A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-12 / 20. szám
Jókai városának múzeuma Vannak helyek és intézmények Komáromban (Komárno), melyek a Jókai Napok immáron több mint negyedszázada alatt szinte összenőttek a rendezvénnyel. Egyike ezeknek a Duna Menti Múzeum is. És egészen biztosan nemcsak azért, mert főépületének előterében áll Berecz Gyula Jókai-szobra, s nem is csak azért, mert külön Jókai-emlékszoba és -emlékkiállítás van egy évtizede a múzeum gondozásában. Hanem azért elsősorban, mert a Duna Menti Múzeum is szerves része annak a szellemiségnek, amely létrehozója volt, s éltetője ma is a csehszlovákiai magyarság egyik, az anyanyelvet, az anyanyelven kimondott szép szót zászlajára tűző országos seregszemlének. Természetes tehát, ha a múzeum és a Jókai Napok viszonyára vonatkozó kérdéssel kezdem beszélgetésünket Kajtár Józseffel, a Duna Menti Múzeum igazgatójával. — A miénknek is érezzük és tudjuk a Jókai Napokat — mondja Kajtár József —, s éppen ezért, úgy mint az előzőekben, az idén is bekapcsolódtunk a rendezvény szervezésébe is. Múzeumunk udvara a rendezvénysorozat egyik meghatározó színhelye, hiszen minden alkalommal itt zajlik a záróaktus, Jókai Mór szobrának megkoszorúzása. És a szervezési feladatok ránk eső részének teljesítésén túl várjuk a rendezvényre Komáromba érkezőket a múzeum különböző állandó és időszakos kiállításaira is. — Mit tud ajánlani konkrétan az idei Jókai Napok idején a Komáromba látogatóknak ? — Azt hiszem, szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy bőséges a kínálatunk. Ajánlhatom állandó kiállításainkat; főépületünkben a régészeti-történelmi-néprajzi vonatkozású állandó kiállítást, a Noszf téri épületben a Délnyugat-Szlovákia munkásmozgalmát bemutató kiállítást, a Jókai- és Lehár-emlékkiállításokat; a szomszédságukban lévő pravoszláv templomban megtekinthető állandó egyházmüvészeti kiállítást, s azok számára, akiknek idejük, s kedvük van a kicsit távolabbi kiruccanásra is, ajánlhatom a gondozásunkban lévő martosi falumúzeumot is. — A Jókai-emlékszoba valamivel több mint tíz éve létezik. Gyarapodott-e azóta ez a gyűjtemény? — Múzeumunk tárgyi és szellemi gyűjteménye is állandóan gyarapszik. Érdekességként megemlíthetem, hogy jelenleg százhúszezer muzeális tárgyat tartunk nyilván. S ez a gyarapodás vonatkozik természetesen a Jókai-gyűjteményre is, időről-időre ilyen jellegű új relikviák is a birtokunkba kerülnek, persze minden új relikviát nem lehet az emlékkiállításon elhelyezni. Az újonnan szerzett kéziratokat például azért, mert a Jókai által oly előszeretettel használt rózsaszínű tinta a fény hatására rohamosan kifakul, így A múzeum régi képzőművészeti gyűjteményét bemutató tárlat A Duna Menti Múzeum A Jókai-emlékszobában ezek a kéziratok különleges tárolást igényelnek, kivételesen kerülhet csak a nagyközönség elé egyiknek-másiknak különböző eljárásokkal készített másolata. De már az emlékkiállítás üzemelése közben kerültek például a kiállított tárgyak közé az „Aranyember" sírjában az emlékszoba szomszédságába való áthelyezése idején szinte teljes épségben talált, majd speciálisan tartósított ruhadarabok, vagy még később került oda a sajnos mára már elpusztult kingyesi Fesztytanya mestergerendája, melyen a múlt századvég és a századelő magyar művészeti közéletének több híressége is ott hagyta kézjegyét a tanyán tett látogatása alkalmával. — Állandó kiállításaik mellett mindig népszerűek időszakos, elsősorban képzőművészeti kiállításaik is. Mit láthat majd az érdeklődő az idei Jókai Napok alkalmából? — Időszakos kiállításaink mindig úgy készülnek erre az időpontra, hogy azok közül legalább egy rokonítható legyen a csehszlovákiai magyar szellemiséggel. Nos, ezúttal kettő is ilyen, bár az egyik már régebben látható a múzeumban, de úgy hiszem, hogy az ilyen anyag —sá múzeum legrégebbi, illetve a múlt századból és századunk elejéről származó képzőművészeti anyagáról van szó — megérdemli a hosszabb lélegzetű konfrontálás lehetőségét. Másik képzőművészeti tárlatunk februárban nyílt, s júniusig látható majd. A múzeum tulajdonában lévő grafikai anyagból került egy válogatás a tárlókra, összesen huszonegy alkotónak a munkái. Mindenféle rangsorolást mellőzve hadd említsem meg közülük név szerint is Bácskái Bélát, Harmos Károlyt, Lörincz Gyulát, Nagy Mártont, Reichentál Ferencet, Staudt Csengek Mihályt, Szabó Gyulát vagy Kopócs Tibort, Szilva Józsefet. Minden bizonnyal érdeklődésre tarthat majd számot a Jókai Napok résztvevői körében is. Mint ahogy bizonyára sokakat érdekel majd a most futó természettudományi kiállításunk is, amely Észak-Európa madárvilágát hivatott bemutatni. S bár címe alapján idegennek tűnhet, hadd mondjam el, hogy olyan madarak láthatók a kiállításon, melyek zömében — költöző madarak lévén — az év bizonyos időszakát a mi vidékünkön töltik. — Kérem mondjon néhány szót befejezésül a múzeum közelebbi-távolabbi érdekesebb terveiről is! . — Intézetünkben természetesen állandó tudományos kutató és feltáró munka folyik, ez egyik alapvető feladata a múzeumnak. A nagyközönség számára ez persze kevésbé érdekes, illetve akkor válik érdekessé, amikor ennek eredményeivel találkozhat a különböző kiállításokon. S kiállításaink lesznek az idei év második felében is. Képzőművészeti kiállítások is. a tudományos kutatómunkát összegezők is. Gerstner István, Flatzner Tibor, a magyarországi Bak Imre és Nádler István képzőművészeti kiállításai, a hajógyár területén feltárt avar leletanyagból és Lipcsey György szobraiból lesz egy bizonyos fokig összefüggő kiállítás, majd a blanskói múzeum közreműködésével a legrégebbi csehországi vashámorokat bemutató kiállítás is. S a kicsit távolabbi jövőt illetően elmondhatom azt is, hogy egy-két éven belül befejeződik a komáromi erődrendszer hatos bástyájának a rekonstrukciója; itt római kőtárunkat helyezzük el, amely a maga nemében egyedülálló lesz hazánkban. NÉMETH GYULA A szerző felvételei 8
