A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-01 / 1. szám
Helyzetképek, gondok, gor A második vilughahoiut követő években felnőtt nemzedék emlekezeteben kitörölhetetlenul belevesodott a bezárt iskolák ki‘|n* es tényé. A szlovákiai magyar nemzetiségnek ezek a jégveleses evei a tragédiákon túl máig érő tanulságaikkal figyelmeztetnek mindannyiunkat mindennapi kötelességunkre: a jövő, az anyanyelvi folytonosság biztosítására és biztonságára. Az 1948 februárját követő időkben. amikor ismét visszanyertük emberi és állampolgári jogainkat, a nemzetiségi sajtó megindítása mellett az oktatásügy újjászervezése vált a legsürgetőbb feladattá. Azonban a háború pusztításait, s az azt követő pár esztendőt szinte lehetetlennek tűnt rövid idő alatt orvosolni. Amikor — pár évvel ezelőtt — azokról a pedagógusokról írtam, akik ebben az időben reszesei voltak a magyar nemzetiségi oktatásügy újjászervezésének, nos, az időben került a kezembe egy statisztikai adat, amely szerint 1948 februárja után Szlovákiában mindössze 110 képesítéssel rendelkező magyar nemzetiségű pedagógus maradt (Csak zárójelben jegyzem meg, tiogy ma 2—3 teljes szervezettségű alapiskolában vannak ennyien). Ez volt az az emberi-szellemi alaptőke, amelyre az a mérhetetlen nagyságú történelmi feladat hárult, hogy a semmiből szervezze újjá művelődésünk alapintézményeit — a magyar tanítási nyelvű iskolákat. Képesített pedagógusok vezetésével több gyorstanfolyamon igyekeztek az általános pedagógushiányt pótolni Az akkoriban „hathetes gyorstalpaló” tanfolyamnak becezett gyorskepzés, bár szükségmegoldás volt. hasznáról, eredményeiről kétségünk nem lehet. Nem, mert hiszen e „gyorstalpaló” tanfolyamon részt vett emberek jó része a későbbiek során — nem kis áldozatokat vállalva — teljesértékü képesítést szerzett magának, es sokan közülük még ma is pedagógusaink aktiv állományához tartoznak Hogy milyen mérhetetlenül nagy szükség volt a nemzetiségi iskolákra a szlovákiai magyarság körében 1948 után, azt Fodor Zoltánnak a Pedagógiai Könyvkiadónál 1985-ben megjelent Nemzetiségi iskolák a Szlovák Szocialista Köztársaságban emui munkájában fellelhető adatok is dokumentálják Ezek szerint ,1950 júniusáig mindössze 154 magyar ta mtasi nyelvű osztályban (. . .) 5 100 tanuló tanult az anyanyelven. 1950 oktobereben azonban mar 1 260 ősz talyban több mint 30 000 tanuló . Ez a robbanásszerű növekedés alig pár hónap alatt az előbb említett felfokozott belső igényt bizonyítja Az persze törvényszerű, hogy eh hez a felfokozott igényhez meg kellett teremteni előbb a politikai, társadalmi és gazdasági feltételeket is. A pedagógusok és a sajtó mellett eb ben a munkában jelentős feladatot vállalt magára az 1949-ben megalakult Csemadok is az ország egész területén Hasonló értelemben szólal hatunk a szülők áldozatvállalnsaro! is egész Del-Szlovákiában. Az azóta eltelt négy évtized aluli a szlovákiai magyar oktatásirgy ami kent a cseh és a szlovák is reng«teg átszervezésen esett át Ezek az átszervezések olykor kedvező ered ményeket hoztak, ám sok olyan ,.m tézkedés" is született, amely kedve zötlen hatással volt a magyar nemze tiségi oktatásra A nemzetiségi iskolák letet, valamint az anyanyelven való tanulást a Csehszlovák Államszövetségről szóló 143/1968 Zb. sz alkotmanytorveny és a 144 1968 Zb. sz. alkotmánytör vény biztosítja, amelyet a CSSZSZK Nemzetgyűlése 1968. október 27-en hagyott jóvá. A jelzett alkotmanytorvény 3. cikkelyének 1 bekezdése szerint: „A magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségű polgároknak, nemzeti fejlődésüknek megfelelő terjedelemben, a törvény által megszabott feltételek kozott biztosítják: a) a saját nyelvükön való művelődés jogát.” 1968 óta tehat a nemzetiségi okta tásügy a fent idézett alkotmánytörvények által biztosított. De milyen ennek a mai gyakorlata, valósága ? Az Iskolaügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályán dr. Fibi Sándort, az osztály vezetőjét kértem meg, hogy tájékoztasson a magyar oktatási nyelvű iskolahálózat jelenlegi helyzetéről. Ezek szerint Del-Szlovákiaban jelenleg 336 önálló magyar óvoda működik. Ezenkívül mintegy 82—83 szlovák ovoda kereteben találhatok magyai osztályok Összesen tehat mintegy 650 magyar nevelési nyelvű osztályban megközelítőleg 16 ezer gyermeket találunk Az alapiskolák szama 264. Ebből teljes szervezettsegu alapiskola 131 Meg kell jegyezni azonban, hogy több esetben ezen iskolákban is sor került mar helyenként évfolyamok összevonásául mind az .iIso, mind a felső tagozaton Az also tagozaton ez általános jelenségnek mondható, a felső tagozaton azonban az összevonások nem pioblemamentesek A teljes szervezettsegu iskolák mellett van meg 133 un . kisiskola 1 4 vagy 1—2 osztályos — also tagozattal Az iskolák korábbi integ » racioja következtében iskoláinknak ezt a típusát számolták fel a legnagyobb mértekben. A jelenleg elfoga dott hivatalos álláspont ezzel kapcsolatban az, hogy a kisiskolák integrálását „lassítani" kell. Mindezt egybefogva a magyar tanítási nyelvű alapiskolákban összesen mintegy 2 000 osztály található, s az ide jato gyermekek száma meghaladja az ötvenezret. f igyelemre méltó tény, hogy az utóbbi evekben az also tagozatosok szama növekvőben van. Azt is pozitív jelenségként nyugtázhatjuk hogy a gyermekek szociális összetétele is változóban van. olyan értelemben, hogy a kozé|i és felső fokon végzett szülök gyermekeinek az aranya megnövekedett Ez elsősorban a Duna szerdahelyi es a Komaromi járások ban mutatható ki erőteljesebben. A gimnáziumok szama 18, ebből tíz onnllo intézet, nyolc pedig közös igazgatóság alatt működik Az osztályok szama általában 130—132 kozott változik, ám a diakok száma alig haladja meg a háromezret, ami igen alacsony Ennek okát az oktatásügy központjában abban látják, hogy megrendült a szülök bizalma a gim naziumokkal széniben. Az volna az 12
