A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-10-28 / 44. szám
A bratísJavai vár Szlovákia fővárosának szimbóluma. Húsz eve, 7968. október 28-an itt írták a la a föderációról szóló dokumentumot. nagy ipart! A bratis/avaiak tüntetése 1945 IWTlte NOVINY »»•*•«** *-jj» %»oík*4*mu •»**» — Deklarácia Slovenského Národa. A szlovákok akaratát kinyilvánító — Martinban. 7918. október 30-án elfogadott — deklaráció szövege tos feladatának tekintette. Az osztályharc széles vonatkozásában és a szocialista távlatok valóra váltásáért folytatott küzdelemben a nemzetiségi kérdést ugyan a forradalom érdekeinek alárendelte, de semmi esetre sem tekintette másodrendű problémának. Egyidejűleg foglalkozott a cseh—szlovák kapcsolatok és a nemzetiségi kérdés következetes rendezésének lehetőségeivel. Elméletben és a mindennapi gyakorlatban egyaránt elvetette az uralkodó cseh és szlovák burzsoázia elgondolását, amelyek úgy igyekeztek megszüntetni a nemzetiségi ellentéteket, hogy tagadták a nemzetiségi kérdés jogosultságát, sőt a szlovák nemzet önálló létét is. A kommunisták visszautasították a szlovák ludák burzsoáziának és az elnyomott nemzetiségek burzsoáziájának nacionalista elképzeléseit. Elítélték a szűkkeblű nacionalizmust, a nemzetiségi acsarkodást, a csehellenességet, az antikommunizmust és a szovjetellenességet. A CSKP — főleg az 1937-ben Banská Bystricában tartott értekezleten elfogadott határozatában — kitűzte a nemzetiségi kérdésnek szocialista távlatait olyan program meghirdetésével, amely minden vonatkozásban megoldotta a csehek és a szlovákok gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb problémáit, biztosította volna a csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságát. A cseh és a szlovák nép igazi nemzeti és osztálycélja azonban csak a felszabadulás után realizálódhatott. A felszabadulás után az 1945. október 28-án kihirdetett államosítás az ipar üzemeinek mintegy 16,6 százalékát érintette. Az államosítással megvalósultak a munkások régi vágyai, amelyekért már 1918 után az önálló Csehszlovák Köztársaság első éveiben is harcoltak, A hatalomra jutott és fejlődő népi demokrácia feltételei között az államosítás a munkásosztály pozícióinak kiszélesítését és megszilárdítását jelentette. Döntően megerősödött az a folyamat is, amelyik lehetővé tette, hogy a csehszlovák nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalommá fejlődjék. Az államosított gyárak és vállalatok a munkások erős fegyvereivé váltak. Segítségükkel a dolgozó nép sikeresen vívta a burzsoázia elleni harcot, amely végül is 1948 februárjában győzelemmel végződött. A felszabadulástól máig eltelt években végzett munka bőven gyümölcsözött. Kimagasló sikerek születtek az élet minden területén. Kiépült a szocialista ipar, a felaprózott mezőgazdasági termelést felváltotta a sikeresen fejlődő nagyüzemi, szövetkezeti termelés. Az életszínvonalat, a művelődést és a tudományt tekintve Csehszlovákia a világ fejlett országai közé tartozik. A cseh és a szlovák nemzet valamint a magyar, az ukrán, a lengyel, a német és a többi nemzetiség barátsága és testvéri együttműködése megsokszorozza a szocialista társadalom erejét. Békénket, fejlődésünket biztosítja a Szovjetunióhoz fűződő szövetségünk. A hetvenéves Csehszlovákia fejlődésének fontos határköve a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény, lek az elfogadása, a föderáció létrejötte, a cseh és a szlovák nép kapcsolatának új államjogi elrendezése. Az immár húszéves csehszlovák föderációval egyidőben született meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek a helyzetét szabályozó alkotmánytörvény. Elfogadását széleskörű vita előzte meg. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény rögzíti, hogy „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mint a cseh és a szlovák nemzet, valamint a köztársaság területén élő nemzetiségek közös állama a szocialista demokrácia és internacionalizmus szellemében a magyar, a német, a lengyel, az ukrán (ruszin) nemzetiségnek biztosítja a sokoldalú fejlődés lehetőségeit és eszközeit." Az alkotmánytörvény második cikkelye azt szövegezi meg, hogy „A nemzetiségek létszámuknak megfelelően nyernek képviseletet a képviseleti testületekben és más választott szervekben." Az idézett törvénycikk azt jelenti, hogy a nemzetiségek képviseltetik magukat a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népképviseleti szerveinek egész rendszerében — a Szövetségi Gyűlésben, a Cseh Nemzeti Tanácsban, a Szlovák Nemzeti Tanácsban, és mindkét nemzeti köztársaság — a Cseh Szocialista Köztársaság, illetve a Szlovák Szocialista Köztársaság — valamennyi fokú nemzeti bizottságában. A jogszabály figyelembe vesz más választott szerveket is, mint amilyen például az igazságszolgáltatás képviseleti testületéinek különféle bizottságai és albizottságai, valamint a nemzeti bizottságok szakbizottságai. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a nemzetiségek népességüknek megfelelően képviseleteiken keresztül részt vesznek társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális és közéletében. Az alkotmányjogi szabályozás lehetővé teszi az általánosan megfogalmazott alapvető polgári és szabadságjogok gyakorlását. Hosszan sorolhatnám, hogy az 1918. október 28-án született állam történetének melyek még a kiemelkedő állomásai, és az ország milyen eredményeket ért el főleg a februári győzelem, majd az 1960-as évek végén előállt válság után a XIV. pártkongresszust követő konszolidációs időszakban, és mire készül jelenleg. Összegezésképpen csupán annyit: túlzás nélkül állítható, hogy a szocialista rendszer méltó módon oldotta meg a múltban felgyülemlett problémákat — nagy lépést tett előre a nemzetiségi kérdés rendezésének területén is —, megteremtette a feltételeket az ország további sokoldalú fejlődéséhez, az átalakításhoz, ahhoz, hogy gazdaságunk és társadalmi életünk mechanizmusa a kor követelményének megfelelően működjék. Bizonyos, hogy tovább tökéletesedik a lenini nemzetiségi politika gyakorlati érvényesítése is. A Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 70. az államosítás 43. és a föderáció létrejöttének 20. évfordulója tiszteletadásra késztet mindenkit. Részünkről, nemzetiségiek részéről éppúgy, mint az ország minden állampolgára részéről talán az a legméltóbb tiszteletadás, ha erőnk minden latbavetésével azért dolgozunk, hogy az átalakítás — a gazdasági és a társadalmi élet mechanizmusának a tökéletesítése — mindenütt sikerüljön. BALÁZS BÉLA Archívumi felvételek 13
