A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-01 / 14. szám
VÁLLALNI A KOCKÁZATOT Fiatalokkal beszélgetett nemrégen Bratislavaban Ladislav Adamec, a szövetségi kormány elnöke. Több kérdést kapott gazdaságunk jelenlegi helyzetével kapcsolatban, főleg arra vonatkozóan miképp lehetnénk sikeresebbek a külpiacokon. A beszélgetőpartnerek rámutattak arra, hogy azok az országok, amelyek képesek termékszerkezetüket folyamatosan megújítani, amelyek képesek a változó kereslethez gyorsan alkalmazkodni, sikeresen vesznek részt a világkereskedelemben. Ezzel szemben mi annak ellenére, hogy a termelés a tervezett ütemben növekszik, elérjük az előirányzott volumeneket, még mindig lemaradunk a döntő területeken. A miniszterelnök ennek okait a nagy munka- és alapigényességben látja. Feltették azt a kérdést is, miért gyártunk országunkban kitartóan olyasmit, ami nehezen adható el, és miért nem állunk át gyorsan olyan áruk termelésére, amelyek jól értékesíthetők? Más, ismerősebb szavakkal, miért nem korszerűsítjük gyártmányszerkezetünket ? A válasz nem könnyű. Tudjuk, hogy a korszerűbb áruk előállításához korszerűbb technika, technológia kell, amivel nem mindig rendelkezünk, amit többnyire importálni kellene, ám behozatalra nincs mindig elegendő eszközünk, mert nincs elegendő exportképes árunk. Persze bizonyos szerepet játszik egyes nyugati országok velünk szemben alkalmazott diszkrimináló kereskedelmi politikája, amely érezhető még akkor is, ha a Közös Piaccal sikeresen haladnak tárgyalásaink. Ebben a helyzetben nagyobb mértékben és célszerűbben kell bekapcsolódnunk a nemzetközi munkamegosztásba, a jövőbeni szocialista közös piacba, a Szovjetunióval való céltudatos gazdasági integráció útján. Kétségtelen az is, hogy ha a keresett termékekből nagy mennyiségben akarunk termelni, be kell szüntetni vagy legalábbis jelentősen mérsékelni kellene a kevésbé kelendő, illetve az eladhatatlan cikkek előállítását. És ez számunkra úgy tűnik, minden másnál nehezebben megoldható. Sajnos, igaz az, hogy valamely termék gyártásának megszüntetése a gazdaságtalan termelés felszámolása, az objektiv és a szubjektív akadályok egész sorába ütközik. A döntéseket, hogy mit mikor fejlesztünk, avagy fejlesztünk vissza, olykor inkább az befolyásolja, hogy milyen nálunk az egyes ágazatok súlya, tradíciója, semmint az, hogy melyek képesek korszerű, jól eladható gyártmányokat produkálni. Ezért halad vontatottan a termékszerkezet megújítása, pedig számtalan, legfelsőbb szintű tervhatározat létezik a kérdéseknek a megoldásában. Látnunk kell azt is, hogy az idő telik, és ha mondjuk öt év múlva jelenünk meg a piacon azzal, amit ma korszerűnek ítélünk, akkor meglehet, addigra más, egészen más termékek iránt nyilvánul meg a fokozott kereslet és a nagy igyekezettel, de lassan létrehozott termékek már csak alacsony áron kelnek el. Az utóbbi hónapokban létrehozott állami vállalatok dolgozói tudják, hogy a gyorsabb változás a gyorsabb alkalmazkodás bizonyos áldozatokkal jár. A gazdaságtalan termelés visszaszorítása például munkaerő átcsoportosítással is párosulhat. A gazdasági vezetőknek azonban vállalniuk kell a kockázatot, sőt a népszerűtlen intézkedéseket is. De e nélkül nincs előrelépés. STRASSER GYÖRGY ■ 8 Gustáv Husák köztársasági elnök, a Csehszlovák Rádió magyar adása szerkesztőségének a felszabadulás utáni magyar nyelvű rádióközvetítés megindítása 40. évfordulója alkalmából A szocialista építésben szerzett érdemekért állami kitüntetést adományozta. A kitüntetést az évforduló alkalmából a peredi (TeSedíkovo) művelődési otthonban rendezett ünnepi ülésen Ondrej Saling, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára adta át (felvételünkön jobb oldalt) Jakál Istvánnak, a Csehszlovák Rádió magyar adása főszerkesztőjének. (A felvételt Feró Horváth készítette). ru p VISSZ4PIUANTÖ MÁRCIUS '89 Bécsben befejeződött a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminisztereinek háromnapos értekezlete. A három nap alat mind a 35 ország SZERDA 8 képviselői ismertették felszólalásaikban országaik álláspontját az európai leszerelésről, valamint a bizalom- és biztonságerösítési intézkedésekről. A szövetségi kormány ülésén foglalkozott a fővárosban felmerült ökológiai, egészségügyi, közlekedési és építőipari problémákkal. Feladatul adta a fűtőanyag- és energiaipari miniszternek, hogy a CSÜTÖRTÖK 9 szilárd tüzelőanyagoknak a nagy hőerőművekben, kazánházakban gaznemü tüzelőanyagra való fel cserélésére terjesszen elő ütemtervet, beleértve a gazdasági és szociális előkészületeket. Prágában ülést tartott a Csehszlovák Népi Ellenőrzési Bizottság. Megállapította: annak ellenére, hogy vitathatatlan sikereket érnek el a szocialista mezőgazdasági termelésben, több mezőgazda-PENTEK 10 sági vállalat nem használja fel teljes mértekben az állatállomány termelőképességet, a tej- és marhahústermeles aránytalanul költséges, s zömmel extenziv módszereket alkalmaznak. Prágában vitával véget ért az újságírók háromnapos nemzetközi kerekasztal-beszélgetése. Célja az volt, hogy megtárgyalja, mit tehetnek az újságírók a Varsói Szer-SZOMBAT 11 zodés és a NATO-tagországok közötti kapcsolatok javítása érdekében ökológiai, kulturális és humanitárius téren Franciaországban lezajlott a helyhatósági választások első fordulója. A kormányzó Szocialista Párt és a Francia Kommunista Párt együtt összesen a szavazatok VASÁRNAP 12 46.6 szazáíékat szerezte meg, míg a jobboldal 43 2 százalékot kapott A szélsőjobboldali Nacionalista Frontnak a szavazatok 3,3 százaléka jutott 14 óra 3 perckor minden csehszlovákiai szeizmológiai állomás érzékelte a Prágától 310 kilométerre nyugatra bekövetkezett erős föld-HÉTFŐ 13 rengést. A földmozgások epicentruma Németország középső részén, közel az NDK—NSZK határához volt. Prágában véget ért a Magyar Nép köztársaság, a Német Demokrat: kus Köztársaság, a Német Szövet segi Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, az Osztrák Köztársa-KEDD 14 ság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya környezetvédelmi szakértőinek kétnapos tanácskozása. Jtőőfoe/ Qhojő! Mostanában gyakoriak az ünnepségek. Munkahelyen, családi körben és máshol. Ünnepeljük a különféle eseményekhez kapcsolódó (kerek és nem kerek) évfordulókat. Tavaly az emlékezéssorozatban a politikai évfordulók domináltak. A pálma ebben az évben is a politikai jellegű évfordulóké. Közülük talán a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának 70., a nagy francia forradalom 200. és a szlovák nemzeti felkelés 45. évfordulója áll az első helyen. A csehszlovákiai magyarok figyelme az említettekkel párhuzamosan az elmúlt hetekben néhány sajátos évfordulóra is irányult. A közelmúltban ünnepelte születésnapját az Új Szó, a Csemadok, legutóbb (március 11-én) pedig a Csehszlovák Rádió magyar adása. Mindhárman negyvenévesek. Az Új Szóval és a Csemadókkal együtt tehát legszebb „férfikorát" éli a Csehszlovák Rádió magyar adása, valamennyiünk kedvelt hírforrása, a megbízható tájékoztató. Hírforrás, tájékoztató ? Igen, de ennél jóval több is. A magyar adás negyvenkét dolgozója a huszonkilenc szerkesztő, a két rendező, a négy bemondó és a hét adminisztrátor — hetente 35 órányi műsort szerkeszt, állít össze és sugároz. Amikor bekapcsolom rádiómat és meghallom az ismert jelzést és elhangzik, hogy „Itt a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adása", gyakran arra gondolok, hogy az egyes napszakokban, az egyes műsoridőkben a csehszlovákiai magyarok hányán és milyen megoszlásban hallgatják az anyanyelvi adást; mennyi öreg és fiatal, nő és férfi, mennyi munkás, paraszt, értelmiségi, alkalmazott, mennyi bérböj.és fizetésből élő illetve eltartott ül rádiója elé, és figyeli érdeklődéssel a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adását? Bizonyára már történtek felmérések, és az említett kérdésekre vonatkozólag is megvan a válasz, s a szerkesztőség a felmérések adatai alapján (a hallgatók igényének megfelelően) szerkeszti a műsort Én most anélkül, hogy ismerném a Csehszlovák Rádió magyar adása hallgatóságának az összetételét és az igényét, azt szeretném elmondani, hogy az anyanyelvi adást személy szerint miért hallgatom rendszeresen, mindig érdeklődéssel. Elsősorban azért mert hazai, mert sajátos és mert kiemelten azokkal foglalkozik, akikhez szól. Országos jellegű, rendszeresen hírt ad a világ és Csehszlovákia életének fontosabb eseményeiről — tehát nem provincionális — ugyanakkor érdeklődésének fókuszát a csehszlovákiai magyarok életére, problémáira, egyéni és közösségi sikereire irányítja. Adottságaihoz mérten a valóságot: életünket tükrözteti. Számomra nemcsak hírforrás, nemcsak tájékoztató, hanem sok tekintetben olyan megbízható barát, akit érdemes meghallgatni, és akinek a tanácsait, útmutatásait is érdemes megfogadni. A jubileum alkalmából hallgatóként a Csehszlovák Rádió magyar adásának nem is kívánok mást csak annyit, hogy a szerkesztőség a jövőben is a jónak bizonyult munkaformákat érvényesítve dolgozzék, és sugározzon egyre több, a hallgatóknak tetsző műsort. 3
