A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-10 / 7. szám
ZEMERED A porták, s az utcák takarosak A modem, kétosztályos óvodában 60 gyermekkel 4 „gyermekkertész" foglalkozik. — Hathatós közületi támogatással és rengeteg szülői segédlettel egyetlen esztendő alatt sikerült ízlésesen berendeznünk az épületet — mondja jogos büszkeséggel Csata Zsuzsa igazgatónő —, a szalatnyai ásványvíz-feldolgozó üzem igazgatójától például színes televíziót kaptunk. A szülőkre mindig számíthatunk. Most már öröm itt tanítani. Nagy, közös gondja a falunak: hiányzik a „lámpás", a lelkes fáklyavivő, a jó szervezőkészséggel megáldott személy a közösségből. — Néhány év alatt teljesen megváltozott a szülőfalum — magyarázza az ügyintéző- Lőrincz Márta asszony —, Szemeréden ma már alig barátkoznak egymással a népek. Pár esztendeje, vasárnap délutánonként csemeténket babakocsiba tettük, aztán a férjemmel sorra látogattuk a rokonságot. Most hosszú hetek, hónapok eltelnek, míg a sógorokkal, komákkal összetalálkozunk. Talán — reménykedik a hivatalnoknö —, ha felavatjuk az épülő művelődési házat, s független népművelőt kap ä falu. Dél körül szállingózni kezdett a hó: fázósan húzták szorosabbra magukon a télikabátot Felsőszemeréd (Horné Semerovce) utcáin az emberek. Felsőszemeréd, a már négy kötetnyire duzzadt kézzel rótt, cirkalmas betűkkel írott községi krónika szerint ősrégi település. Egy 1347-ből fennmaradt feljegyzés Zemered néven emlegeti a falucskát. A tatárjárás idején teljesen elnéptelenedett a település. A később épült két kastélyának egyikében ma a kultúra hajléka kapott helyet, a másik, 1763-ban épült tekintélyt parancsoló barokk épületben pedig a négyosztályos alapiskolák működnek. A gót stílusú katolikus templom páratlan irásemléket őriz. Hajójának oldalfalában megmaradt kőportálé — említi Csevojec József krónikaíró az Irodalmi Szemle 1968. november 8-án megjelent egyik szakdolgozatára hivatkozva — sokáig ismeretlen értéket, epigrafikai emléket őrzött. Mint kiderült: a templom építésének évét — 1482-t — jelöli és kilenc vegyes — egyszerű és összetett — rovásjelet tartalmaz. Az eladdig megfejthetetlennek vélt feljegyzés megfejtése Püspöki Nagy Péter következetes, lelkiismeretes kutatómunkájának, s kitartó szorgalmának az érdeme. A felirat — 1482, Kürakó János mester — jelenleg a magyar rovásírás legrégibb pontosan datált hiteles emléke. A templom, amely a sok átalakítás során csaknem teljesen elvesztette eredeti alakját, már jó ideje tatarozásra, felújításra vár. Az épület egy részét övező állványerdő támgerendái már lassan elkorhadnak ... Csevojec József krónikás 70 esztendős életvidám parasztember. — Az ötvenes évek végén képviselőként, községelnöki megbízatásommal egy időben kezdtem el a falu múltjának, történetének a feltérképezését — mondja. — Zömmel magyarok lakják a mai 710 lakosú települést, mégsem sikerült a mai napig senkinek sem megalakítani a Csemadok alapszervezetét. Az emberek, különösen mostanság, nem igen érnek rá közösen szórakozni. No meg aztán, nincs is, aki szervezze, irányítsa a falu kulturális életét. A pedagógusok ingázók, a tanítás után a legközelebbi autóbusszal hazautaznak családjukhoz. Jómagam fiatalabb koromban öt-hat színdarabot betanítottam, de már nem bírom a munkát. A szemerédi földeken három uraság: a gróf, a báró és egy bérlő basáskodott. Szüleimmel egyetemben én is sokat cselédeskedtem. Szerettem volna tanulni, de apámnak nem volt pénze az iskoláztatásomra ... A szemerédiek nagy része a helyi földműves-szövetkezetben munkálkodik, vagy a közeli kisvárosban, Ipolyságon (Sahy) és a szalatnyai (Slatina) szikvízüzemben talált munkát magának. A fiatalok közül sokan váltott műszakban dolgoznak, s az idősebbekkel együtt — még hétvégéken is — a háztájiban vagy a fóliasátrakban buzgólkodnak, hát nem érnek rá Thália szekerét tolni. Szemerédet igyekvő, zárkózott, ám módfelett élelmes, garasféltő emberek lakják. A fiatal házasok általában a szüleikkel közös portán élnek. A kisközség helyi nemzeti bizottságát Hudec Jozef irányítja. — Tizenegy szakmunkást foglalkoztató melléküzemünkben — tudom meg Lőrincz Márta tisztviselőtől — szolgáltatásokat biztosítunk polgárainknak. Egészségügyi központunkban nem csuAz óvoda magyar osztályában javában tart a környezetismeretóra szemmel pán szakorvosi és gyermekorvosi rendelő, fogászat is működik. A Zselizi (Zeliezovce) Gép- és Traktorállomásnak fióküzeme van a falunkban. A boltok a hatvanas években kerültek tető alá. Az utakat az idén portalanítottuk. Égető szükségünk lenne egy korszerű iskolaépületre. Tömegszervezeteink közül legeredményesebben a sportegyesület működik. Közigazgatásilag Felsőszemerédhez tartozik a 350 lakosú szomszédos aprófalu: Szalatnya is. megváltozik, lényegesen javulni fog a helyzet. A posta a hnb tőszomszédságában takaros épületet kapott. — Felsőszemeréden kívül — jelenti ki Cservenák Magdolna kézbesítő — Tompa (Tupá) és Alsószemeréd (Dőlné Semerovce) is hivatalunkhoz tartozik. Tizenhét esztendeje vagyok postás Felsőszemeréden, hát alaposan meg- és kiismertem az embereket. A lakosok szívesen olvasnak, napilapot minden portára viszek. 12
