A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 5. szám
tartottak előadást a nyelvi kultúráról és az emberi magatartásról. Az előadásokat követő vitában megmutatkozott, hogy az anyanyelvről ugyan egyformán gondolkozunk, dé az anyanyelvi nevelésről mások a nézeteink. Míg a csallóközi ember a munkahelyén nagyrészt anyanyelvi környezetben dolgozik, addig a mátyusföldi szlovák nyelvűben. A könyvtárak magyar nyelvű könyvekkel való ellátottsága is járásonként különbözik. Az anyanyelvű óvodák szerepéről is eltérőek a nézeteink, tapasztalataink. bevonni a fiatalokat a kulturális munkába. Márciusban a jogi nevelés időszerű kérdéseiről, a szocialista tulajdon védelméről és a fiatalkori bűnözésről tartott előadást Tolmácsy András pszichológus és dr. Szabó Eleonóra jogász. A felvilágosító-nevelő munka részét képezte az októberben megrendezett egészségügyi előadás is a nemi betegségekről. Nem feledkeztek meg arról, hogy a '88-as év az idősek éve volt. A hosszú évek munkájában elfáradt emberek tiszteletére műsoros estet készítettek közösen az óvodások, az alapiskolások és az ifjúsági szervezet tagjai. Nagy gondot fordítanak a krónika folyamatos írására és a szervezet tevékenységét megörökítő fényképalbum vezetésére, ez utóbbit, egy éve kezdték el. A jövőben szeretnék kibővíteni a fényképalbumot, ezért igyekeznek öszszegyűjteni minden fényképdokumentumot. Márciusban árusítással egybekötött Jó lett volna a dunaszerdahelyi pedagógusok véleményét, tapasztalatait meghallgatni e témáról, azonban a város mintegy ötszáz pedagógusából mindössze hárman jelentek meg, s közülük egy a vita előtt hazasietett. (Megjegyzem, minden egyes magyarszakos pedagógusnak az alap- és középiskolákba a helyi szervezők meghívót küldtek.) Félve kérdem: csak ennyire fontos az anyanyelv ápolása Csallóköz „közepén" ?! A szervezők a csütörtöki napot irodalmi-nyelvi délutánként szervezték meg. A Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ klubtermében először Mónus Imre tartott előadást a régi és a mai diáknyelvröl. Az ezt követő nyelvi vetélkedőn a dunaszerdahelyi, a galántai, a nagymegyeri (Calovo), a somorjai (Samorín), a szenei (Senec) és a vágsellyei (Safa) középiskolások szerepeltek. A korábbi vetélkedőktől eltérően kissé halványabbra sikeredett, a kő- „ zépiskolás korosztály sajátossága — a játékosság hiányzott belőle, ám ezért nem a versenyzők okolhatók. A rendezvénysorozat utolsó napján a galántai városi parkban koszorúzási ünnepélyt szerveztek Kodály Zoltán születésének 106. évfordulója alkalmából, majd este ünnepi énekkari találkozóra került sor, amelyet Lőrincze Lajos nyitott meg és ahol a négy helyi kóruson kívül a szenei és a sárbogárdi vegyeskarok szerepeltek. A szervezők (a Csemadok járási bizottságának titkárai) nem kisebb terhet Vári Attila a találkozón vállaltak magukra, mint az anyanyelvről való közös gondolkodást, s ennek gyakorlati megvalósítását előadásokban, vetélkedőkben. A megvalósítás formája mára már adott, tartalmilag bővíteni lehet és kell is. Körültekintőbb odafigyelésre azonban nem ők, hanem azok szorulnak, akik a mindennapi gondjaik mellett eddig nem találtak egy szabad délelőttöt vagy estét egy-egy előadásra. közös beszélgetésre. Felhívásként talán nekik is szólt ez a tudósítás. HUSZÁR LÁSZLÓ Fotó: Gyökeres és Görföl könyvkiállítást szerveztek a helyi népkönyvtárral közösen a könyvhónap alkalmából. A csehszlovák—szovjet barátság hónapja keretén belül könyvkiállítást rendeztek árusítással egybekötve a szovjet irodalmi alkotások népszerűsítése céljából. November végén Ardamica Ferenc író és műfordítóval rendeztek író-olvasó találkozót. Az amatőr művészeti mozgalom terén sem maradnak le. Női éneklőcsoportjuk már több éve sikeresen működik. Az értékelt időszakban több mint tíz alkalommal képviselték az alapszervezetet kulturális rendezvényeken a falun kívül is. Az alapiskola mellett működő Bóbita színjátszó csoport ott volt a kisszinpadok és színjátszó csoportok járási versenyén. A Fehér Liliomszál folklórfesztiválon sikeresen szerepeltek Tavaszhívogató műsor-összeállításukkal az óvodások. Júliusban közösen a Nöszövetséggel, kézimunka- és virágkiállítást rendeztek. ami iránt nagy volt az érdeklődés, ezért jövőre is szeretnének hasonló kiállítást rendezni. Az ősz elején a tagok összegyűjtötték a faluban található régiségeket, amit aztán rendeztek, értékeltek és egy néprajzi kiállításon mutattak be. Legérdekesebb ennek az alapszervezetnek a munkájában a tagtoborzás. 1988 januárjában még csak 142 tagot számlált az alapszervezet, viszont a beszámoló elhangzásakor már 228 tagról beszélhetett a lelkes elnöknő, ami azt jelentette, hogy tíz hónap leforgása alatt 86 új tagot sikerült beszervezniük. Varga Béla Fotó: Bene Valéria Citerások! A népzene és a népi kultúra hagyományainak ápolása Besenyőn (Beseőov) hosszú évtizedes. A sajátos népviseletet ugyan már nem viselik, de a gyönyörű ruhákat még mindig gondosan Őrzik az emberek. Az „Asszonykórus" e ruhákban lép fel és eredeti besenyői dalokat énekel egy-egy fontosabb esemény alkalmával. A hagyományokat és a népi zenét ápolandó alakult meg tíz évvel ezelőtt a citerazenekar. A Csemadok Zsitvabesenyői Alapszervezete mellett működő citerások vezetője az utóbbi években Huslica Mihály. A hét tagból álló együttes szép sikereket ér el járásunkban évek óta. A Tavaszi szél vizet áraszt népzenei versenyen második díjat nyertek. A Járási Kulturális Napokon rendszeresen részt vesznek. A Galántán rendezett kerületi versenyen első díjat nyertek a népzenei kategóriában. 1988 novemberében Povazská Bystricában országos népzenei versenyen a negyedik helyezést érték el. Halász Kálmánné 7 HETE
