A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-10-07 / 41. szám
SSCHENCK nem a kocsiját vizsgáztatja. A tét meglehetősen nagy. — Több mint háromezer koronát hagytam ott a szerelőnél — mondja —, hogy csinálja meg úgy, ahogy jónak látja. — IMo hiszen! — legyint egy régebbi rendszámú Skoda tulajdonosa. — Ettől még nem megy át a vizsgán a kocsija. Sok szerelő csak azt látja jónak, hogy bezsebelje a pénzt. A skodásnak meglehetnek a saját tapasztalatai, mert jó jósnak bizonyult. A nyolcéves Lada megbukott a vizsgán. A tulajdonos nemigen érti a történteket. Elvégre ő minden tőle telhetőt megtett, az egész havi fizetésénél nagyobb összeget hagyott ott a szerelőnél. Eszerint sokkal célszerűbb lett volna — ha már egyszer megkapta a kötelező műszaki vizsgára szóló „behívót" —, elöljáróban is levizsgáztatni a kocsit. így kiderültek volna a Lada tényleges hibái, lehetséteket kiváltó közvetlen indokok mellett, másodlagos okok is előidézői lehetnek egy-egy szerencsétlenségnek. — Ez az érvelés, legalábbis a laikus számára, kissé bonyolultnak tűnik ... — Pedig egyszerű. Mondjuk, valaki előz az autójával, s közben veszi észre a hirtelen felbukkanó szembejövő forgalmat. Ekkor már csak két választása van: vagy karambolozik, vagy az árokba hajt. Jól már nem dönthet, hiszen az út szűkössége, a padka hiánya miatt már csak két rossz közül választhat. A szakemberek ezt nevezik másodlagos oknak. Először a vezető hibázott, de másodsorban már az út méretei, esetleg a kocsi elhanyagolt fékberendezésének hibája nem hagyta, hogy kijavítsa ezt a hibát. — Végeztek olyan felmérést is, hogy mennyibe kerül egy emberélet, esetleg mekkora beruházás árán Biztonságosabb közlekedést! # Mibe kerül egy emberélet? # Az a bűvös „néhány" százalék • A szerviz is vizsgázik___________________________ ... Aki gépkocsiba ül, jó ha számol azzal, hogy egy pillanatra sincs teljes biztonságban. Lehet kellemes nyáridő napsütéssel, lehet kipihent a gépkocsivezető és álom simaságú az út, mégis ott leselkedik a balesetveszély. Mert a közlekedésben mindig akadnak váratlan helyzetek, és a vétlen akkor is a rövidebbet húzhatja, ha a járművében és vezetési technikájában semmi hiba sincs. A statisztikai adatok mindenesetre riasztóak. Például csupán a Nyugat-szlovákiai kerület országútjain — az idei esztendő első nyolc hónapja alatt — 5 337 közlekedési baleset történt, 306-tal több, mint az előző év hasonló időszakában. E szerencsétlenségek következtében 105 ember — tavaly egész évben 151 — vesztette életét; 362-en súlyos, 1 415-en pedig könynyebb sérülést szenvedtek. Az okok között az első helyeken a figyelmetlen vezetés, a gyorshajtás, illetve az elsőbbség meg nem adása áll. Minden tizedik karambolnál az ittasság játszott közre, de nem hagyható szó nélkül a hazai járműállomány műszaki állapota sem, amelyről mindannyikerülhető el egy halálos baleset? — Ez nem tudható, hiszen önmagában egyetlen szabály vagy előírás sem jelent sokat. Az a fontos, hogy megtarthatók legyenek. Előfordul, ges, hogy a javítás szintén olcsóbb lett volna, és ami a leglényegesebb: most, az előírt vizsgán nem bukik meg a kocsi. Dehát a járművezetőkre is az a mondás vonatkozik, hogy az autó és az út. A felelősség hogyan oszlik meg a bekövetkezett baleseteknél? — Nyilvántartási adataink szerint a baleseteknek több mint kilencven an tudjuk, hogy eléggé elavult. százaléka emberi mulasztásra, a hogy csak egy jelzőtábla hiányzik a csata után már mindenki generá-Stanislav Macko rendőrszázados, a fennmaradó százalék pedig a jármű, kereszteződésből, de az is, hogy több lis ... Bratislavai Városi Rendőrkapitányilletve az út hibájára vezethető viszmillióért egy felüljárót kellene oda Tény és való: a közlekedési felüság balesetrendészeti osztályának parancsnoka mondja: — A helyzet, sajnos, egyre csak romlik. Hogy miért? Manapság mind nagyobb teret hódít egy sajátos megközelítés: az emberek zaklatottabb idegállapota visszatükröződik a járművezetők magatartásában. Egyre agresszívabbakká válnak, egyre több hibát vétenek, s mindez előbb-utóbb karambolokhoz vezet. Ez talán egy példával is megvilágítható: ha valakinek gondjai vannak a munkahelyén, akkor azok vezetés közben is foglalkoztatják és kevésbe figyel az útiviszonyokra, a forgalomra. — A jól ismert hármas: az ember, sza. — Nem túl aránytalan ez? Nem írunk túl sokat az ember számlájára ? — A rendelkezéseinkre álló adatok szerint a jármű és az út valóban elenyésző arányban hibáztatható a baleseteknél. Ugyanakkor tudvalévő, hogy úthálózatunk minősége és a hazai járműpark helyzete aligha mondható rózsásnak. Gondolom, indokolt lenne bevezetni a karambolozó kocsik kötelező hatósági vizsgáztatását, mert így teljesebb képet kaphatnánk arról, vajon emberi mulasztás, vagy kocsihiba okozta-e a szóban forgó balesetet. Ez azért is tanácsos lenne, mert a közúti baleseépíteni. Persze, a leglényegesebb, hogy mind a járművezetők, mind a gyalogosok fegyelmezetten közlekedjenek; de az is, hogy a gépjárművek műszaki állapota kifogástalan legyen. Ehhez néha tényleg nem kell több pénz, mint hetvenöt korona, hiszen ennyibe kerül a gépkocsik műszaki ellenőrzése a Szlovákia-szerte működő felügyeleti vizsgabázisokon. A színhely: a bratislava-dúbravkai autóvizsgáztató állomás. Egy éltes úr a körmét rágja izgalmában ... Hiába, a vizsgadrukk nem kis dolog, és ő régen kinőtt már az iskolapadból is. Ezúttal azonban nem önmagát, hagyelet vizsgabázisain vizsgáznak az autók és vizsgáznak a jellemek. Már csak azért is, mert szigorúak a szabályok. Ha egyik-másik kocsi alkalmatlannak bizonyul a közlekedésre, akkor a közlekedésrendészet jelenlévő tisztje azonnal bevonja az elhanyagolt műszaki állapotú jármű forgalmi igazolványát, és visszafelé jobbára csak útvonalengedélyt kap az autó. A vizsgára bocsátott jármüvek egy másik csoportjánál van hiba, de nincs közvetlen balesetveszély. Ilyen esetben a tulajdonosnál marad a forgalmi engedély, de meghatározott időn belül újra be kell mutatni a kocsit. — A kocsik állapota évszakonként 4
