A Hét 1989/1 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 5. szám
A CSEL/jADOK ÉLETÉBŐL AZ ANYANYELV Képek a nyelvi vetélkedőről Az ötlet, az indítás 1986 tavaszára tehető. Akkor a Csemadok Bratislava - vidéki Járási Bizottsága szervezte meg először az anyanyelv hetét. Még az év októberében a tavaszi példán felbuzdulva a dunaszerdahelyiek is nekivágtak. A következő évben a két járás közösen, a galántaiak bekapcsolásával szervezte. 1988. december 9—16-a között nemcsak három járási bizottság, hanem a dunaszerdahelyi (Oun. Streda) járási könyvtár is a társrendezők egyike lett. A meghívón negyvenhárom rendezvény szerepelt, ebből kettő híján (az alistáii Madách-ankét és egy előadás) mindegyik megvalósult. Az összes rendezvényt nehéz lett volna körüljárni. mert naponta 6—7 helyre kellett volna elmenni. A meghívón feltüntetett műsorok felsorolása is száraz tényként hatna. Ez esetben mégis hadd használjam a statisztikai összesítést, ha ez a valóság torzításának is tűnik, mert tényeket rögzít. Tehát: a 41 rendezvényből 4 járási (nyelvi szeminárium és irodalmi-nyelvi délután Dunaszerdahelyen, koszorúzási ünnepély és kórustalálkozó Galántán), 8 író-olvasó találkozó (Dobos Lászlóval, Tamás Menyhérttel, Duba Gyulával, Bereck Józseffel, Tóth Elemérrel), 11 játékos nyelvi vetélkedő, 14 nyelvi előadás (Vári Attilával, Mónus Imrével, dr. Pomichal Richárddal, Kovács Lászlóval, dr. Fibi Sándorral, dr. György Istvánnal, dr. Huncík Péterrel), 2 ankét (a Hét és a nő hetilapok szerkesztőivel) és 2 rendhagyó irodalmi óra Vári Attilával Fábry Zoltán erdélyi irodalmi kapcsolatairól. Mindez harmincegy településen. Tudósítani is csak arról tudok, ahol ott lehettem. Nézzék el nekem azt azok a helyi szervezők, akiknek rendezvényeire nem érkeztem meg, s így csak a fentebbi statisztikába kerültek be. Az anyanyelv hetének első napján Vári Attila találkozott a Csemadok féli (Tomásov) alapszervezetének tagjaival, ahol a nyelvjárások nyelvújító szerepéről beszélt. A hallgatóság zöme nem ismerte őt, de azok számára is meglepetést okozott, akik regényeiből, elbeszéléseiből és verseiből ismerték. Másnap Dunaszerdahelyen (D. Streda) tartották a három járás nyelvi szemináriumát, ahol Mónus Imre és Vári Attila Az alapszervezet életéből Síd. A községben található vendéglő, élelmiszerbolt, ipari cikkeket árusító üzlet, 1 —4 osztályos magyar tanítási nyelvű alapiskola — nagyobb tanulók már Fülekre járnak —, óvoda, művelődési ház, mely közel 15 éve épült. Lakosainak 92,6 százaléka (1980-as adat) magyar anyanyelvűnek vallja magát. Munkát a lakosok kis része a füleki állami gazdaság sídi részlegén talál, a többiek a söregi efsz-ben és Füleken, Losoncon az iparban, illetve a szolgáltatásban dolgoznak. A Talpban a Csemadok alapszervezete az 50-es évek elején alakult meg. Már lassan második éve Bene Valéria pedagógus az alapszervezet elnöke. November 10-én Csornán tartotta a Csemadok Losonci (Lucenec) Járási Bizottsága elnökségi ülését, ahol a napirendi pontok között szerepelt a sídi alapszervezet beszámolója is az elmúlt időszak tevékenységéről. Az alapszervezet az 1988-as évben kulturális-nevelő és tömegpolitikai munkáját a Szövetség XIV. Országos Közgyűlése határozatainak szellemében igyekezett kifejteni. Rendszeresen megtartották a vezetőségi üléseket, nem maradtak le a tagsági illetmények rendezésével, a tagtoborzással, s gondot fordítanak a krónikaírásra és az aktuális problémák megoldására. ? Fontosnak tartották a sajtótermékek terjesztését a tagság körében,"így agitációs munkájuk eredményeként 2 új Hét-elöfizetőt toboroztak, valamint növelték a Barátnő, az Új Szó és az Ipel(Ipoly) járási lap előfizetőinek a számát is. Az értékelt tíz hónap alatt összesen 18 akciót szerveztek; ezenkívül szerveztek társadalmi munkát a faluszépítés érdekében. A művelődési munka területén igyekeztek minden jelentősebb évfordulót megünnepelni. Február 27-én történelmi-honismereti vetélkedőt szerveztek az ifjúsági szervezettel és a művelődési otthonnal közösen, ezzel is igyekeztek a tagság létszámát bővíteni. 6
