A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-11-04 / 45. szám

A Csemadok Központi Bizottságának 5. plenáris ülése tervezés — előrelépés ■ v pevnej jennoce hsU. np a vMho gübb za usHucofinenie PROBRamu xvii. zjaznu hs6 1 -SZÖCMLISR RíLTÍIRML A BÉKÉÉRT 1 ■’AT'iľlJj ! Gáli István felvételei az 5. plenáris ülés tanácskozásáról A CSEMADOK ÉLETÉBŐL A Csemadok Központi Bizottsága 1988. évi őszi plenáris ülését szeptem­ber 30-án és október 1-jén Kassán (Košice) tartotta. Szervezetünk történe­tében először ülésezett a KB Kelet- Szlovákia centrumában. Az ülés első pontjaként Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke beszámolt az előbbi KB határozatainak teljesítéséről, tájékoztatta a jelenlévőket az Elnökség munkájáról, a Csemadok javaslatairól, amelyeket a szervezet a Nemzeti Front tagjaként az állami és társadalmi szer­vezeteknek és intézményeknek megkül­dött. Dr. Lukács Tibor, a Csemadok KB vezető titkára előterjesztette a Csema­dok 1989-es munkatervét, valamint a Csemadok alapszervezetek gazdálko­dásának és pénztárkezelésének irányel­veit. A Csemadok 1989-es munkaterve abból indul ki, hogy a Szövetségnek kulturális és nevelő munkájával be kell kapcsolódnia abba a folyamatba, amely hazánk szociális és gazdasági fejleszté­sének meggyorsítására irányul. A társa­dalmi viszonyok átalakítása sok vonat­kozásban új követelményeket támaszt a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek­kel szemben. A Csemadoknak az 1989-es évben ezeknek a követelmé­nyeknek kell alárendelnie munkáját, úgy, hogy még hatékonyabban teljesít­se a XIV. Országos Közgyűlésen meg­határozott feladatokat. Az alapszervezetekben továbbra is a fő hangsúlyt a nemzetiségi kultúra ápo­lása kapja, összhangban a tagság pro­letár nemzetköziségre és szocialista hazafiságra való nevelésével. Az 1989-es a Csemadok életében jubileumi lesz. Márciusban ünnepeljük a Szövetség megalakulásának 40. év­fordulóját. A négy évtized alatt elért eredményekre és tapasztalatokra úgy kell a jövőben építenünk, hogy a tagsági bázis további aktivizálásával teljesítsük azokat a feladatokat is, amelyeket „A Nemzeti Front és a benne tömörült szervezetek aktivitásáért" című doku­mentum tartalmaz. A vezető titkári be­számoló leszögezte, hogy továbbra is időszerű feladat a taglétszám emelése. Értékelés -a jövő évben elérni a 95 ezres szintet és ezzel párhuzamosan segíteni az alap­­szervezeteket, az új munkaformák és munkamódszerek meghonosításában. Az 5. plenáris ülésen 17 felszólás hangzott el. A teljesség igénye nélkül érzékeltetni szeretnénk, milyen sokrétű volt a vita a legutóbbi plenáris ülésen. Blaskó László Érsekújvárról (Nové Zám­ky) javasolta, hogy a Csemadok KB-t az egyes központi rendezvények időpont­jában hívják össze, hogy így a KB tag jainak is lehetőséget adjanak a rendez vényekkel való mélyebb megismerke­désre. Javasolta, hogy más társadalmi szervezetekhez hasonlóan a Csemadok KB elnökségi üléseiről is jelenjen meg tájékoztatás a sajtóban. Fuksz Sándor mérnök, a nagykaposi (Veľké Kapušany) alapszervezet kérését tolmácsolta, hogy az Erdélyi János Napok központi rendezvényhez a KB azzal járul hozzá, hogy a helyszínen szervezi az irodalom - népszerűsítők központi szemináriumát, a CSMTKÉ gyakorló próbáját és ez alkalomból az említett énekkar a