A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-09-16 / 38. szám

A Szatmári táncokat már a jubileumra készült új ruhákban járják Születésnap volt ez a javából. Igazi tortá­val és gyerekzsúrral a végén. Titokban író­dott, vagy inkább szájról-szájra formálódott Halász Jutka ismert dalának a Boldog szüle­tésnapot címűnek csalisított változata, amelyben „kiénekelték" a próbák titkait. Az együttes vezetői a színpadon a Csemadok központi és járási bizottságától, a járási vala­mint a városi párt és állami szervektől külön­böző elismerő okleveleket kaptak és népvi­seletbe — szigorúan a csallóközi viselet alapján készített hiteles másolatba — öltöz­tetett bábukat a gyerekektől. Szívből adták azoknak, akik szeretik őket. Mert a szeretet olyan valami, amit viszonozni kell és attól, hogy viszonozzuk nem egyenlítődik ki a számla, hanem megduplázódik. Mennyi tit­kolódzás előzte meg ezt a meglepetést! Vajon milyen ürügyet lehetne kitalálni ahhoz, hogy bejussunk a szertárba? Hogy megnéz­zük hány alsószoknya kell a lányokra és milyen a csipkéje? Ilyen és ehhez hasonló gondokkal küszködtek a bemutató előtti he­tekben a nagylányok. Hogyan fognak nadrá­got szabni a legénynek? Hát még csizmát! Kalapot! Pici a babák lába és a feje ... és került csizma is, kalap is a műsor végeztével egymás nyakába borulva sírtak; sikerült! Ez volt a legszebb fellépésünk! Aztán végre meggyújtottuk a gyertyát a tortán és szűnni nem akart a gyerekek őszin­te, szívből jövő kórusa: éljen Pista bácsi! Éljen Franciska néni! Éljen Gita néni! Éljen Hugi! Éljen Jóska! És odaültették őket a torta mögé és köréjük szedelődzködtek, mint csi­bék a kotlós köré, mert tudják, hogy ezek az emberek sohasem hagyják cserben őket. Franciska nénitől mindig meg lehet bármit kérdezni és még a 100. kérdésre is türelem­mel felel, ö a Kis Csali gyerekeinek pótma­mája, védangyala. Pista bácsi, a Nagy Csali serdülőit neveli, tanítja, nemcsak táncolni, de élni is. Vigyázza számybontogató léptü­ket, a megfelelő irányba tereli kamaszos „majd én megmutatom" dacukat. Ürge Má­ria pedig egyszerűen a HUGI, a zenekar lelke. Nemcsak a Csalló zenekarának alapító tagja és vezetője, hanem a Kis Csali zenekara is nagyrészt az ő közreműködésének köszön­hetően jött létre. Pedagógus a javából! Cso­dálatos érzékkel nyúl a tehetséges gyerekek­hez és mindenkiből kihozza a benne rejteke­ző maximumot. És a zenekar tagjai tűzbe mennének érte. A vezetők közös vonása, hogy nevetni, huncutkodni is tudnak együtt a gyerekekkel. Ahogy az elején Írtam, a jubile­umi esttel nemhogy végétért, hanem éppen­séggel elkezdődött egy fellépéssorozat. Hiszen még ezután jött az Országos Nép­­művészeti Fesztivál, ahol a tavalyi győztesek, így ők is, felléptek. Helyet kaptak a gomba­szögi tévéközvetítésben is, a járási dal- és táncünnepélyen úgy kellett helytállniuk, a­­hogy az hírnevükhöz, az elért eredményeik­hez méltó. Majd Východnán ők képviselték a magyar gyermektánccsoportokat. Ez volt az évadzárás. Felszabadult, boldog kikapcsoló­dás. Három nap tréfa és nevetés. Jó nagyot túráztak a Magas Tátrában, esténként rög­tönzött divatbemutatónak induló, de jelme­zes átváltozásokban, frappáns, mulattató, ötletes „ki-mit-tud” műsorral, guruló neve­tésben végződött. Évad végére elfáradtak. Gyerekek is, veze­tők is. Csak a parasztzenét rögzítő magnóka­zetták kölcsönös cseréje jelzi, hogy a fülük­nek, a szivüknek hiányzik valami. Most együtt járnak fürödni, meg fagylaltozni és várják a szüreti ünnepséget, ahol ismét fel­csendül a táncházi muzsika és együtt dob­banthat a lábuk. FISTER MAGDA Kontár Gyula felvételei JUBILEUMI ÉVADZÁRÓ A Csali gyermektánccsoport ebben az évben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Az alakuláskor az együttes vezetője Bors Éva volt, tőle Czingelné Miklós Zsuzsa, majd Cséminé Bartal Erika vette át a stafétabotot. 1983-tól napjainkig Valacsay Franciska fog­lalkozik a kicsikkel és férje Valacsay István a felnőtt csoport mellett a Nagy Csalit is vállal­ta. Bár azt is el kell mondani, hogy van olyan tagja az együttesnek, aki kiscsoportos óvo­dás volt, amikor Valacsay Franciska vezeté­sével már fellépett a gyermektánccsoportok országos seregszemléjén a Tekeredik a kí­gyó ... kezdetű gyermekjáték-összeállítás­sal, akkor még versenyen kívül, mert nem volt kategória, amelybe besorolhatták volna őket. Szóval, a dátumok néha csalnak. És mindketten nemcsak együttesvezetők, ha­nem műsorukat gyakran maguk koreografál­­ják. Néhány éve, a nagycsoport táncpróbáin Mayer József — egykori táncos — segíti munkájukat. A zenekar vezetői: Ürge Mária és Hegyiné Csadi Brigitta. Az együttes fenn­tartó szervei: a Csemadok somorjai (Šamo­­rin) alapszervezete, a városi művelődési ház és a városi ifjúsági és pionírotthon. Az ünnepi műsorban tudásuk legjavát mu­tatták be. Mig a nem sokkal ezelőtt megtar­tott Csaló évfordulón az egykori tagok ismé­telt szerepeltetése, néhány sikeres koreográ­fia-felújítás s az, hogy mindenki táncolhatott aki egykor táncolt, vagyis a minél nagyobb tömeg bekapcsolása volt a cél, s ezt a célt nagyon szépen és szivet melengetőén el is érték, addig a Csali a még majdnem friss — alig egy-két éves, de már díjazott-műsorszá­­mait mutatta be. Volt miből válogatni. íme az együttes eredményei: az Országos Népmű­vészeti Fesztiválon a Kis Csali 1981-ben a koreográfiái 3. díjat, a Nagy Csali 1983-ban 2. díjat, 1987-ben szintén 2. díjat és a me­nettánc diját a Kis Csali pedig a legjobb gyermekjáték-feldolgozás diját nyerte el. A gyermektánccsoportok kerületi versenyén a Nagy Csali koreográfiái dijat, a Kis Csali az 1. díjat nyerte el 1987-ben. A gyermek­tánccsoportok országos versenyén pedig a Kis Csali az elmúlt évben megnyerte a leg­jobb feldolgozás valamint a legjobb táncelő­adás díját. Ezekből a koreográfiákból válo­A Csali zenekar a gombaszögi színpadon gatták össze az ünnepi műsort. Először a legkisebbeket láttuk, műsorukat Valacsay Franciska állította össze, a címe Babázás­­játszani jó. Ezután a Nagy Csali előadásában Mayer József koreográfiája és Ürge Mária zenéje alapján Dunántúli ugrást láttunk. Ezu­tán zenekari szám következett Hegyi Brigitta és Ürge Mária összeállításában. A Nagy Csali Pünkösdölöje már nagyon a szívünkhöz nőtt. a Sallai verbunkot olyan szépen járják a serdülő legények, hogy öröm volt őket nézni, és a Csallóközi táncok sem hiányozhattak az aznapi műsorból. A koreográfiát sorrendben Czingel László, Mayer József és Valacsay István készítette, a zenét Ürge Mária válo­gatta. Ezután ismét a Kis Csali lépett színpadra a Rábaközi gyermekjátékok című összeállítás­sal, ismét Valacsay Franciska munkája, majd a Nagy Csali előadásában Szatmári táncok (koreográfia: Valacsay István, zene: Ürge Mária) következtek. Fergeteges Gyermekla­kodalommal, a Valacsay házaspár közös ko­reográfiájával zárult a műsor. A Kis Csali kezdte a lakodalmasdit játszani, de végül együtt táncolt a csoport apraja-nagyja. S így volt ez a műsort követő szabad szórakozás­ban is, amikor ismét előkerült a tokból a hegedű, a kontra, a nagybőgő, a furulya s most már csak úgy szabadon, a maguk szórakoztatására táncoltak, koreográfia nél­kül. ki-kivel akart. Tíz év alkotó munkájának gyümölcsét nem lehet egyetlen napba, sem kétórás ünnepi műsorba sűríteni. A Csali gyermektánccso­port tíz évvel ezelőtti létrehozása és a jubile­umi évad között nagyon is céltudatos és eredményes s folyamatos munka zajlott. A folytonosság az ünnepi műsorral nem zárult le, sőt, új lendületet kapott. Ha az öröm, a boldogság érzését mérni lehetne, biztosan szétpattantak volna a mérőműszerek attól a határtalan boldogságtól, amely május 7-én megtöltötte, minden zugát kitöltötte s átjárta a somorjai (Šamorin) Városi Művelődési Háznak. 150 gyerek szive repesett az öröm­től : tízévesek lettünk, kétszer 150 szülő tapsolt hozzá könnyes szemmel, ki tudja, hány nagypapa és nagymama nézte megha­­tódottan a színpadon játszó vagy táncoló unokáját és a Csatlósok sokan egykori Csati­sok a karzatról buzdították az utánpótlást. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom