A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-03 / 10. szám
A Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokon a szobor megkoszorúzása mindig ünnepi pillanat Kiállításmegnyitó a képzőművészeti kör tagjainak munkáiból rémi Ferenc a karnagyuk. Nem sokkal később megalakult a Napsugár Néptánc Együttes, de ez jelenleg nem működik. Az idei tervünkben szerepel az újjászervezése. Sikeres viszont a történelmi-honismereti szakcsoport munkája. Helytörténeti kérdésekkel foglalkozunk, ismeretterjesztő előadásokat tartunk és évente — idén huszadszor — megrendezzük a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat. Jóhírű a Képzőművészetet Kedvelők Klubja. Vezetőjük Balogh György. Műhelymunkát végeznek, képzőművészeti tanfolyamokat szerveznek és persze kiállításokat rendeznek. Alakulásuktól ez ideig már több mint 100-at. További szakcsoportunk az Ügyes Kezek kézimunkaszakcsoport, vezetőjük Bencze Istvánná. Az itt látható kézimunkák is az ő ügyességüket dicsérik. S van egy nagyon hires csoportunk, nagyon büszkék vagyunk rájuk, ez a társastánc csoport. Keller Gábor a vezetőjük. Városunk gyerekeit, nemzedékeket tanított meg a helyes viselkedésre, mozgáskultúrára és persze jóhírünket viszi szét a világban, mert nemzetközi versenyeken is szerepelnek. S van irodalmi szakkörünk, a Stúdió RT. Ez az írószövetséghez tartozó fiatal írók csoportja. S működik a gyermekbábkör, amelyet Liszka Éva vezet. És nem utolsósorban, de meg kell említeni a műszaki csoportot, akik a ház karbantartását végzik. Vezetőjük Kucsera László. Feri bácsitól elbúcsúzva, most már a jelen örömeit és gondjait mélyebben megtárgyalni Gémesi Károly gépészmérnökkel, az alapszervezet elnökével ültem le beszélgetni. Az olvasó tájékoztatására elmondom, hogy Gémesi Károly alig három hete elnöke az alapszervezetnek, de Sidó Zoltántól annak idején ő vette át a stafétabotot s vitte is mindaddig, amíg külföldi munkát nem vállalt. Öt évet dolgozott Líbiában s nemrég tért csak haza. A mozgalom szempontjából tehát nem új ember. Vajon hogyan látja ő a jelenlegi helyzetet? — Vallom, sok tagtársammal együtt, hogy célunk a múlt értékeinek megőrzése, a jövő megalapozása és a jelen építése. Most jubileumot ülünk. Negyven év nagy idő. Közben átalakult a tagság, majdnem lezajlott a nemzedékváltás. — Milyen most Érsekújvárban a tagság összetétele? Nagy általánosságban én aktív tagokról — akik valamely szakcsoportban rendszeresen tevékenykednek —, és szimpatizánsokról szoktam beszélni. Érvényes ez itt is ? — Sokan élnek olyanok Érsekújvárban is, akik nem tagjaik szervezetünknek. de szimpatizánsok, a következő kategória a bélyegfizető tagság — ők is sokan vannak —, őket követik azok a tagok, akik rendszeresen eljárnak — nézőként — a rendezvényeinkre, s végül az a néhány száz ember, aki tevékeny. Az első két csoportba azokat soroltam, akik a színjátszó csoport előadásaira eljárnak, és mulatnak egy jót a Csemadok-bálon. Ezzel ki is merül az érdeklődésük. Számukra az önkifejezési forma valami más, ami nekünk nincs: kertészkedéssel, barkácsolással, sportolással töltik szabad idejüket. Hogy tovább részletezzem elgondolásomat, a második csoportba azokat soroltam, akik nemcsak látogatják rendezvényeinket, hanem hozzászólásaikkal, kritikájukkal segítik a szervezet munkáját. A szervezet kulturális élete szempontjából természetesen azok a legértékesebb tagok, akik csinálják — akár mint énekkari, akár mint színjátszó csoportbeli tagok — a kulturális munkát... — Öt év után milyen változást tapasztalt ? — A változások közül a legfájóbb, hogy rendezvényeinkről elmaradtak a fiatalok, a diákok. — Hogyan képzeli el a szervezet vezetését? — Fő feladatomnak tekintem a régi tagok visszahódítását, bizalmuk újbóli megszerzését. Második, nem kevésbé fontos feladat az ifjúsággal való törődés. Az első feladat a könynyebb, a második a nehezebb. Túlterheltek a diákok. Szervezésükhöz két módszert választhatunk. Az első a vezényszó. Misem könnyebb: a diákotthonok lakóit, vagy egy-egy osztályt tanári, nevelői parancsra beültetni a nézőtérre. Ez a módszer elfogadhatatlan, nem akarom s nem engedem alkalmazni. Nehezebb, de szebb, s'tán járhatóbb — bár töretlen — a másik út. Olyan szakcsoportokat és tevékenységeket létrehozni, amelyek vonzzák a fiatalokat. Az eltelt negyven év nemcsak generációváltással, hanem a szakcsoportok megváltozásával, újak létrehozásával is jár. Mindent el fogok követni annak érdekében, hogy a kulturális élet Érsekújvárban ismét erőre kapjon, és minél több embernek adja meg az önkifejezés lehetőségét, a szórakozás, az anyanyelven való művelődés, ismeretszerzés örömét. FISTER MAGDA (A felvételeket Major Ferenc albumából válogattuk) 5