nagy­­közönség előtt is fellép. Kmeczkó Mi hály Komáromból (Komárno) foglalko­zott az amatőr képzőművészek közpon­ti fóruma létrehozásának szükségessé­gével, valamint egy központi Csemadok galéria létrehozásának, fontosságával. Csáji Etelka Rozsnyóról (Rožňava) bírál­ta a központi történelmi-irodalmi vetél­kedő koncepcióját, helytelennek tartja együtt versenyeztetni a diákokat és a felnőtteket, Így pedagógusokat és nép­művelőket is. A vetélkedővel kapcsolat­ban több bírálat elhangzott, így szólt erről Urbán Aladár, Horkay László és Kolár F’éter is. Balázs Béla, a Bratislavai Városi Bi­zottság elnöke javasolta, hogy a Cse­madok jövő évi tervét bővítse ki a környezetvédelem kérdéseivel is. Szót emelt annak érdekében, hogy a Csema­dok tiszteletre méltóbban őrizze Rákosi Ernő festőművész hagyatékát, aki min­den vagyonát a Csemadokra hagyta. A felszólalók közül többen foglalkoz­tak a magyar nyelvű iskolák mai problé­máiról és jövőjével, így pl. Urbán Aladár nehezményezte, hogy a Hét sem foglal­kozik eleget a nemzetiségi oktatásügy problémáival. De nemcsak a Hét mun­kájával kapcsolatban voltak megjegyzé­sek, szóba került a rádió és a tévé magyar nyelvű adásának kérdése is. Néhány felszólaló arról szólt, hogy nem megoldott a hivatásos népműve­lők képzése, ami nagyban nehezíti a nemzetiségi kultúra további minőségi fejlődését. A Központi Bizottsági ülésen elfoga­dott határozat megbízta a KB Elnöksé­gét és Titkárságát, hogy alaposan mér­legelje a felvetett kérdéseket és javasla­tokat, és tegye meg a szükséges lépé­seket. A feladatok közül megemlítendő, hogy a szlovákiai magyar amatőr művé­szeti mozgalom és versenyek színvona­lának további növelése érdekében a Csemadok KB Titkársága feladatul kap­ta. hogy kössön megfelelő szerződést a Bratislavai Népművelési Intézettel és a kerületi nemzeti bizottságokkal. Az or­szágos amatőr művészeti fesztiválok versenyszabályainak meghatározásá­ban pedig az eddiginél jobban vegye figyelembe azt a szempontot, hogy a fesztiválok a különböző minősítések és szakmai elképzelések ösztönözzék az amatőr együtteseket és hatékonyabban segítsék további fejlődésükben. Határo­zat született annak az érdekében is, hogy a Csemadok javasolja az illetékes állami szerveknek a szlovákiai magyar népművelők képzésének intézményes megoldását. A kétnapos KB ülés megszervezésé­ért, technikai biztosításáért, a színvona­las kulturális programért dicséret illeti a Kassai Városi és Járási Bizottság dolgo­zóit, akik fáradhatatlanok voltak az ak­ciók lebonyolításában. —str— Huszonnyolcadszor rendezték meg Ipoly­­szakállason (Ipeľský Sokolec) a járási dal- és táncünnepélyt. Ismét találkoztak a sza­badtéri színpadon a Lévai (Levice) járás legjobb művészeti együttesei és szólistái. A vendégek között volt Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke. Gyenge János, a KB osztályvezetője. A járási szerveket Bohu­mír Jabtonický, a járási pártbizottság ideológiai titkára és Oľga Hadačová. a jnb alelnöke képviselte. Az ünnepi szónokok Jozef Horniak, a jnb osztályvezetője és Ábel Gábor, a Csemadok jb titkára hang­súlyozták, hogy e fesztivál évről évre je­lentős eseménye nemzetiségi életünknek. A képen a farnadi gyermektánccsoport látható —It— Fotó: Gaál Géza LfU 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom