A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-10-07 / 41. szám
is változik — mondja Tomáš Pucovský, a bratislava-dúbravkai vizsgabázis vezetője. — Például tavasszal jobban felkészítik őket, mert télen van rá idő bőven. A forgalmi engedély érvényesítése sima vizsgának tekinthető, de karosszériacsere vagy egyéb átalakítás után szintén ide kell hoznia jármüvét a tulajdonosnak. Mi vizsgáztatjuk a külföldön vásárolt, rendszám nélküli kocsikat is. — Előfordulnak jellegzetes, ismétlődő hibák? — Minden típusnak van gyengéje, de kimondottan rosszul vizsgázó autótípus nincs. Még azoknál az idősebb évjáratú autóknál sem, amelyekhez már jó néhányszor hozzányúltak. — Hány éves korig vizsgáztatható le egy jármű? — Nincs korhatár. Például a harmincöt-negyven éves autómatuzsálemeknek is kell az élő rendszám, amennyiben a közúti közlekedésben részt akarnak venni. Hozzátartozik azonban az igazsághoz, hogy gyakran az új márkákkal sincs sokkal könynyebb dolgunk, mert szinte lehetetlen beszerezni az alkatrészeket. Persze, ezt nem vehetjük figyelembe a vizsga során, mert a hiba, az hiba ... Ha a fékcső repedt, akkor nincs min vitatkozni. Viszont alapszabály nálunk, hogy nem új, hanem jó alkatrész kell az autóhoz. Nagy csodálkozásomra az egyik kiglancolt autó megbukik a vizsgán. Pedig első ránézésre azt hittem volna, hogy most gurult le a gyártószalagról. Az egyik vizsgabiztos lehív az aknába, ahol már más megvilágításba kerül a jármű. Az még csak a kisebbik gond, hogy az alváz csupa sár és kosz, de egy hajszálrepedés is felfedezhető az egyik tartórúdon. Nincs mese, meg kell hegeszteni. — Még szerencse, hogy látható — mondja a vizsgáztató. — Sokan ugyanis alvázvédelem címén olyan műgyantával kenik le a kocsit, amely jótékonyan eltakarja a repedéseket. Ezek a hibák gyakran már csak akkor fedezhetők fel, amikor végzetessé válnak: baleset után. — És mi a véleménye a szervizek munkájáról? — fordulok újra Tomáš Pucovský felé. — Nem a legjobb. A szerelők szakmailag nem eléggé felkészültek. Nem feltétlenül az alkatrészeket kellene kicserélniük, bár kétségtelen, ez a legegyszerűbb megoldás. Ennél nehezebb, hogy dolgozzanak jól. Az nehezen eldönthető, hogy nem tudnak, i/agy nem akarnak-e elvégre mi már ;sak azt látjuk, hogy például fordítva aknak be egy fékcsövet. A vizsgáztató bázis vezetőjének gaza van. Elvégre nemcsak a jármű ís a tulajdonosa vizsgázik, hanem a elkészítést vállaló szerviz is. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György ... olvasható e mindent kifejező gondolat a Magyar Országos Béketanács színes kis matricáján. Alatta a világot bejárt Rubikkocka, egy békegalamb és a földgolyó szögletesített szimbólumaként. Nem mindegy, merre forgatjuk az egésszé öszszeálló apró kockáit. Lesz-e még / mondd, lesz-e még menedék, / vagy a háború viharaiban mind Elveszünk?, hangzik már ki tudja hányadszor a dal refrénje Bacsa Ferenc daltulajdonos és előadóművész ajkáról a Komáromi Városi Tanács üléstermében gyülekező magyar és csehszlovák békeaktivisták ütemes tapsa kíséretében. A hirosimai atomkatasztrófa 43. évfordulójának előestéje van. S harmadik alkalommal találkoznak ezen az évfordulóról közösen megemlékezni a két szomszédos ország békemozgalmának képviselői a határmenti béketalálkozón. Ezúttal a Duna déli oldalán. Köztük van Lábody László, az MSZMP KB munkatársa. Fodor István, a Magyar Országos Béketanács titkára, Benyó Máté, a Nemzeti Front Szlovákiai Központi Bizottságának titkára, Josef Krejčí, a Csehszlovák Béketanács alelnöke, valamint Komárom megye és a Komáromi járás képviselői. A rövid megemlékezésekben, referátumokban szinte nyoma sincs a már megszokott sablonoknak, frázisoknak. „Nem harcolni kell valami ellen, hanem tenni kell valamiért, ismétlődik többször is a gondolat. Úgy tűnik, a társadalmi megújulások közepette új dimenziókat kap a szocialista békemozgalom is. A világon jelenleg mintegy ötvenezer atomtöltet van értelmetlenül felhalmozva; mondja rövid expozéjában a katonai szakértő. Szimbólumnak is szép, mondja egy másik felszólaló, hogy éppen a teljesen értelmetlen hirosimai atomkatasztrófa 43. évfordulójának előestéjén robbannak Kazahsztán kijelölt térségében a szovjet—amerikai rakétaszerződésben megsemmisítésre ítélt pusztító eszközök első példányai. A békemozgalom új dimenzióiról kérdezem a két ország békemozgalmának magasrangú képviselőit. íme, a két vélemény: Fodor István: — A szocialista békemozgalmak (de nemcsak a békemozgalmak, hanem egyáltalán a szocialista rendszer is) hosszú időn át defenzívában voltak, vagyis védekező alapállásból kiindulva dolgoztak. Nos, az utóbbi időben a szociAz emlékezés gyertyái az aszfaltra rajzolt szimbolikus figurákon alista tábor politikája jelentősen offenzív, kezdeményező jelleget öltött. Mindez azonban még nem mondható el jelenleg ezen országok békemozgalmáról. Egyre égetőbbé válik tehát ezen a vonalon is az elméleti kérdések, stratégia és taktika mind tökéletesebb összehangolása. Josef Krejčí: — A megújulás, az átépítés, a nyíltság, a demokratizálódás kérdése napirenden van ma már mind Csehszlovákiában, mind Magyarországon. És ha azt vesszük, hogy a békemozgalomban a társadalom legkülönbözőbb szféráiból vesznek részt a tömegek, sokszor eltérő világnézettel ugyan, ám a társadalom fejlődését, a békés építést egyesítő platformon, nos, akkor a békemozgalom, éppen e sokrétű összetétele révén egy erős láncszeme lehet a társadalmi megújulás, a demokratizálódás folyamatának. És ezáltal persze magának a nemzetközi békemozgalomnak is. A tanácsháza előtti legfelső lépcsőn helyezték el a magyar országos békemozgalom Békeharangját. A fiatal lány egy fakalapáccsal pontosan negyvenháromszor kondítja meg. Síri csend közben a téren, majd gyertyák gyúlnak a résztvevők kezében, hogy emlékezésképpen elhelyezzék azokat a tér aszfaltjára rajzolt, az egykori hirosimai áldozatokat (és az A résztvevők között balról Benyó Máté. mellette Josef Krejčí azóta eltelt időszak összes értelmetlen öldökléseinek áldozatait) szimbolizáló árnyképeken. * * • Milyen szerepet tulajdonítanak a két ország határmenti béketalálkozóinak? — hangzott további kérdésem a két legilletékesebbhez . Josef Krejčí szerint a békemozgalomnak mint politikai erőnek is egyre fontosabb szerepe van. Ám véleménye szerint, békemozgalmunk eddig elsősorban a kapitalista és a fejlődő országok békemozgalmaira figyelt, azokkal vállalt szolidaritást, s mintha kicsit másodrendübb szerepe lett volna a szocialista táboron belüli békemozgalmakkal való együttes fellépésnek. Szerinte ez a három éve elkezdődött, a határmenti béketalálkozókban kicsúcsosodó csehszlovák—magyar együttműködés is igazolja ennek fontosságát. Fodor István véleménye, hogy eredményes munkát csak stabil hazai bázison lehet végezni, ám éppen ezen bázis kialakításánál elengedhetetlen, hogy ne érezné bárki; nem egyedül, elszigetelten teszi hozzá a maga kis részét az egészhez, akár a társadalom építéséről, akár a közvetlen békemozgalomról van szó. Éreznie kell mindenkinek, hogy cselekedetének megvannak a szélesebb társadalmi, nemzetközi összefüggései is. S hozzáfűzi még; létfontosságúnak tartja, hogy az Európa közepén élő kis népek egyetértésben, barátságban éljenek. „Emlékezz ránk is egy kicsit jóbarát", énekli ez alkalomra írt dalának első strófájaként a tanácsháza lépcsőin az őt körülvevő fiatalok egy csoportjával együtt Bacsa Ferenc még akkor is, amikor már régen vége a hivatalos műsornak. Mert emlékezni kell. Az ünnepi gyűlés egyik felszólalója szerint Magyarországon már csak minden tizedik ember érte meg legalább tizenöt évesen, tehát már bizonyos komolyabb értelemmel a második világégés végét és Hirosimát. Az arány — gondolom nálunk, is hasonló. Emlékezni kell azonban nekünk, később születetteknek is. És a kegyeleten túl, elsősorban nem is a múlt, hanem az eljövendő érdekében NÉMETH GYULA A szerző felvételei 5 \
