A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-01 / 14. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Készéi i Ferenc : A SÁVITRI ÚTJA (Vitorlással Afrika körül) G. Kovács László: A KÉPZELET IGAZSÁGA Écsi Gyöngyi:- / A MODERN TRUBADÚR Blaskovics József: BECÉZŐ NEVEK Miklósi Péter: NOTESZLAPOK J. Moravcová KAPCSOLATTEREMTÉS Címlapunkon Kosúthová Elena felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral S. Klára Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlace, 813 81 Bratislava, < Gottwaldovo nám. ö. 6 Nvomja a Vychodoslovenské tlaőiarne z. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatefstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Becslések szerint milliós — sőt egyesek ; szerint milliárdos — nagyságrendekben lehet számolni azzal az összeggel, amit borravalóra és csúszópénzre adunk ki. Ebből az emberek tízezrei részesülnek rendszeresen és jutnak részben megszolgált s valóban megdol­gozott: részben viszont a munkával arányban nem álló, illetve munka nélküli jövedelemhez. Vajon mindenféle borravaló ellen fel kell lépni 7 És hogyan lehet megakadályozni a korrupciós ízű csúszópénzek terjedését, amelyek szinte mindig soronkívüliségért, hiánycikkért jogtalan előnyért nyújtott ellenszolgáltatást jelentenek 7 És egyáltalában: mi a különbség a borravaló és a csúszópénz között 7 — A borravaló nem mai keletű, és nemke­­vésbé igaz az is, hogy valószínűleg tudomá­sul kell vennünk még nagyon sokáig, mint jövedelemforrást. A hagyományos értelem­ben vett borravaló alapvető jellemzője, hogy egy szolgáltatás után a kötelező díjtételen felül adják. Lényeges sajátossága, hogy a megrendelő, a fogyasztó, egyszóval az ál­lampolgár önkéntesen és a szolgáltatás igénybevétele után, többnyire az elégedett­ség kifejezéseként fizeti. Látni kell azonban az érem másik oldalát is. Nevezetesen azt, hogy a teherszállításnál, a taxinál, a javító- és szerelőszolgáltatás számos területén és a szolgáltatások egyéb formáinál, sőt a ven­déglátásban is megtalálhatók nemcsak a hagyományos, hanem olykor a kikényszerí­­tett borravalók. A csúszópénz ennél is komo­lyabb társadalmi, vagy ha úgy tetszik, hát büntetőjogi gond, hiszen ez a vesztegetés­nek az a sajátos formája, amelyről bátran kimondhatjuk, hogy mindig törvénytelen jö­vedelemforrás. Ezt előre adják, és nélküle az ügylet vagy a szolgáltatás, illetve valamilyen igény kielégítése nem jönne létre. Ezért ve­szedelmes, ezért kell ellene határozottan fellépni. Ön tiszta fogalmakkal érvel, de az élet­• ben ezek nagyon is összemosódnak, bo­nyolultabban jelentkeznek. Számos ese­tet tudok elképzelni, amikor a borravalót nem lehet megkülönböztetni a csúszópénztől... — Sőt! Én konkrét példát is mondok. Valaki beviszi a kocsiját a szervizbe az esedékes garanciális átvizsgálásra. Ez. hivatalosan, csupán a munkabér és az újra cserélt alkat­részek árának összegébe kerülhet. Csakhogy sok a várakozó, és valaki gondoskodik az illető soronkívüliségéről. Ezért kap egy szá­zast, pedig szóba sem került, hogy a soronkí­vüliségért fizetni kellene. Mindkét fél úgy tesz, mintha ez a száz korona a figyelmes munkáért cserélt volna gazdát. Talán hang­súlyoznom sem kell, hogy ez már káros jelenség, hiszen készpénzzel biztosított egy­fajta soronkívüliséget. Jó lenne hát, ha ezt a sürgősséget hivatalossá lehetne tenni — ahogy például az expressz vegytisztítás is drágább, mint a rendes. így megszűnne a dolog suba alatti, erkölcsromboló jellege. Ha a kocsi elkészülte után valaki még borravalót is kíván adni, az — természetesen — már az ö privát ügye. Éppen úgy, mint olyankor, ha valakinek a lakására kiszállítják az új televízi­ót, s mindjárt beállítják, elmagyarázzák a készülék kezelését, vagy akár az építőanyag­­telepen segítenek valakinek a rakodásban, akkor aligha lehet abban kivetnivalót találni, hogy bárki hálából borravalóval honorálja a figyelmes munkát. Az ilyesmi ellen kár is hadakozni. Az imént, joggal, a Figyelmes munka • igényét említette. A hétköznapok során azonban azt tapasztaljuk, hogy a borra­való túlontúl elterjedt és akkor is adjuk, ha arra teljesen érdemtelen az, aki kapja. Ennek oka valószínűleg az a szemlélet, amely „fél", esetleg „szégyell" nem adni. Ezek a beidegződések ho­vatovább kényszerré válnak ... — Ez valóban Így van, tapasztalhatjuk mind­annyian. Általában épp ez a levegőben lógó „kényszer" vezet el a csúszópénzhez, amely­interjú FÜLE GYÖRGY mérnökkel, a Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség igazgatóhelyettesével lyel egyesek illetéktelen előnyhöz akarnak jutni. Ez a jelenség ugyanis ma már nemcsak abból él, hogy a gazdálkodásban valóságos gondok, esetenként hiányok vannak, hanem abból is, hogy egyesek mesterségesen létre­hozzák a hiányt. Amikor például a kereskedő a raktárban tartja a keresett árucikket, és egy utaló mozdulat kíséretében közli, hogy eh­­hez-ahhoz bizony nem egyszerű hozzájutni, bár ebből-abból néhány darab esetleg ér­kezhetne, akkor tulajdonképpen kikényszeríti a csúszópénzt. Az áruvisszatartást ellenőrizni lehet, hi­­• szén az ilyesmi feltárható, az elkövető tetten érhető és felelősségre vonható. Történik ilyesmi? — Természetesen igen! Rendszeresen vizs­gálatokat is tartunk erre összpontosítva fi­gyelmünket. Ugyanakkor a teljes igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a közvélemény jelentős hányada csak általában ítéli el az ilyesfajta magatartást, de amikor saját ki­­sebb-nagyobb előnyeik megszerzéséről van szó, az emberek hajlandók csúszópénzt fi­zetni, ami aztán mint könnyen szerzett jöve­delem további következményekkel jár. A könnyen szerzett pénz ugyanis könnyebben is jelenik meg másutt, túlzott borravaló, vagy csúszópénz formájában. Óhatatlanul felvetődik, hogy miért nem ; öltött ekkora méreteket a csúszópénz, ez a sajátos korrupció már húsz-huszon­öt évvel ezelőtt is 7... — Például azért, mert több tekintetben is kiegyensúlyozottabb volt a piaci ellátás. Ma­? Méretese a borravalóról, a csúszópénzről napság viszont rengeteg a hiánycikk, s ennek — kár is lenne tagadni — óriási szerepe van a különböző korrupciós jelenségek kialakul­ásában. Kétségtelen azonban, hogy kell len­nie valami más tényezőnek is. A mindenáron megszerezni, a nekem különb van mint ne­ked felfogás azért terjed jobban ma és ilyen mértékben, mert az emberek anyagi lehető­ségei sokkalta bővebbek, mint két évtizeddel ezelőtt. Egy további szempont, hogy olykor nemcsak a mennyiség, hanem a minőség, a választék sem tükrözi az igényeket. Sokan a szebbhez, a jobbhoz való soron kívüli hozzá­jutást csúszópénzzel akarják biztosítani, amihez — sajnos — a kereskedelmi dolgo­zók között nemegyszer valóban akad part­ner. A kereskedelmi felügyelőség dolga eb­ben a tekintetben vizsgálatokat indítani és a tetten érés esetén szankcionálni; de lega­lább ennyire fontos az is, hogy az adminiszt­ratív intézkedések mellett a választék is bő­vüljön Ez utóbbi nagyon fontos, mondhat­nám sürgető gazdaságpolitikai kérdés! Úgy tudom, a belkereskedelmi tárca < már több rendelkezést hozott, amellyel igyekszik gátat szabni a csúszópénzek körforgásának. Emellett az sem titok, hogy so­kan úgy vélik: a felelősségre vonások mértéké­nek nincs eléggé visszariasztó hatása ... — A kereskedelmi törvény szerint a kereske­delmi dolgozónak tilos jogtalan előnyben részesítenie a vásárlót; tilos különjuttatást kérnie és elfogadnia; az árunak — legalábbis ami a raktárban található — az üzlettérben is látható helyen kell lennie. Talán mondanom sem kell, hogy a belkereskedelem illetékes irányítói, de mi is, minél szélesebb körben igyekszünk hatályt és tekintélyt biztosítani. Természetesen, sem a kereskedelmi felügye­lőség, sem a gazdasági rendőrség, sem a népi ellenőrök hálózata nem tud mindig és mindenütt jelen lenni. Ezért fontosnak tar­tom megemlíteni, hogy indokolt esetben a vásárló is jelezheti a csúszópénzt a felügye­leti szerveknek ugyanúgy, mint ahogy teszi ezt például akkor, ha kevesebbet adnak neki a vásárolt áruból, mint amennyit fizetett. Meggyőződésem, hogy hibás az a társadalmi képzet, amely úgy véli, hogy a csúszópénz ellen nem lehet eredményesen fellépni. Két­ségtelen, hogy ebben a törekvésben a fele­lősségre vonásnak, a szankcióknak is lénye­ges szerepük van. Már csak azért is, mert a csúszópénz mindig valamiféle kivételezett­­ségért, ilyen-olyan előnyökért adott ellen­szolgáltatás. ami mögött szinte mindig jog­ellenes magatartás található. Épp ez az, ami megkülönbözteti a borravalótól! A ténysze­rűség kedvéért megemlítem: az érvényben lévő szabálysértési kódex messzemenően le­hetővé teszi, hogy a pult alatti ügyeskedést igenis, szankcionálni lehessen. Ez nemcsak pénzbírságot jelenthet, hanem erkölcsi el­marasztalást, sőt büntetőjogi eljárást is. A csúszópénzek visszaszorításában mi­­• lyen szerepük lehet a pártszervezetek­nek. a kommunistáknak 7 — Elsősorban az egészséges légkör biztosí­tása, ami egyik előfeltétele az erkölcsi szín­vonal emelésének. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek révén elérhetjük, hogy a lelkiismeretes munkát, a figyelmes és pontos kiszolgálást, a jó ellátást az ehhez mért anyagi és erkölcsi elismerés kövesse. Persze, egységes recept a korrupció visszaszorításá­ra sincs, der különféle gyógyszerek azért vannak! MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom