A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-10-28 / 44. szám
AZ IDEGEN SZAVAK SZLOVÁKOS HASZNÁLATÁRÓL Az új törvénytervezetekkel kapcsolatban bukkantak fel napjainkban a novellizáció, novellizálás kifejezések mint a szlovák novelizácia, novelizovať megfelelői. Ha azonban ezeket a szavakat megvizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy nem szerepelnek sem az Idegen szavak szótárában, sem értelmező szótárainkban. Megtalálhatjuk viszont a novella szót, melynek jelentései a magyarban: 1. kisebb elbeszélés; 2. valamely törvény, alapszabály, alapokmány későbbi kiegészítése. Nyilvánvaló, hogy az olvasóközönség elsöprő többsége csakis az elsőként feltüntetett jelentést ismeri, s ezzel kapcsolja a novellizál. novellizálás szavakat. A magyarországi gyakorlatban ezekkel a kifejezésekkel nem is találkozunk, helyettük törvénymódosításról, törvénytervezet-módosításról olvashatunk ; használjuk tehát mi is ezeket! A jelentésbeli eltérésre felhozhatjuk a manifesztáció szót. A manifestácia a szlovákban ünnepi nagygyűlést jelent, a magyarban viszont tüntetést. Ezért meghökkentő, ha a május elseji eseményekkel kapcsolatban arról olvasunk, hogy hazánkban „milliók vettek részt a május elsejei manifesztációkon." Lapjainkban azonban ilyen szavakat is olvashatunk: evidál, szeriózus, offenzivitás. Mindegyikükre jellemző, hogy az idegen szó szlovák megfelelőjének „lefordításával" jöttek létre, a magyarban ugyanis ilyen alakban nem léteznek. Az evidál az evidovať szóhoz kapcsolható, s létrejöttében — akárcsak a két másikéban — meghatározó szerepet játszhatott az analógia: pl. a propagácia — propagovať — propagál, agitácia — agitovať — agitál stb. minta. A magyarban azonban ilyen ige nincs; vagy azt mondjuk, hogy valaki valamit evidenciában tart, vagy még A Magyar Televízió első csatornáján sorozatban vetíti azokat az Oscar-dijas filmeket, melynek vetítési jogát még fenntartják, vagy sikerül újra megszerezniük. 1988. szeptember 18-án este e sorozatban a francia új hullám legendás rendezőjének, Francois Truffautnak egy 1972-ben, francia-olasz koprodukcióban készült filmje, az Amerikai éjszaka került vetítésre. Mit jelent a cím? Az amerikai éjszaka olyan filmtechnikai megoldást takar, amikor nappali fénynél (vagy pedig stúdiófénynél) a felvevőgép lehetőségeit kihasználva éjszakai jelenetet vesznek filmszalagra. Tehát vetítéskor a nézőnek az a képzete támad, hogy a felvétel éjszaka készült, holott a stáb normál nappali, vagy még annál is erősebb fénynél dolgozott, amikor a inkább ezt: nyilvántart. „Jelenteni, evidálni sok mindent lehet: — olvastam nemrég egyik lapukban. Az elmondottakból következik, hogy e mondat helyesen így hangzik: „Jelenteni, nyilvántartani sok mindent lehet." Az evidál jelentését aránylag könnyen meg tudtuk állapítani, nehezebb azonban a helyzetünk a szeriózus szóval, mely egyik járási lapunkban az alábbi szövegkörnyezetben fordult elő: „Az 1. fordulóban... elérhettük volna a szeriózus harmadik helyet". A mondat fogalmazója valószínűleg a seriózny szót fordította így. A gondot azonban az jelenti, hogy a magyarban a szeriőz kifejezést ismerjük, melynek jelentései a következők: 1. komoly, ünnepélyes; 2. fontos; 3. megbízható, komoly. Látjuk, hogy a szövegkörnyezetbe egyik jelentés sem illik. Próbáljuk meg tehát a kérdést megközelíteni a seriózny értelmezése felől! Egy kis szótárforgatás után kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy nem is olyan egyszerű tisztázni, mit is akart mondani a nyilatkozó. A szlovák szótárak a seriózny jelentését a következőképp határozzák meg: vážny (komoly), spoľahlivý (megbízható), solídny (szolid). Ha tovább kutatunk, s megnézzük ezek szinonimáit, illetve a magyar megfelelőket, ilyen eredményt kapunk: tisztességes, megbízható, megfelelő, tiszteletreméltó, rendes, kielégítő, illő, megtisztelő stb. Hogyan is értékeli tehát a nyilatkozó (az el nem ért) harmadik helyezést? Sajnos, nem tudjuk egyértelműen tisztázni. Tekintsük most át csak a legegyszerűbb megoldásokat 1. A nyilatkozó úgy véli, hogy a harmadik hely csapata felkészültsége, tudása szempontjából épp megfelelő lett volna. 2. A nyilatkozó azt akarta kifejezni, hogy szép teljesítmény, komoly eredmény volna, ha elérik a harmadik helyezést. 3. A csapat megelégedett volna ezzel a helyezéssel is, hiszen ez elég jónak, még megfelelőnek mondható. Ebből a példából is látható tehát, hogy az idegen szót nem egyszer kényelemszeretetből használjuk, eszünkbe sem jut pontosabb, találóbb, egyértelműbb fogalmazásra törekedni. Az előbbihez hasonló találgatásokba kell bocsátkoznunk akkor is, ha tisztázni kívánjuk az offenzivitás jelentését. Ez a szó szlovákból fordított szövegekben többször is előfordult, most csak az egyik példát idézem: „a pártszerveknek . . . növelniük kell a kommunisták aktivitását és offenzivitását". Arra már e rész bevezetőjében is utaltam, hogy a magyarban nem ismerünk offenzivitás szót; szótáraink muszteranyagot felvették. Truffau ezzel a filmjével azt mutatta meg, rendkívül raffinált és „szórakoztató" formában, hogyan történik a filmgyártás. Milyen a filmesek csupa ideg, skizoid világa. Mi minden történik, amíg egy film elkészül. Tulajdonképpen, amit láttunk, az film a filmben. Ez így önmagában nem újdonság, hiszen ezt az ötletet (játék a játékban) csontig rágták már a pódium, és a film, de még a zene világában is. A csodálatos az, ahogyan Truffaut (aki egyébként önmagát, a rendezőt alakítja a filmben) megeleveníti előttünk az örült kavalkádot. Raffinált rendezőként tartják öt számon a szakmában, aki úgy képes úgynevezett „művészfilmet" létrehozni, hogy közben szórakoztat és könnyed eleganciával vezeti a történet fonalát. (A csak az offenzíva főnevet (jelentései: 1. nagy erejű támadás; 2. támadó fellépés, eljárás), az offenzív melléknevet (jelentései: 1. támadó; 2. bántó, sértő), illetve az offenzi/e határozószót tartják számon. Tehát megint csak kezdhetjük a szótárazást, a szlovák Idegen szavak szótárában az értelmező szótárakban, a szlovák—magyar szótárakban kutatva a megfelelő kifejezéseket. Ezekből végül is megtudjuk, hogy a szlovák szövegben szereplő ofenzívnosf szót „výbojnosť értetemben kell érteni; magyarul tehát — bizalmas szóval élve — azt mondhatnánk, hogy a párttagoknak rámenősnek kellene lenniük. A rámenős azonban ebben a szövegben nem alkalmazható, más megoldáshoz kell tehát folyamodnunk, kissé át kell fogalmaznunk a mondatot, például Így: „A pártszerveknek el kell érniük, hogy a párttagok aktívabbak, határozottabbak, (céltudatosabbak) legyenek, határozottabban lépjenek fel. Elképzelhető azonban az antonim (ellentétes) értelmű defenzív, defenzíva, illetve ezek magyar megfelelőinek alkalmazása is: A pártszerveknek el kell érniük, hogy a párttagok feladják a defenzív (védekező) magatartást. Természetesen még további jó megoldások is léteznek. Tapasztalatom szerint a kevésbé gyakorlott fordítók azért ragaszkodnak az idegen szóhoz, mert úgy vélik, hogy ezáltal „pontosabban" fordítanak. Példáinkból azonban kitűnik, hogy sokszor csak akkor adjuk vissza jól az eredeti szöveg jelentését, ha az idegen szó helyett annak szövegkörnyezetbe illő magyar megfelelőjét alkalmazzuk. Az utolsó forgatókönyvet is maga irta.) Megismerkedhetünk azzal, hogy a filmkészítés tulajdonképpen nem lehet a szó szoros értelmében vett „elmélyült" művészi alkotómunka — a filmművészet létrehozási technikája eleve megszabja a folyamat mibenlétét. Figyeljük csak meg a filmben bemutatkozó figurák jellegzetességeit. Elsősorban is a filmben megjelenő „film” férfi főszereplőjének abszolúte skizoid alkatát, akit Jean-F>ierre Leaud alakít zseniálisan. Róla el kell azt is mondani, hogy Truffaut felfedezettje és nemrég egy Gion Nándor, jugoszláviai magyar Író Magyarországon forgatott regényéből készült film főszerepét is ő játszotta. Truffaut filmjében a hétköznapi életre teljesen alkalmatlan balekot alakit, akivel a buta csapókezelö lány úgy tol ki, ahogy neki tetszik. (Megszökik az angol kaszkadőrrel.) Jaqueline Bisset, a manökenből filmszínész - nővé avanzsált szépség egy tőle jóval korosabb orvos-férj mellett talpraállt nőt játszik. Feledhetetlen az is, amikor a film egyik jelenetében a rendező-főszereplő kijelenti: a rendező arra való, hogy válaszolgasson a neki állandóan feltett különféle kérdésekre. két példa pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos esetekben a mondatszerkezet átalakítására, nagyobb mértékű változtatására is szükség van, hogy érthető, helyes és magyaros szöveget alkossunk. SZABÓMIHÁLY GIZELLA A MÚLT HETI SZÁMUNKBAN KÖZÖLT NYELVI TOTÓ MEGOLDÁSA megállapítást nyert ... megállapítottuk az intézkedéseket folyamatba helyeztük .. . intézkedtünk késedelmet szenvedett... késett új fajta ellenőrzést hozott javaslatba... új fajta ellenőrzést javasolt Ezek a példák azt bizonyítják, hogy a fölösleges „körülményeskedhetnémség" nem közvetíti világosan, egyértelműen gondolatainkat, sőt éppen az ellenkezőjét kelti annak, amit mondanivalónkkal el akarunk érni. Ne beszéljünk tehát érthetetlen papirosnyelven; hanem az élet nyelvén, ahogy Illyés Gyula is írja Művészet c. versében: „Gondolattal tégy túl a lángelmén, az lesz a nagy dolog! De még nagyobb: mondd el az egyszerű nép napi nyelvén." Fotó: Gyökeres Valentine Cortese játssza az öregedő és iszákos színésznőt. Fergeteges alakítás, amelyhez Psota Irén magyar hangja még csak jócskán hozzá tud tenni. Vajda István, a szinkronrendező igazi profi munkát végzett Prokop Gabriella szellemes magyar szövegéből. Milyen csodálatos: olyan ez, mintha egy film-blödlit nézne az ember (tulajdonképpen az is!), de nem mindegy, hogy milyen nívón. Ez a művészet nyitja-kulcsa: ha valamit el akarok mesélni valamiről, akkor a lehető legpontosabban tudnunk kell a formát, ami gondolataink kifejezésére alkalmas. S mikor ezt tudjuk, akkor már „csak" meg kell csinálni. Ha mindez összejön, akkor olyan jól lehet szórakozni, ahogyan ez az Amerikai éjszaka nézőinek megadatott. Ráadásul még Oscardíjat is adnak érte. Megérdemelte. KISS PÉNTEK JÓZSEF AMERIKAI ÉJSZAKA FRANCOIS TRUFFAUT FILMJÉRŐL 11