A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-26 / 22. szám

A Hét ezévi 9. számában jelent meg dr. Kiss László A honti „emberevők" 1782-es pere c. írása. Egy 207 évvel ezelőtti borzalmas ese­ményt elevenít fel a szerző. A jelzett év augusztus 10-én a Hont megyei törvényszék 41 cigányember felett mondott halálos ítéle­tet. Emberevéssel vádolták a szerencsétle­neket, s bár egyetlen bizonyíték sem került elő, ami a bűnösségükről árulkodott volna, két hét leforgása alatt az ítéletet végrehajtot­ták. Csupán egy állapotos asszonynak „na­polták el" a kivégzését. De vajon mi lett a kivégzettek gyermeke­ivel? írásomban erről szeretnék rövid ismerte­tést nyújtani a Tallós (Tomásikovo) község krónikájában olvasható adatok alapján. (A krónikáira által felhasznált irodalom: Vájná Károly: Hazai régi büntetések, Budapest 1906) Ezt megelőzően azonban legalább nagyvonalakban ismerkedjünk meg Tallós nevezetességének, a falu közepén álló kas­télynak a legrégibb történetével. A barokk-klasszicista stílusú, fö részében emeletes, oldalsó részeiben — melyek patkó alakot zárnak be — földszintes kastélyt gróf Eszterházy Ferenc főkancellár építtette 1760-ban a saját használatára. Rövid időn belül a főkancellár a kastélyt átengedte árva­házi célokra, s így 1763. jól. 21 -én Mária Terézia itt alapíthatta meg az első állami jellegű ún. „királyi árvaházat" 75 fiú és 25 leány részére. 1780-ban az árvaházat áthe­lyezték az ugyancsak az Eszterházyaktól adományozott szenei (Senec) „fenyítőház" (Domus correctoria) épületébe, onnan pedig az első országos büntetőintézet a tallósi árvaház helyére került, 113 rabbal; 1790- ben szűnt meg, amikor is Szegedre költöz­tették át. 1783. június elején a tallósi fenyitőházba rendhagyó szállítmány érkezett: 15 nyolc-ti­zenhét éves cigánygyermek — 4 fiú és 11 leány. 14 Hont megyéből, 1 Bars megyéből. A gyerekek az „emberevés" miatt kivégzett cigányok árvái voltak. Az árvák sorsáról maga a király rendelke­zett. íme a királyi leirat: „II. József Isten kegyelméből választott Ftómai Császár, (a birodalom) mindkor Gya­rapítója és Német, Magyar, Cseh, Dalmát, Horvát és Tóthország Apostoli Királya, Ausztria föherczege stb. Tisztelendő, Tiszteletes, Tekintetes és Nagyságos, Nemzet es és Nemes Kedvelt Híveink! A Kakara másként Betov Ilona és Kállay Krisztina czigány gyermekekről f. é. múlt január hó 9-én Általatok jelentés téte­vén Hozzánk, erre nézve indíttatva éreztük Magunkat kegyesen válaszolni, hogy az a Mi kegyes határozatunk, hogy az átkos embere­vés bűne minden emlékének eltörlése végett ne csak az abban a bűnben elmarasztalt gonosztevők számkivettessenek a hazából és számkivetésre Török földre űzessenek, hanem az ők gyermekei is ezen megyék területéről a hol vagy a gonoszságot elkövet­ték vagy azon bűn miatt elitéltettek, másho­va szállíttassanak és pedig az olyanok, akik életük hetedik évét vagy még nem töltötték be, vagy alig érték el, Szala. Beregh, Szörém, Zágráb. Posega és Varasd megyébe küldes­senek és ott nevelés végett római katolikus parasztoknak vagy a körülményekhez képest kézműveseknek adassanak át, a czigány gyermekek neveléséért rendszeresen megál­lapított és azon megyék házi pénztárából ahonnan oda szállíttatnak megtérítendő dí­jért; azok a gyermekek pedig, akik életük hetedik évét már túlhaladták, csak nevelés és nem büntetés végett a tallósi fenyítőház­­ba vitessenek és ottan az igazgató fölügyele­­te alá, lelkész is lévén ott, és jámbor életénél és más minémüségénél fogva dicséretes asszony lévén fölveendő, helyeztessenek, hogy soha se lehessen alkalmuk az ottan fenyitő büntetésüket szenvedő gonosztevők­kel összejöni és társalogni, továbbá az ezek­nek úgy nevelésére mint bekövetkezendő szükségleteire megkívántató költségek év­ről-évre egyaránt az illető megyék által azon fenyítőház igazgatója által kimutatandó föl­­számitás mellett fizettetnek. Stb. Kelt a Mi föherczegi városunkban Bécs­­ben, Ausztriában febr. hó első napján az ezerhétszáznyolezvanharmadik esztendő­ben. Az árvák tartási költségeit a megyék házi pénztárukból fizették; fejenként és napon­ként 3 krajcárt fizettek az árvák után. Wohlgemuth Dániel, a tallósi fenyítőház igazgatója 1783. június 1 -jón pontokba fog­lalta a cigánygyermekek felügyeletére alkal­mazásba vett „dicséretes asszony" köteles­ségeit. A pontokat olvasva hü képet nyerhe­tünk az árvák Táltoson töltött napjairól. Az „Utasítás" szövege a következő: „A mellett, hogy Ön maga is békés, épüle­tes és jó erkölcsű személy legyen, a legszo­rosabb szemelőtt-tartás végett zsinórmérté­kül adatik ezennel Önnek, még pedig: 1 -szőr. A mint belép a házba, vizsgálja meg gondosan, hogy ennek a 14 (!) gyermeknek úgy a ruhája mint a feje tiszta-e a féregtől és ha olyat venne észre, addig tisztítsa azok fejét és ruháját, amíg legkisebb tisztátalan­­ság sem lesz rajtuk látható. 2- szor. Szoktassa ezeket a gyermekeket arra, hogy azonképpen mint a többi rabok, korán keljenek és ha aztán fölkeltek, hajukat rendesen fésüljék meg, tisztára mosakodja­nak és öltözzenek föl és ha főlöltöztek, előbb a lánykákat, azután a fiúkat szobájukban gyűjtse össze, térdeljenek le és imádkozza el velük németül a reggeli imát, a mi Hiszek­egyből, egy Miatyánkból és az Angyali Üd­vözletből áll. 3- szor. A reggeli imádság elvégzése után szorítsa rá úgy a fiúkat mint a lánykákat. #rv 9 i hogy ágyukat maguk vessék föl, a szobát takarítsák és tisztára söpörjék ki és azután fogja rá őket vagy fonásra vagy más nekik kiszabott munkára, a míg a templomba be­harangoznak, mire fogja úgy a fiúkat mint a lánykákat, vezesse őket rendesen a temp­lomba, az oltár mellett való korlátnál térdel­­tesse le és maga menjen a mögöttük levő székbe; isteni tisztelet után megint menjen velük rendben haza és ne engedje meg nekik sem, hogy futkározzanak, sem hogy más rabokkal csevegjenek. 4-szer. Ha a ház lelki pásztora délelőtt és délután a szobába jön, hogy őket a keresz­tény vallásra oktassa; akkor gyűjtse össze a gyermekeket egy szobába, hagyassa félbe velük a munkát, hogy a lelki pásztor őket oktassa, de azután mindenik csoport menjen a maga szobájába és dolgoztassa őket ad­dig, míg az ételt elhozzák az élelmezőtöl. 5- ször. Mindenik csoport a maga szobájá­ban, azonban a lánykák együtt s a fiúk is úgy, egy tálból eszik meg azt, amit az élelmezőtöl hoznak; de a felügyelőnő úgy az evés előtt mint azután elimádkozík velük egy Miatyán­­kot és Üdvözlégyet, meg egy Dicsőséget az Atyának és a gyermekeket az evés alatt tisztességre szorítja és semmi esetre sem enged meg nekik helytelenséget. 6- szor. Evés után egy órával a gyermeke­ket megint munkára hajtja és folyvást dol­goztatja őket, míg ismét eljön az estebéd ideje, azután az asztali ima után megint mindjárt velük imádkozik, mint a reggel, elmondván az éjjeli imát, engedi őket hogy lefeküdjenek, a gyertyát maga oltja ki és a szobákat jól bezárja. 7- szer. Kötelessége ebéd után, főként szom­baton, hogy a gyermekeket elővegye, fejüket megtisztítsa, valamint hogyha ruhájuk elsza­kadt volna, azt lassanként megfoltozza és kijavítsa, míg a gyermekek fölcseperednek és képesek lesznek azt maguk elvégezni. 8- szor. Miután a felügyelőnek különös köte­lessége lesz ezeknek a gyermekeknek ápolá­sára felügyelettel lenni, hogy rendes kenye­rüket és ételüket megkapják, ennélfogva a felügyelőnönek is komolyan kötelességévé tétetik mindent a mi előadja magát, neki azonnal jelenteni, hogy az minden esemény­ről tüzetes jelentést tehessen az igazgató­nak. És végül: hogy Ön fölügyelönő köteles­ségét mindenben pontosan teljesíthesse, ezért személyének jobb élelmezésére havon­ként 3 frtot, azaz egész évre 36 irtot kap fizetésül." A gyermekek a tallósi fenyítőházban csak rövid ideig maradtak. Elszállításuk is királyi rendeletre történt, amit szintén idézünk: „II. József stb. Fötisztelendö stb. Mivel azt jelentették nekünk, hogy bizonyosra lehet venni, hogy a czigány gonosztevőknek Hont megye által a tallósi f.-házba fölnevelés végett átagyerme­­kinek a szüleik istentelenül elkövetett vétké­ről távolról sincs semmi képzetük vagy tudo­másuk ; Ezért úgy abból a czélból, hogy ezen tudatlanságukban őrökké megmaradjanak, valamint annakokáért is, hogy az említett tallósi f.-házban annak szűk volta miatt a szükséges oktatásban különben sem része­sülhetnek. kegyelmesen elhatároztuk, hogy őket valamennyiüket más helyre akként al­kalmazzuk, hogy ne tudják, micsoda népfaj­hoz tartozó szüléktől származnak? de mégis belőlük a közönségnek hasznos földmivelök vagy kézművesek váljanak. Hívségtek tehát haladéktalanul intézkedni ne terheltessenek, hogy a többször említett gyermekek fölfogadandó alkalmatossággal nyomban Bécsbe szállíttassanak. Kiket egyébiránt stb. Kelt Bécsben 1783. július hó 13-ik nap­ján. József s. k. Gr. Eszterházy Ferenc s. k. Jab/onczy József s. k." Az illetékesek — a legfelsőbb parancsra —­­mindent megtettek annak érdekében, hogy az átszállítás titokban és gyorsan történjen. A kancellár elrendelte, hogy a kíséret tagjai a kérdezősködőknek — ha lennének — csupán azt válaszolják, hogy ezek „legfelsőbb oltalom alatt levő gyermekek". A megérkezés után késedelem nélkül kellett jelentkezniük az ud­vari kancellárnál. A kancellár figyelme arra is kiterjedt, hogy a gyermekek Bécsbe való át­szállításáról a pozsonyi újságok ne vehessenek tudomást. Az „emberevők" árvái így indultak el Bécs­be. Minden bizonnyal meg is érkeztek oda, de további sorsukról már nincs tudomásuk. GÁGYOR JÓZSEF Fotó: Gyökeres György József s. k. Gr. Eszterházy Ferencz s. k. Trajcsik Ádám s. k." 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom