A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-05 / 19. szám

KŐVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Tóth László: HAJÓNAPLÓ II. Zs. Nagy Lajos: PINCÉK VÖLGYE Bárdos Gábor: A JÓKAI NAPOK ELÉ Németh Gyula: JÓKAI VÁROSÁNAK MÚZEUMA Csáky Pál: ÜZENET EVIANBÓL Gál Sándor: ISKOLAÜGY XI. Ozogány Ernő: A SZUPER HÁZI VIDEÓ A KAPUKAT DÖNGETI Címlapunkon M. Borsky felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král S. Klára Terjeszti a Posta Fiirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: F*NS — Ústredná expedicia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. ő. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame z. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kős Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Az elmúlt hetekben mind a hazai, mind • a nemzetközi közvélemény élénk fi­gyelemmel kísérte azokat a rendezvé­nyeket, amelyek a békemozgalom szervezett kereteinek kerek évfordulóját idézték. Ön va­jon mit mondana el a szóban forgó jubileum kapcsán? — Elsősorban azt, hogy ezek a rendezvé­nyek nem szűk körű szakmai tanácskozások voltak, hanem olyan társadalompolitikai fó­rumok. amelyeken a nemzetközi élet idősze­rű kérdései vagy a világbéke megőrzésének feltételei éppen úgy szóba jöttek, mint a mindennapi élet eredményei, gondjai, mind­annyiunk feladatai is. Természetesen, ezeken a rendezvényeken mód nyílt a visszapillan­tásra is, hiszen április végén volt negyven éve, hogy az egyes országok békevédelmi szervezetei — a nemzetközi társadalmi szer­vezetek képviselőinek részvételével — meg­tartották első világkongresszusukat. Ez az 1949 tavaszán tartott tanácskozás egyidejű­leg zajlott Párizsban és Prágában, mivel a küldöttek jelentős része akkoriban nem ka­pott a francia hatóságoktól beutazási enge­délyt. E két színhelyen tartott tanácskozás résztvevői kiáltvánnyal fordultak a világ né­peihez, melyben nemcsak a békeharc prog­ramját adták meg, hanem azt is leszögezték, hogy e világméretű mozgalom célja a béke megvédése, a háborús konfliktusok elhárítá­sa. A béke híveinek 1949-es világkongresz­­szusa létrehozta állandó bizottságát is, amelynek elnökévé a Nobel-díjas francia fizi­kust, Joliot-Curie-t választották. Ez az állan­dó bizottság nem is egész egy évvel később, 1950 márciusában, kiadta például az atom­fegyver eltiltását követelő stockholmi felhí­vást. Említést érdemel még, hogy a tevé­kenységünk olyan demokratikus, nem párt jellegű mozgalom, amely nemzeti, társadal­mi, politikai és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül egyesit minden békeszerető embert. A békemozgalom nemzetközi veze­tő szerve a Béke-Világtanács, amely 1950 őszén, Varsóban tartott világkongresszusun­kon alakult meg. Mozgalmunk gyakorlati te­vékenységének lényegéről — legalábbis jel­szavasán — hadd mondjak el annyit, hogy elsősorban ankétokkal, gyűlésekkel, előadá­sokkal. de egyéb munkaformák alkalmazásá­val is tömegeket mozgósító, hatásos munkát igyekszünk kifejteni a béke megőrzésének érdekében. Miképpen jellemezné a csehszlovákiai • békemozgalom ugyancsak évtizedekre visszanyúló tevékenységét? — Flazánk Európa szivében fekszik, s ez a békemozgalom keretében is meghatározza sajátos helyzetünket, szerepünket. Sajnos, ez a földrajzi alaphelyzet arra predesztinálja Csehszlovákiát, hogy ellenkező esetben, te­hát egy háborús konfliktusban is kiemelt szerepet játsszon. Ezt a második világháború kirobbanásának körülményei, illetve az azt megelőző történelmi események bizonyítják mindennél meggyőzőbben. Gondolom, ezért érthető, hogy hazánk békemozgalma már a kezdet kezdetétől aktív volt. Csehszlovákia a legelsők között csatlakozott például a párizsi és a prágai világkongresszusok felhívása­ihoz; de azóta is valóban hangosan hallatjuk hangunkat a békevédök nemzetközileg egyre szélesedő táborában. És hogy törekvéseink­nek nyomatéka, külföldön is élénk vissz­hangja van, azt egyebek között az is bizo­nyítja, hogy hazánk négy városa kapta már meg a Béke Városa címet. Elsőként Prága, amiben nyilván az is szerepet játszott, hogy az 1949-es „kettéosztott" világkongresszus egyik házigazdája lett. Másodikként a nagy­hírű nemzetközi békemaraton színhelyét: Kassát (Kosice) tüntette ki a Béke-Világta­nács; Bratislava és Brno pedig már újabban, a nyolcvanas évek második felében kapták meg ezt a megtisztelő titulust. Ez rangos Interjú JURAJ CÚTH professzorral, a jogtudományok doktorával, a Szlovák Béketanács elnökével nemzetközi elismerés, de egyúttal kötele­zettség is. Napjainkban és a jövőben egya­ránt. A Szlovák Béketanács elnöke vajon • miként értékeli a vegyeslakosságú já­rások béketanácsainak tevékenységét, és központi szinten van-e együttműködésük a Csemadokkal 7 — Örömmel nyugtázhatom, hogy mozgal­munk a szlovákiai járások zömében, így a Csallóköztől a Bodrogközig terjedő tájakon is aktív támogatásra talál. Erről számtalan ren­dezvény és egyéni kezdeményezés tanúsko­dik. Ha most ennek ellenére rangsorolnom kell, akkor Dél-Szlovákiában talán a Rozs­nyói (Roznava), Rimaszombati (Rimavská Sobota) és a Komáromi járást említeném meg külön is. Ami pedig a Csemadokot illeti, vele egyelőre nincsenek szorosabb kapcso­lataink. Most azonban, hogy a Csehszlová­kiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége és mi is a Nemzeti Front kötelékébe tarto­zunk, itt lenne az ideje, hogy kiépítsük az együttműködés szálait. Professzor úr, a békemozgalom hazai ; és nemzetközi célkitűzéseiről már be­szélt. Hadd kérdezzem hát meg. tö­rekvéseiknek politikai funkciói is vannak ? — Természetesen, hiszen a békeharc egy­ben politikai kérdés. Mozgalmunk egészét ezért a közéletiség jellemzi. E fogalmat mi •gy fogjuk fel, hogy szándékaink támogatói — minden rang és beosztás nélkül — a közélet alakításában, a közvélemény formá-A­EK JL fa&rcfé'te* a békeharc időszerűségéről, a békemozgalom közéletiségéről lásában, a béke fontosságának tudatosításá­ban. Jól értjük, hogy mindehhez a CSKP-nak a béke megszilárdítására és a nemzetközi helyzet további enyhülésére irányuló törek­véseit. illetve a leszerelés és az általános fegyverzetcsökkentés gondolatát kell támo­gatnunk. Nyilván az sem mellékes, hogy erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten részt ve­szünk az ifjúság és a gyermekek nevelésé­ben. Meggyőződésem, hogy a békemozga­lomnak — sem hazai, sem nemzetközi tekin­tetben — nem önmagára van szüksége, hanem a világnak a béke híveinek minél szélesebb körű összefogására. | j Sokan v n): ejtik ki i *—' ‘—‘ a rtirt r, r vannak, akik némi rosszallással i azt a szót, hogy békeharc. Nem azért, mert ellenzik a békét, hanem annak okán, hogy összeférhetetlen ellentétet éreznek a béke és a harc szavakban.. . — Jómagam is hallottam már azt a rossz­májú tréfát, miszerint olyan békeharc lehet, hogy kö kövön nem marad ... Nézze, ez az ominózus szókapcsolat évek óta használatos a napi zsargonban; és a szándék, amelyet takar, mindenki számára világos. Persze, emellett ma már a köznyelvben is érzékelhe­tő az a hangsúlyeltolódás, ami a tényleges fegyveres összetűzés fogalmát a háború szó­val jelöli; míg a harc, mai felfogásunk szerint, sokkal inkább a küzdelem, az igyekezet, a törekvés fogalmát fedi a lehető legtömöreb­ben, leghangsúlyosabban. Hogy csak egyet­len példát mondjak illusztrálásképpen: i­­genis, az embernek még a legsajátabb egyé­ni boldogságáért is harcolnia kell — ehhez pedig csaták nélküli béke szükséges! Bd Kérem, ne vegye akadékoskodásnak, ha azt is elmondom, hogy országjárá­saim során már nemegyszer hallottam olyan véleményt, miszerint a béketanács kü­lönböző szintű szervei lényegében idősebb emberek társasági klubjainak tekintendők ... — Központi szinten — mind az elnökség­ben, mind a plénumban — tényleg van kö­rünkben néhány idősebb személy; ám ez érthető, hiszen életük javát a békemozga­lomnak szentelték. Kerületi és járási viszony­latokban azonban tapasztalataim szerint szinte évről évre fiatalodik a béketanács tevékenységét irányító testületek személyi állománya. A mozgalomszervezósnek ezeken a szintjein az átlagéletkor 35 és 50 év között mozog, ami messzemenően kielégítő. Igaz viszont az is, hogy miközben fiatalodik a testület, nem távolítjuk el magunk közül a mindmáig aktív idősebbeket. trD Végül engedjen meg egy utolsó ta­­máskodó kérdést: a csapatcsökkenté­sek és az általános leszerelésre, irá­nyuló óhajok időszakában is szükség lesz a békemozgalomra ? — Természetesen, bár kétségtelen, hogy a demokratizálódás és a társadalmi átalakítás teendői ránk is vonatkoznak, bennünket is érintenek. Széles tömegbázist mozgató te­vékenységünket ebben a felfogásban kell szerveznünk a jövőben. Például azzal, hogy leküzdve a sémákat, a formalizmust szám­­szerint kevesebb, de tartalmasabb és vissz­hangjukban hatásosabb rendezvényeket tar­tunk. Szóba hozandó témánk bőven van, hiszen a teljes leszerelés és a valóban meg­nyugtató világbéke egyelőre még messzi van. Az sem lehet közömbös számunkra, hogy a földkerekség számos pontját éhínség kínozza, folynak az atomkísériétek, vagy akár a környezetvédelem gondjait is hosszan so­rolhatnám. És aki ismeri törekvéseinket, nyil­ván tudja, hogy a békemozgalom hívei nem­csak a tényleges fegyverropogás hallatán emelik fel intőn szavukat. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom