A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-11-04 / 45. szám

4 AZ ÖSZTÖNZŐ OKTÓBER Októberre, a győztes forradalomra emléke­zünk. A nagy esemény, a „tíz nap, amely megrengette a világot" óta 71 év telt el. Közben nagyot változott a világ, és nagyot változtak az emberek. Mostanában új gondol­kodásmód honosul meg, és az egykori forrada­lomhoz méltó időszaknak vagyunk a tanúi. A Szovjetunióban jelenleg végbemenő vál­tozások — a szándék bolsevik merészségét és humánus társadalmi orientációját tekintve — a lenini párt által az 1917 októberében végre­hajtott eseményeknek a közvetlen folytatása. Célja: a társadalom átalakítása, forradalmi tökéletesítése. A fontos döntéseket a tömegekre építve hozzák. Új társadalmi szervezetek alakulnak, és gyökeresen megváltozik az eddigiek tevé­kenysége. Az egyre mélyülő demokratikus öni­gazgatást viták, a társadalmi szervezetek tény­leges jogainak a bővítése jellemzi. Demokratizálódnak a gazdasági kapcsola­tok is. A dolgozók jogot és anyagi lehetőséget kapnak az önálló gazdálkodásra, az önfinan­szírozásra, a termelés önigazgatására. A szovjet társadalom a nyílt politika, a tájékozottság és a közvetlen demokrácia lég­körében bonyolult problémákat old meg. S Lenin pártja, ahogy a szovjet hatalom hajnalán sem festette rózsaszínűre a valóságot, ma sem titkolja el a nehézségeket. Bátran szembenéz a fogyatékosságokkal, a szocialista építés során elkövetett hibákkal és tévedésekkel. Egyben állandósítja a nyíltságot, az építő szándékú bírálatot és a széleskörű tájékoztatást. Az átalakítás igen nagy próbatétel elé állít mindenkit. Az elvégzésre váró feladatokhoz sok tekintetben Október az iránytű. A 71 évvel ezelőtti Október olyan országban törte meg a világtöke láncszemét, ahol nem­csak a telefon volt ritka tünemény és a váro­soktól távoli hatalmas térségekben a villany, hanem az elektromossághoz értő ember is. A tudatos forradalmárok sem voltak sokan. Min­den bizonnyal kevesebben, mint ahányan ma a Szovjetunióban fizikával foglalkoznak, fizikát tanulnak, kutatnak, tanítanak. Nem voltak so­kan, akik a forradalmat végigvitték, akik győz­tek és lerakták egy új társadalom, egy új világ alapjait. Bizonyos az is, hogy a győztesek, a forradalom katonái nem látták magukat a múlt érődéit ostromló hősöknek, sőt valószínű, hogy egyáltalán nem gondoltak a majdan rájuk emlékezőkre. Nyilván azt sem vehették észre, hogyan érnek szinte órák, napok alatt történel­mileg nagykorúvá. Az októberben aratott győ­zelem mégis nem a kevesek, hanem Oroszor­szág sok lelket számláló népeinek, a nemzet­közi munkásmozgalomnak, a világ valamennyi haladó gondolkodású népének a sikere és a győzelme. Olyan kezdet és olyan alapozás, amelyre a menetközben elkövetett súlyos té­vedések, a tragikus hibák és vétségek ellenére is hatalmas mű épült már eddig, és — a múltban elkövetett hibákat kiküszöbölve, a nehézségeket legyőzve —, minden bizonnyal hatalmas mű épül majd a jövőben. Október eszméje 1988-ban is ösztönző erő, fényesen világító fáklya, utat mutató példa. A 71 évvel ezelőtti időszak forradalmárai nem voltak sokan, mégis győztek. Miért ne győznének napjaink forradalmárai is, amikor a forradalom ügyét milliók vallják magukénak, és milliók akarják az átalakítást: a társadalom és a gazdaság tökéletesítését, a szocializmus megújítását!? BALÁZS BÉLA Bratislavában október 17—18-án ülést tartott Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett a CSKP KB küldöttsége, élén Jan Fojtík elvtárssal, a CSKP KB Elnökségének tagjával, a KB titkárával. A tanácskozást Ignác Janák elvtárs, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, az SZLKP KB első titkára nyitotta meg. Megvitatták az átalakítás folyamatát s fontos káderváltozásokat hagytak jóvá. Felvételünk az ülés megnyitóján készült. VISSZAPIÜ^WO OKTÓBER '88 Gustáv Husák köztársasági elnök Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Nemzeti Front Köz­ponti Bizottsága Elnökségének ja-SZERDA 12 vaslatára a csehszlovák állam­­szövetségről szóló alkotmánytör­vény 61. cikkelyének értelmében kinevezte a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaság új kormányát. Ülésezett Bratislavában a szlovák kormány nemzetiségi tanácsa. A tanácskozást Štefan Murín, a ta­nács elnöke, a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság miniszterelnök­­helyettese vezette. A testület ér­tékelte a szlovák kormány által a CSÜTÖRTÖK 13 közép- és felsőfokú képzettségű magyar s ukrán nemzetiségű ál­lampolgárok számának növelésé­re vonatkozóan jóváhagyott in­tézkedések végrehajtásának eredményeit. Hazánkba érkezett John White­­head, az Egyesült Államok kül­ügyminiszterének első helyette­se. Az amerikai vendéget Prágá­ban Miloš Jakes, a CSKP KB főtit­kára fogadta Vasil Bilak-nak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a PÉNTEK 14 KB titkárának jelenlétében. A ta­lálkozón John Whitehead tájéko­zódott Csehszlovákia átalakítási politikájáról, valamint a politikai és a társadalmi elet demokratizá­lásának folyamatáról. A gyorsítás, az átalakítás szelle­mében tartotta meg kongresszu­sát szombaton és vasárnap Bra­tislavában a Csehszlovák Testne­velési Szövetség szlovákiai szer-SZOMBAT 15 vezete. A kongresszuson jelen volt és beszedet mondott Ivan Knotek, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke. Államellenes tüntetésekre került sor vasárnap Gdansk lengyel ki­kötővárosban. A PAP hírügynök­ség az események kapcsán rámu­tatott: e tüntetéseket épp akkor VASÁRNAP 16 szervezték, amikor az ország köz­véleménye nagy érdeklődést ta­núsít a kerekasztal-megbeszélé­­sek iránt. Milán Vaciavík hadseregtábor­noknak, a CSKP KB tagjának, nemzetvédelmi miniszternek a vezetésével Prágában megkezdő-HÉTFŐ 17 dött a Varsói Szerződés tagálla mai honvédelmi miniszteri bizott­ságának soros ülése. Miloš Jakes, a CSKP KB főtitkára Prágában megbeszéléseket foly­tatott az Osztrák Kommunista Párt küldöttségével, amely Franz KEDD 18 Muhrinak, a párt elnökének veze­tésével a CSKP KB meghívására látogatott Csehszlovákiába. fedőét O/ooJot Az idén igen sok volt a darázs, ennek követ­keztében a reméltnél kevesebb lett a szőlő, otthon a falumban például mindössze fele a sokévi átlagnak és még ennek a kevésnek is igen alacsony volt a cukortartalma, Így hát a borisszáknak fájhat a fejük (szerencse, hogy e sorok írója, noha egyáltalán nem antialkoholis­ta, nem nagyon szereti a bort), ezzel szemben minden egyéb gazdasági növény bőven meg­termetté a magáét, éhségtől nem kell tarta­nunk, különösen akkor nem, ha van egy kis veteményes kertünk; nekem otthon egészen váratlanul diók potyogtak a fejemre arról a diófáról, amelyik eddig még sohasem hozott termést, szilva is annyi termett, hogy pálinkát lehetne főzni belőle, ha ez a tevékenység nem volna büntetendő; édesanyámnak két (!) négy­zetméternyi területen annyi petrezselyme ter­mett, amennyi nekünk egy egész évig elég lenne, a pince tele van krumplival, a padlás kukoricával, az éléskamra befőttel, édesanyám dereka és karja fájdalommal. Egy zsélyi fodrásznő viszont arra figyelmez­tetett, hogy mivel az idén ilyen rengeteg volt a darázs, kemény télnek nézünk elébe; kissé csodálkoztam, már tudniillik azon, hogy a kis fodrászhölgy ilyen jártas az idöjóslásban, azon már kevésbé, hogy édesanyámnak még mindig nem hozták el a fél évvel ezelőtt megrendelt szenet, sőt a szénraktárban közölték vele, hogy új kérvényt kell írnia — mondom ezen már nem csodálkoztam, megszokhattam már a hivatal packázásait. Mire ez a levél megjelenik, jószerivel vége lesz az ősznek, jönnek a hosszú, unalmas téli esték. Amelyeknek azért nem kell unalmasak­nak lenniük. Épeszű ember sohasem unatkozik — mondom én. És mondják azok, akik már most készülnek arra, hogy a jégvirágokat majd megolvasztják a kultúra melegével. Hú, micsoda szóvirágot sikerült leírnom.- Holott csak azt akarom mondani, hogy nem­csak televízió van a világon, ma már csaknem minden faluban van művelődési otthon, könyv­tár. Ez utóbbi sokhelyt egész esztendőben üresen ásitozik, pedig nem ismerek a könyvnél jobb, hűségesebb, kedvesebb, szórakoztatóbb barátot, jobb, szebb időtöltést az olvasásnál. No és mi baja van magának a televízióval, kérdezhetné most valaki. Az égvilágon semmi, válaszolnám, csak annak a tudatát viselem el nehezen, hogy sokan válogatás nélkül bámul­nak minden műsorszámot, vagy ahogy egyik kollégám mondogatja még a „Szünet"-et is teljes odaadással nézik. Jómagam azt szeretném, ha a hosszú téli estéken tele lenne minden művelődési ház. minden könyvtár, táncház, ha a fiatalok és öregek egymást szórakoztatva és okítva aktí­van vennének részt a kultúra ápolásában és teremtésében. Nem vagyok bolondja az amatőr művészeti mozgalomnak, de bolondja vagyok a közössé­gi kultúrának, azaz annak, ha az emberek együtt örülnek valaminek. Legyen az tévémű­sor, színházi előadás, író-olvasó találkozó, kö­zös éneklés-muzsikálás, sakkverseny, ismeret­terjesztő előadás, filmbemutató, sőt akár „vad” diszkózene. „Bort, búzát, békességet!" — ugye vala­mennyien ismerjük ezt a szépen allíteráló ma­gyar népi köszöntést. Nos, a bor felét, mint mondottam volt, megitták a darazsak, búza az idén elég szépen termett, talán békesség is lesz, legalábbis errefelé, a mi vidékünkön, itt a Duna és Tisza tájékán. A hosszú, békességes téli esték kulturált, igényes eltöltéséhez kíván mindenkinek erőt, egészséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom