A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-09-16 / 38. szám

LOJ Beszélgetés Dr. Gyimesi Györggyel, a Csemadok Tő­­keterebesi (Trebišov) JB elnökével voztak a tisztségeikből, másokkal pedig a Csemadok volt kénytelen szakítani. Ennek következtében teljesen új vezetőséget kellett kialakitani, zömmel olyan emberekből, akik­nek csak a saját alapszervezetükben voltak munkatapasztalataik. Valóban a mélypontról indultunk 1977-ben, ami megmutatkozott abban is, hogy azidőtájt csak 3 200 tagja volt járásunkban a Szövetségnek. Első fela­datunk a szervezeti élet megszilárdítása volt. Szinte valamennyi alapszervezetben új elnö­köt választottunk, tagtoborzást indítottunk, tevékenységünkben pedig a már hagyomá­nyos formák mellett a fő hangsúlyt a népmű­velésre, író-olvasó találkozók szervezésére s a népművelés egyéb formáira fektettük. — A magam tapasztalataiból tu­dom, hogy a JB elnökségének mun­kája — csapatmunka. Persze az is A SZÜLŐFÖLD ELKÖTELEZETTJE Egyidőben lettél a Csemadok töke­­terebesi JB elnöke, és a KB elnöksé­gének a tagja is. Ennek bizony már több, mint egy évtizede. Melyek vol­tak azok az indäékok, amelyek a Szövetségben e tisztségek fölvállalá­sát számodra fontossá tették ? — A Csemadoknak 1951-től vagyok a tagja, tizenhat éves koromtól. Tizennyolc évesen, 1953-ben már a királyhelmeci alap­szervezetnek az elnöke voltam, dé csak egy évig, mert főiskolára kerültem, s abban az időben csupán tagként voltam jelen. Tanul­mányaim befejezését követően ismét tagja lettem a városi bizottságnak, s 1972-ben ismét megválasztottak elnöknek. 1977-ben Mag Gyula a JB elnöke eltávozott a járá­sunkból, helyette engem jelöltek erre a tiszt­ségre, s meg is választottak. Azon egy kicsit magam is meglepődtem, hogy a XII. Orszá­gos Közgyűlésen a KB elnökségi tagjává választottak; azidőben egyedül képviseltem a keleti végeket a KB elnökségében. Hogy a Szövetségben dolgozom, az számomra, min­dig természetes volt, belső indítékaim voltak, hogy ehhez a szervezethez tartozzam, mint a szlovákiai magyarság egyetlen szervezeté­hez, amelyet én mindig többre becsültem, mint amire sokan tartották. Persze sosem vélekedtem úgy a Szövetségről, hogy annak egyetlen dolga a táncolás, a csizmaszár­­csapkodás, miegyéb, hanem elsősorban arra láttam hivatottnak, hogy szervezze a nemze­tiségi lét szellemi életét, hogy lehetőséget biztosítson mindenkinek az önmegvalósítás­ra, az anyanyelvén. Hogy elősegítse az anya­nyelven való oktatást, s hogy felkeltse a tagság érdeklődését az anyanyelvi oktatás iránt. — Amikor a JB elnöke lettél, mi­lyen volt a járásban a szervezeti élet? Mi változott, s mit őriztetek meg a járási bizottság, illetve az elnökség munkájában ebből az idő­ből? — 1977-ben a mi járásunkban nehéz helyzetben volt a Szövetség, ugyanis még mindig az 1968—69-es években kialakult negatív vélemény volt az általános a Csema­­dokra vonatkozóan. Sokan meginogtak, eltá­természetes, hogy az elnök egyéni­sége, felkészültsége hatással van a csapatmunkára. Milyenek a te ta­pasztalataid ezzel kapcsolatban ? — Egyetértek abban, hogy a JB elnök­ségének tevékenysége csapatmunka; amióta ismerem, mindig is az volt, amelyben a széleskörű demokrácia már akkor is meg­nyilvánult, amikor még nem volt divat emle­getni. A személyes véleménynyilvánítás és a vélemények nyílt ütköztetése nálunk nem újdonság. Az elnök feladatát abban látom, hogy helyes irányba terelje a kialakult vitát, hogy megtalálja, vagy alakítsa az ésszerű kompromisszumokhoz vezető utat, s főkép­pen pedig, hogy az így meghozott határoza­tok értelmében képviselje az elnökség állás­pontját mind az alapszervezeteknél, mind a felsöb járási párt- és állami fórumokon is. — A királyhelmeci kórház igazgató főorvosa vagy. Ez önmagában is roppant felelősséggel járó tisztség. Ezen kívül íróként is tevékenyen kiveszed a részed irodalmunk-kultú­­ránk alakításából. Van-e valamilyen időbeosztásod napi munkádat illető­en? — Évek óta bizonyos fokú stresszben élek, hogy tisztességgel eleget tudjak tenni munkakötelezettségemnek, valamint társa­dalmi tisztségeimnek. Természetesen a hiva­talos munkaidő a hivatásomé. Aztán pedig megosztom az időmet a pártban és a Cse­­madokban végzendő munkám között. Ami ezen túl az időmből megmarad, az az erdőé, a vadászaté. így megy ez napról napra, a családom csak késő este lát, akkor se soká­ig, mert irodalmi munkásságomat kizárólag az esti és az éjszakai órákban végzem. Kiala­kítottam magamban egy belső rendszert, vagy ritmust, amelynek alapján képes vagyok mindig az adott föladatra koncentrálni. így például a kórházban dolgozva eszembe se jut a Csemadok, vagy a vadászat. Ellenben ha vadászok, nem léteznek kórházi gon­dok .. . — A Szövetség életében és munká­jában a XIV. Országos Közgyűlés teljesen új helyzetet teremtett, neve­zetesen azzal, hogy a Csemadok ismét tagja lett a Nemzeti Frontnak, s hogy ezzel egyidőben érvénybe lépett az új alapszabályzat is. Itt a terebesi járásban ennek az új hely­zetnek a hatására mi változott meg ? Konkrétan a járási és a helyi párt- és állami szervek viszonyára gondolok a Csemadokkal szemben. — Járási bizottságunk nagy megnyug­vással fogadta, hogy a Csemadok ismét tagja lett a Nemzeti Frontnak, egyúttal azt is vártuk, hogy ezzel minőségi javulás követke­zik be munkánkban, új lehetőségek nyílnak azáltal, hogy a Csemadok minden települé­sen aktív részesévé válhat a politikai és a társadalmi élet alakításának. Elvárásainkban nem csalódtunk, mert mind a járási pártbi­zottság. mind a Nemzeti Front JB-a és a JNB is az első perctől kezdve konkrét támogatást nyújtott és nyújt a Nemzeti Frontba történő kibontakozásunkhoz. Azt hiszem, más járá­sok részére is példaértékű a Csemadok JB és a JNB vezetőségének együttes ülése, ame­lyen megtárgyaltuk, nem csak a Szövetség szükebben értelmezett feladatait, de a nem­zetiségi politika alakításának aktuális kérdé­seit is járásunkban. Erről a tanácskozásról a járási sajtó is bőven tudósított. Kölcsönösen kihangsúlyoztuk a kétnyelvűség betartásá­nak szükségességét, s ennek értelmében a JNB utasította a közületeket, üzemeket a feliratok két nyelven való elkészítésére. Ugyanakkor a HNB-k számára azt jelezte, hogy a tárgyalások nyelve a magyar többsé­gű településeken a magyar legyen. Ugyan­csak ezen a tanácskozáson határoztuk el, hogy a JNB minden osztályán magyar nem­zetiségű dolgozót is alkalmaznak, hogy meg­könnyítsék a magyar dolgozók ügyintézését. Elnökségünk elégtelennek találta a Népmű­velési Intézet eddigi tevékenységét, hiányol­ta a módszertani irányítás állapotát, aminek az oka abból származott, hogy a jelzett intézményeknek csupán egy magyar nemze­tiségű alkalmazottja volt. ígéretet kaptunk, hogy létesítenek Királyhelmecen, vagy Nagy­­kaposon (Veľké Kapušany) egy kihelyezett munkahelyet, magyar nemzetiségű munka­társakkal. Határozat született a magyar nemzetiségi iskolák hálózatának bővítéséről, s közös lépéseket teszünk annak érdekében hogy az ágcsemyöi szakmunkásképző inté­zetben magyar tagozat létesüljön. Meg kell jegyeznem azonban, hogy előrehaladásunkat jelentősen gátolja a megfelelő képesítéssel rendelkező káderek hiánya. — Milyennek látod az ezredforduló­hoz közeledve ennek a járásnak a jövőjét általában, s ezen belül az itt élő magyar népesség szempontjá­ból? — Bizakodva tekintek a jövőbe.-mert elég sok munkaalkalom jött létre a nemzeti­ségi területeken, s ennek köszönhetően le­lassult a népesség elvándorlása. Fontos a két város, Királyhelmec és Nagykapos, nagysza­bású fejlesztése. A szövetkezetek s az állami gazdaságok is megerősödtek s így nagyon sok embernek jó kereseti lehetőséget bizto­sítanak. Kulcskérdésnek tartom a káderkép­zést mert igen nagy a lemaradásunk. Érez­hető a hiány a magyarlakta vidékeken orvo­sokból, műszakiakból, s nem utolsó sorban agrárszakemberekből. — Köszönöm a beszélgetést GÁL SÁNDOR KLUBÉLET ÚJ TERVEK A JUGYIK-BAN A Csemadok Nyitrai (Nitra) Városi Szervezete mellett működő Juhász Gyula Ifjúsági Klub elsősorban a Pedagógiai Fakultás és a Me­zőgazdasági Főiskola magyar diákjait tömö­ríti, s most az iskolaév megkezdése után felfrissült és tartalmas programokkal várják az érdeklődőket. Vörös Éva, a klub vezetője számol be a téli szemeszter műsorairól, klubestjeiről: — Szeretnénk ebben a félévben is olyan foglalkozásokat biztosítani, ami nemcsak szórakoztat, de nevel is. Klubunk feladatának tartjuk továbbra is a nemzetiségi kultúra ápolását, a nemzetiségi tudat elmélyitését. Már szeptember 22-én egy sokakat vonzó programot biztosítunk, beszélgetést szerve­zünk az év énekesnőjével, Vincze Lillával és a Napoleon Boulevard néhány tagjával. Hu­­szonkilencedikén a mezőgazdászok vidám gulyás party-t rendeznek, majd október ele­jén egyik legelismertebb történészünk. Püs­pöki Nagy Péter tart előadást a honfoglalás­ról, valamint az iskolák történetéről. Ez utób­bi témakör azt hiszem leginkább a Pedagó­giai Fakultás diákjait érdekelheti, hiszen hi­vatásukra készülve nem árt, ha kissé tájéko­zódnak az iskolák múltjáról, illetve fejlődésé­ről. Október 13-án felavatjuk legfiatalabb klubtagjainkat, tehát azokat az elsős diákja­inkat, akik megfogadják, hogy támogatják klubunk munkáját, illetve rendszeresen láto­gatják akcióinkat. A kitűnő gitárjátékos. Cseh Tamás október 27-én látogat el hozzánk, remélem, sokan megnézik majd a program­ját. November 3-án Gerö János, a zselízi (Želiezovce) magyar gimnázium egykori igaz­gatója jön hozzánk, majd 8-án diszkót szer­vezünk. November 10-én várható egy be­szélgetés valamelyik élvonalbeli sportolónk­kal. 17-én pedig egy aktuális politikai témá­ról, a peresztrojkáról tart előadást Szabó L. Mátyás. A néprajz kedvelőinek Szentandrási Bertalan ad elő november 24-én, majd de­cember 1 -én színes diafilmvetitéssel egybe­kötött útibeszámolót hallhatunk és nézhe­tünk Bauer Győző jóvoltából, aki Japánban járt. Az első szemeszter klubtevékenysége a december 9-i farsangi bállal és Csemadok évzáró gyűléssel ér véget. Koller Sándor HETEDIK ALKALOMMAL A Csemadok Komáromi (Komárno) Alapszer­vezetének Klapka Művelődési Klubja által hetedik alkalommal megrendezett honisme­reti tábor beváltotta a hozzá fűzött reménye­ket. A több művelődési klub, valamint a Jednota fogyasztási szövetkezet támogatá­sával augusztus 7. és 14. között lezajlott tábor műsora szinte pontosan a terv szerint valósult meg. Az örsújfalusi (Nová Stráž) autókemping­ben több mint százan sátoroztak az egész rendezvény folyamán, mint a tábor résztve­vői. Ennél is többen voltak délutánonként, de főleg esténként szaporodott az érdeklődők száma. A közönség a hét folyamán láthatott-hall­­hatott több zenekart, versmondót, előadáso­kat a történelmi témáktól kezdve a honisme­reten keresztül a természetes gyógymódo­kig. Kiegészítő programként volt gyermek­műsor, fafaragás, bábos-találkozó, sportver­seny, gulyásparti. Sztrecskó Rudolf 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom