A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-23 / 26. szám
A nemzetiségi kérdés Nyílt vita és őszinte szókimondás jellemezte a népi képviselőknek a Kreml Kongresszusi Palotájában a május 25-én megnyílt és a minap befejeződött kongresszusát. Előzőleg a Szovjetunió történetében egyedülálló választási kampány zajlott le. Keretében 2 250 képviselői mandátumért összesen 9 505 jelöltet indítottak. A jelölteknek a szavazatokért (választóik bizalmáért) alaposan meg kellett küzdeniök. Bizonyítja azt az is. hogy a szovjet választási gyakodatban most első ízben kellett számos helyen a jelölést is és a választást is megismételni. A népi küldöttek kongresszusa a tervezettnél jóval tovább tartott. Munkáját azonban végig nagy érdeklődés övezte annak ellenére, hogy a közben Kínában, Lengyelországban és máshol történt rendkívüli események is magukra vonták a világ figyelmét. A kongresszuson részt vett 2 155 küldött munkájáról 600 külföldi és 900 szovjet újságíró napról napra, érdekesebbnél érdekesebb tudósításokban számolt be. A tanácskozáson több száz felszólalás hangzott el. A felszólalók a Szovjetunió szinte valamennyi problémáját és a Szovjetunió életének szinte valamennyi eseményét érintették. A legtöbbet azonban a nemzetiségi kérdéssel foglalkoztak. Mihail Gorbacsov, akit a népi küldöttek kongresszusa a Legfelsőbb Tanács elnökévé választott, a Legfelsőbb Tanács elnökeként mondott beszédében is kijelentette, hogy „feltétlenül meg kell oldani a nemzetiségi problémákat. Az átalakítás második szakaszában összhangba kell hozni a nemzetiségek kapcsolatait és biztosítani kell a köztársaságok szuverenitását." Arra is felhívta a küldöttek figyelmét, hogy „a nemzetiségi problémák megoldása az átalakítás egyik legfontosabb feladata." Hasonlóan nyilatkozott Anatolij Lukjanov, a Legfelsőbb Tanács első alelnöke is. Ezeket mondta: „A nemzetiségi problémákat nem erőszakkal, hanem türelmesen, érzékenyen kell megoldani. Szükség van a nemzetiségi viszonyokat szabályozó törvényre és a Szovjetunió Alkotmánya néhány cikkelyének a módosítására." A népi küldöttek kongresszusán az is elhangzott, hogy a népi képviselők tartsanak egy külön kongresszust, amelyen a nemzetiségek közötti viszonyt vitatnák meg, és alakítsanak nemzetiségi szakbizottságot. Sok gond, sok probléma került felszínre. A küldöttek a gondokról és a problémákrólazonban nem csak beszéltek. Elmondták azt is, hogy a gondokat és a problémákat miként lehetne orvosolni. Az előadások és a felszólalások a lényeget tekintve — ha a témát más-más szavakkal tárgyalták is — azt fejezték ki, hogy a nemzetek és a nemzetiségek közeledése csak akkor sikeres, a közeledést a nemzetek-nemzetiségek tagjai csak akkor vállalják önként, ha a közeledést nem gyorsítják mesterségesen, ha az nem a nemzetinemzetiségi szubjektivitás megszűnési folyamatát jelenti, hanem ellenkezőleg: fejleszti a nemzeti-nemzetiségi szubjektivitást, az önrendelkezést és az önbecsülést. A küldöttek ha néha talán sarkítva is, de az önbecsülés jegyében és az önbecsülés érdekében mondták el véleményüket. A népi küldöttek kongresszusa a sok egyéb mellett az átalakítás ügyének talán azzal nyújtotta a legnagyobb segítséget, hogy felszínre hozta a különböző véleményeket, és megmutatta a nehézségből kivezető utat. BALÁZS BÉLA Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök meghívására június 6-án kétnapos baráti munkalátogatásra Csehszlovákiába érkezett Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Röviddel megérkezése után a prágai Hrzán-palotában megkezdődtek Ladislav Adamec és Georgi Atanaszov megbeszélései. LnJ VISSZ4PILÍANTÓ MÁJUSJÚNIUS '89 Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a prágai várban fogadta Juan Antonio Samaranchot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, aki SZERDA 31 részt vett a Csehszlovák Olimpiai Bizottság létrejöttének 90. évfordulója alkalmából tartott ünnepségeken. George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke megkezdte hivatalos nagy-britanniai látogatását. Tárgyalt Margaret Thatcher CSÜTÖRTÖK 1 brit kormányfővel, majd találkozott a kabinet több tagjával, s fogadta öt II. Erzsébet királynő is. Befejeződött a magyar parlament négynapos tanácskozása, amelyen módosítottak nyolc, s elfogadtak egy új törvényt. A módosítások célja a kedvező feltételek PÉNTEK 2 megteremtése a gazdaságban kívánatos fordulat megvalósításához. Az új törvény a népszavazásról rendelkezik. A Kreml kongresszusi Palotájában megtartotta alakuló ülését az újjáválasztott szovjet parlament egyik kamarája, a Szövetségi Ta rács. A Szövetségi Tanács elnökévé Jevgenyij Primakov akadé-SZOMBAT 3 mikust, a tekintélyes orientalistát és publicistát választották meg. A Szövetségi Tanács 271 tagját a népi képviselők előző heti ülésén választották meg. Lengyelországban megtartották a parlamenti választások első fordulóját. A szavazásra jogosult több mint 27 millió személy döntött a szejm 460 mandátumának sorsáról és a háború után első íz-VASÁRNAP 4 ben alsóházat is választottak, amelynek 100 szenátor lesz a tagja. Mint ismeretes, az áprilisban megtartott kerekasztal-beszélgetés értelmében döntöttek a szenátus létrehozásáról. Az üzbegisztáni Ferganai kerületben, ahol iizbégek és törökök élnek, szélsőséges elemek nemzetiségi zavargásokat provokáltak. A rendőrség és a belügyminisztérium alakulatai parancsot kaptak HÉTFŐ 5 rá, hogy akadályozzák meg a bűncselekményeket és tartsák fenn a rendet. A köztársasági szervek néhány községben kijárási tilalmat rendeltek el. Teheránban eltemették a szombaton elhunyt Khomeini ajatollahot. Az imámot gyászoló, Teheránba érkezett 10 milliós tömeg teljesen megbénította a fővárost KEDD 6 és elözönlötte azt a 20 kilométeres háromsávos utat, amely az északi elővárost köti össze a temetővel. /Cűőfoesu A tudományos-műszaki haladás fejezhető folyamatának napirenc tartják a legfontosabbnak a párt vezet*, tei. A gyorsabb előrelépéshez szükség k ,i a csökönyösen védekező extenzrv módszerek túlhaladásához A kitaposott ösvényeken nem haladhatunk tovább és az egy helyben topogás is stagnálást és elmaradást jelentene. Ezért olyan fontos, hogy országunk lakossága megértse az átalakítás lényegét, azonosuljanak céljaival és kezdeményezően járuljanak hozzá elérésükhöz. Az átalakítás országunkban felkavarja az állóvizeket, élénkséget és alkotó nyugtalanságot visz be életünkbe. Mindez fokozatosan hozzájárulhat a gazdasági életben tapasztalható problémák megoldásához. Jogos a lakossági bírálat, hogy a műszaki-tudományos eredmények csak lassan jelennek meg a termelésben, jó néhány vállalatnál baj van a technológiai fegyelemmel is. A következmény ismert, az ilyen gyárakból gyenge minőségű termékek kerülnek a piacra. Ez pedig egyrészt a csehszlovák termékek külpiaci leértékelődésével jár együtt, másrészt a belső piacokon okoz zavarokat, esetleg ellátási hiányokat. Tudjuk, hogy aktívabban kell bekapcsolódnunk a világban folyó műszaki forradalomba és ehhez rendelkeznünk kell művelt, nagy szaktudású emberekkel. Nem véletlen, hogy a tudományos-műszaki haladás kérdéseivel foglalkozó pártplénum előtt az oktatás problémaköre volt napirenden. A dolgok szorosan összefüggnek. Alapvető mértékben kell javítani oktatási, nevelési rendszerünk színvonalát. Látjuk, hogy napjainkban jelentős szerepet kaptak a természettudományok és a műszaki tudományok. Persze, nem hanyagolhatók el a társadalomtudományok sem. Épp ezek feladata, hogy a figyelem középpontjába helyezzék az embert, annak szükségleteit, érdekeit és a társadalmi folyamatban elfoglalt helyét. Ezért kap oly nagy hangsúlyt az a követelmény, hogy már az alapiskolában, de az általános műveltséget nyújtó intézetekben is arányban legyen az oktatás műszaki, természettudományi és humán jellegű része is. Jogos az a sokszor elhangzott figyelmeztetés, hogy jó szakemberekre van szükségünk, de nem technokratákra, mert a technokrata képtelen megérteni a társadalmi viszonyokat, azok teljes bonyolultságában és idegenek számára az emberiség humanisztikus értékeit. Ebből a komplex szemszögből nézve igényes megújulásra, dinamikus fejlődésre van szükség a társadalom és a gazdaság minden területén. Továbbhaladásunk feltétele a meglévő erőforrások jobb kihasználása, a termelési szerkezet szükségszerű átalakítása. Reformra van tehát szükség, de nem olyanra, hogy ez munkanélküliséggel, egyes vállalatok csődjével, az élelmiszerek, lakbérek gyors emelkedésével vagy inflációval járna. Az ilyen utat a CSKP járhatatlannak tartja. A tudományos-műszaki fejlődés útjának kijelölésében különös szerep jut a kormánynak. Ez ma mindenek előtt stratégiai irányító központ akar lenni, háttérbe szorítva az operatív és direktív módszereket, a leegyszerűsítő resszortszemléletet. A megnyilatkozásokból világos, hogy a közvélemény ma sem a káderváltozások mértéke szerint ítéli meg a kormányt, hanem az elért eredmények alapján. Országunkban erős termelési és műszaki alapot hoztunk létre az elmúlt évtizedekben, viszonylag stabil életszínvonalat értünk el és ez jó kiindulási alapot jelenthet a jövőre nézve is. 3
