A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-11-04 / 45. szám

A kettős IXalita-Hrádek) kiállítás megnyitóján KÉT KIÁLLÍTÁSRÓL Kalita Gábor másodszor mutatkozott be az érsekújvári (Nové Zámky) művészetbarát közönség előtt: 1985-ben első önálló kiállí­tásán, a Csemadok Érsekújvári Városi Szer­vezetének galériájában valóban kellemesen lepte meg az értő közönséget. A „Vésett betűk" című ciklus képei elsősorban a gon­dolkodó, értő, érző ember előtt villantották fel igazi értékeiket. A most megrendezett kettős kiállításon a szerző mindössze két verses képét láthatjuk, aki — noha folytatja az említett ciklust — most olyan válogatást hozott el bratislavai műterméből, amely a nagy témák mellett az élet legintimebb rez­düléseit, a mélyebb összefüggéseket fogal­mazza meg realisztikus és kigondolt jelképe­ket használva. Kalita Gábor eme kiállításán újabb kifeje­zési formarendszerrel mutatkozott be. Az alkotó tovább éli az úgynevezett barna kor­szakát, visszafogott színtónusú kombi­nációkkal szelíden, ám magas művészi mércével látja és láttatja az érzelmi és fiziká­lis történéseket. Az égetett umbra, tehát a melegbarna színárnyalatban készült képek már hangulatukban is meditálásra, elmélyü­lésre, saját, énünk felismerésére, megisme­résére szólítják fel a nézőt, a befogadót, akit az alkotó mélységesen tisztel: ez a tisztelet­­adás vezérli öt abban, hogy nem lép elénk harsogó színekben tobzódó „hatásvadász" képekkel, ezerszer és ezerszer ismételt köz­helyszerű témákkal. Az alkotó eredeti hivatá­sánál fogva is jó ismerője az életnek, ez toleranciát sugárzó, mindenkinek értelmet, alkotó nyugalmat kívánó képein is megmu­tatkozik. Hrádek Iván poligráfus azon alkotók egyi­ke, akik a művészet felé az ember csodálatos szellemi találmányán, a betűn keresztül in­dultak el. A reneszánsz óta nem érdeklődtek annyira a betüművészet iránt, mint manap­ság, és nemcsak azok, akik hivatásból foglal­ni kiállítás egyik részlete koznak a betűformák kialakításával. A políg­­ráfia tárgya nemcsak a betű, hanem a szp szoros értelmében vett forma. A síkba helye­zett forma. A poligráfiát már-már művészi szintre emelték azok a nyomdaipari szakem­berek, akik a grafit, a ceruza, a szín nagy­mesterei. Hrádek Iván a síkba helyezett for­mákat kiemelte sima papírlapokon, kartono­kon lapuló magányosságukból, s reliefszerü elemekké avatta őket. A Csemadok Érsekújvári Városi Szerveze­tének galériájában kiállított Hrádek-alkotá­­sok az emberről, a világról, a körülöttünk bonyolódó történésekről vallanak. A hideg­séget, de tisztaságot, sőt olykor lágyságot árasztó formák akkor válnak élettel, értelem­mel teli, korpuszokká, ha nyomon tudjuk követni azt a geometriai rendet, melybe beleszülettek. Tehát korántsem az értelem remekei: meglátások, keserű vagy kellemes színezetű megfigyelések. Az Egyedül című alkotás sakktábla alakzatának gyalogfigurája mindannyiunk jelképe lehetne. Az élet nagy döntéseiben sokszor marad magára az em­ber. aki — védtelen. A szabályok értelmében lépni mégis kell, lépni muszáj. Jól sikerült Hrádek Iván első bemutatkozá­sa, a folytatás remélhetőleg — nem marad el BALOGH GYÖRGY Fotó: Kobolka György KÖSZÖNTŐ Forradalmi kórusmüvek fesztiválja, mely lét­rejöttét a Rozsnyói Munkásdalárda megala­kulása centenáriumának köszönheti, ötödik évfolyamához érkezett. A rendezvényre két Ízben Rozsnyón, egy-egy alkalommal pe­dig Füleken (Fiľakovo) és Gömörhorkán (Gem. Hôrka) került sor. A helyszínek is árul­kodnak arról, hogy a fesztivál résztvevői Dél-Szlovákia forradalmi hagyományokkal rendelkező városaiban, illetve községében találkoztak, hogy számot adjanak a karének­lésben közös összefogással felharsanó har­móniák szépségéről, a hagyományápolás te­rén végzett munkájukról. A rendezvényre jellemző, hogy a gazdag múlttal rendelkező kórusok együtt énekelnek a frissen alakult, szárnyaikat bontogató énekkarokkal, jelké­pesen kifejezve a folytonosságot, a megúju­lást, amely a művészetben épp olyan fontos, mint az élet egyéb területén. Különösen időszerűvé vált ez napjainkban, amikor a gazdasági és a társadalmi élet átalakításáért átfogó reformok bevezetése előtt állunk, me­lyek megvalósításához a művészet ember- és jellemformáló ereje sem nélkülözhető. Rendezvényünkre — Kassán (Košice) no­vember 5—6-án a Művészetek Házában — olyan időszakban kerül sor, amelyet jelentős évfordulók fémjeleznek. A noszf 71., Cseh­szlovákia megalakulásának 70., a föderáció létrejöttének 20. évfordulója olyan történel­mi események, melyek méltán érdemelték ki, hogy állami ünnepként, piros betűs napként szerepeljenek a naptárban. Számunkra az utóbbi két évforduló nemzetiségi létünket és ezenbelül a csehszlovákiai magyar dolgozók megbecsülését, egyenrangú részvételét je­lenti a társadalom építésében, saját sorsunk formálásában. A fesztivál megrendezése is bizonyítja, jogainkkal alkotó módon élünk. Egyben kifejezi, hogy forradalmi hagyomá­nyainkra építve részt vállalunk az átalakítás­ból. a szocialista társadalmunkat építő nem­zetek és nemzetiségek jólétének és életszín­vonalának növeléséből, a társadalmi harmó­nia megteremtéséből. DUNAJSKÝ GÉZA, A Csemadok KB osztályvezetője A II. Városi Kulturális Napok Bratislavában megkezdődtek a Csemadok Bratislavai Városi Bi­zottsága rendezte városi kultu­rális napok. Az október 5-én nyílt és december 5-én záruló kulturális eseménysorozat kere­tében szólisták, népi együtte­sek, rockszínpad, gyermekszín­játszók és irodalmi színpadok mutatkoz­nak be azzal a céllal, hogy ízelítőt adja­nak a csehszlovákiai magyarok életéről és kultúrájáról. A Csemadok Központi Bizott­sága nagytermében október 13-a és októ­ber 22-e között Sümeghné Szabó Vilma lévai (Levice) csipkeverő kiállítását, no­vember 3-a s november 7-e között Lőrincz Zsuzsa grafikai kiállítását tekintették meg az érdeklődők. Október 21-én a Szakszer­vezetek Házában a Magyar Területi Szín­ház vendégszerepeit. Lovicsek Béla Végál­lomás című játékát vitte színre. Novem­ber 22-én a ružinovi művelődési otthon­ban a Csemadok KB Szőttes Népművésze­ti Együttese mutatkozik be. A bemutatók iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg mind a fővárosban, mind a környező fal­vakban élő magyarok részéről. A II. Városi Kulturális Napok megnyitójaként október 5-én a Csemadok Bratislavai Városi Bi­zottságának küldöttsége (felvételünkön) Bratislavában megkoszorúzta Steiner Gá­bornak, a csehszlovákiai munkás- és kom­munista mozgalom kiemelkedő képvise­lőjének az emléktábláját. Gyökeres György felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom