunk tovább és az egy helyben topogás is stagnálást és elmaradást jelentene. Ezért olyan fontos, hogy országunk lakossága megértse az átalakítás lényegét, azonosuljanak céljaival és kezdeményezően járuljanak hozzá elérésükhöz. Az átalakítás országunkban felkavarja az ál­lóvizeket, élénkséget és alkotó nyugtalanságot visz be életünkbe. Mindez fokozatosan hozzájá­rulhat a gazdasági életben tapasztalható problé­mák megoldásához. Jogos a lakossági bírálat, hogy a műszaki-tudományos eredmények csak lassan jelennek meg a termelésben, jó néhány vállalatnál baj van a technológiai fegyelemmel is. A következmény ismert, az ilyen gyárakból gyenge minőségű termékek kerülnek a piacra. Ez pedig egyrészt a csehszlovák termékek kül­piaci leértékelődésével jár együtt, másrészt a belső piacokon okoz zavarokat, esetleg ellátási hiányokat. Tudjuk, hogy aktívabban kell bekapcsolód­nunk a világban folyó műszaki forradalomba és ehhez rendelkeznünk kell művelt, nagy szaktu­dású emberekkel. Nem véletlen, hogy a tudo­mányos-műszaki haladás kérdéseivel foglalkozó pártplénum előtt az oktatás problémaköre volt napirenden. A dolgok szorosan összefüggnek. Alapvető mértékben kell javítani oktatási, neve­lési rendszerünk színvonalát. Látjuk, hogy nap­jainkban jelentős szerepet kaptak a természet­­tudományok és a műszaki tudományok. Persze, nem hanyagolhatók el a társadalomtudomá­nyok sem. Épp ezek feladata, hogy a figyelem középpontjába helyezzék az embert, annak szükségleteit, érdekeit és a társadalmi folyamat­ban elfoglalt helyét. Ezért kap oly nagy hang­súlyt az a követelmény, hogy már az alapiskolá­ban, de az általános műveltséget nyújtó intéze­tekben is arányban legyen az oktatás műszaki, természettudományi és humán jellegű része is. Jogos az a sokszor elhangzott figyelmeztetés, hogy jó szakemberekre van szükségünk, de nem technokratákra, mert a technokrata képtelen megérteni a társadalmi viszonyokat, azok teljes bonyolultságában és idegenek számára az em­beriség humanisztikus értékeit. Ebből a komplex szemszögből nézve igényes megújulásra, dinamikus fejlődésre van szükség a társadalom és a gazdaság minden területén. Továbbhaladásunk feltétele a meglévő erőforrá­sok jobb kihasználása, a termelési szerkezet szükségszerű átalakítása. Reformra van tehát szükség, de nem olyanra, hogy ez munkanélkü­liséggel, egyes vállalatok csődjével, az élelmi­szerek, lakbérek gyors emelkedésével vagy inf­lációval járna. Az ilyen utat a CSKP járhatatlan­nak tartja. A tudományos-műszaki fejlődés útjának kije­lölésében különös szerep jut a kormánynak. Ez ma mindenek előtt stratégiai irányító központ akar lenni, háttérbe szorítva az operatív és direktív módszereket, a leegyszerűsítő resszort­­szemléletet. A megnyilatkozásokból világos, hogy a közvélemény ma sem a káderváltozások mértéke szerint ítéli meg a kormányt, hanem az elért eredmények alapján. Országunkban erős termelési és műszaki alapot hoztunk létre az elmúlt évtizedekben, viszonylag stabil életszín­vonalat értünk el és ez jó kiindulási alapot jelenthet a jövőre nézve is. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom