A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)

1988-09-09 / 37. szám

TUDOMAW TECHNIKA Számítógépek az oktató-nevelő munkában Az iskola minden korban tükrözte, követte a társadalom fejlődését. Ma sincs ez másként. A változó világban változnia kell az iskolában folyó munkának is. Korunkat az oktatás ex­panziója jellemzi. Széles néptömegek érzik, hogy gyermekeik elemi érdeke a tanulás. Ilyen társadalmi közérzet esetében mindent meg kell tenni az oktatás hatékonyabbá tételéért, minőségének javításáért. Az okta­tási folyamat modernizálása olyan lehetőség, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kivül. A didaktikában már a XIX században „feltalál­tak" mindent. Most azonban új lehetősége­ket villant fel az elektronika. Feltételezzük, hogy az oktatási folyamat hatékonysága a korszerű oktatástechnoló­giai eszközökkel jelentősen növelhető. A mikroszámítógépek bevezetésének fö szó­szólói az ipari és kutatási szakemberek. A szülök nálunk nem nyilvánítanak véleményt. Más országokban más a helyzet. A TIME magazin például már 1983-ban az „év em­berének" választotta a személyi számítógé­pet, mivel a lap által megkérdezett szülök 68 %-a válaszolta, hogy gyermekének tanu­lását minőségileg javította meg a személyi számítógép alkalmazása. Nálunk az elektro­nika, mint a megismerés eszköze még nem tudott szervesen beépülni az oktatásba. Még a kísérleti iskolákban sem találták meg a szerepét, az oktatás alsóbb szintjén csak szakköri tevékenység keretében foglalkoznak vele a tanulók. Hazánkban 1985-töl három kerületben, 12 iskolában folynak a Didaktik Alfa mikro­számítógép bevezetésére irányuló kísérletek. Keresik a módját, hogyan és milyen mérték­ben kapcsolható be a számítógép az oktatá­si folyamatba. Az mindenki előtt világos, hogy az oktatásfejlesztés elképzelhetetlen az oktatástechnológia alkalmazása nélkül. Az elektronika két dimenzióban jelenik meg a tanítási órán: egyrészt mint eszköz, amellyel a pedagógus közvetlen irányítása mellett dolgoznak a tanulók, másrészt mint mód­szer, amely növelheti az oktatás hatékonysá­gát. Az oktatás elektronizálása korkövetel­mény, céljainkkal és lehetőségeinkkel össz­hangban hozzá kell látnunk az iskolák felsze­reléséhez és a pedagógusok széles körű felkészítéséhez. Lemaradásunk a jövőt is veszélyeztetné, mert tény, hogy az oktatás eredményei a tudomány, a technika, a kultú­ra minden eredményébe beleépülnek. Ha lépést akarunk tartani a fejlődéssel, szüksé­günk van az oktatástechnológiában elért nemzetközi törekvések és eredmények prog­resszív elemeinek hazai alkalmazására. Az alapiskola alsó tagozatán sokszor okoz gondot a tanulók munkájának differenciált irányítása, a megoldások helyességének el­lenőrzése és a szükséges korrekciók gyors elvégzése. Ez az a terület, ahol legtöbbet segíthet a pedagógusnak az elektronika. Az eddig bevezetett visszacsatoló — berende­zések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A mikroszámítógépek alkalma­zásától várunk ezen a téren eredményeket, mert a számítógép nemcsak ellenőriz és korrigál, motiválja is a tanulókat; az érdeklő­dés pedig lehetővé teszi az unalmasabb, fárasztóbb információk befogadását, felsza­badítja a tanulókat a mechanikusan ismétlő­dő feladatok alól. A korszerű oktatási eszkö­zök és berendezések nemcsak az informáci­ók közvetítésében és ellenőrzésében, a fo­galmak módszeres kialakításában, a tudás rögzítésében is nélkülözhetetlen szerepet tölthetnek majd be. Az oktatástechnikában rejlő lehetőségeket az anyanyelv oktatásában is ki kell használni. A gyermekeket nagyon érdekli a számítógép, a gépekkel elvégezhető gyakorlatok. Szíve­sen foglalkoznak vele, mert korszerű, a meg­szerzett ismeretek sokoldalúan felhasználha­tók és számítógéppel dolgozni napjainkban „menő" dolog. Ha bevezetjük a személyi számítógépeket, tanulóink olyan oktatási se­gédeszközt kapnak, amely lehetővé teszi, hogy az eddigieknél hatékonyabban, új szempontok szerint ismerkedjenek a környe­ző világ és az anyanyelv törvényszerűsé­geivel. Az elektronizáció a valóság új. eddig rejtett oldalát tárja fel előttük és megtanítja őket számos folyamat irányítására. Minderre csak akkor van mód, ha gyermekeink megta­nulnak a gép logikája szerint algoritmusok­ban gondolkodni és megtanulják a gép nyel­vét. Külföldön az alsó tagozaton nem csak a matematika, az anyanyelv oktatásában is eredményesen használják a személyi számí­tógépeket. A harvarrendszer segítségével nemcsak olvasási feladatokat lehet megol­dani, a nyelvtani ismeretek rögzítése, a fo­galmazási készség kialakítása is eredményes lehet, ha megfelelő oktatóprogrammal dol­gozhat a pedagógus. Az alsó tagozaton mindez csak terv még, de a középiskolákban, elsősorban a gimnázi­umokban és a szakmunkásképző intézetek­ben már van lehetőség a számítástechnikai alapismeretek elsajátítására. Az utóbbi évek­ben kialakult társadalmi igény hatására lét­rejött egy számottevő technikai bázis, meg­kezdődött a tanárok képzése, készülnek a programcsomagok. A használatban lévő DI­DAKTIK Alfa gép programnyelvének megta­nulására — a helyi igények szerint — 16—18 órát szánnak. A programnyelv taní­tásának módszertanát ötéves kísérlet ered­ményeinek alapján dolgozták ki a gimnázi­umok számára. Az informatikai programot kidolgozó szak­embergárda számol azzal, hogy a számító­gépekkel egyre fiatalabb korosztályok talál­koznak. Az ő számukra még ki kell dolgozni­uk a programnyelv oktatásának módszerta­nát. De itt is érvényes az az elv, hogy mindenből megárt a sok! A gépek üzemelte­tésének ideje a szakemberek véleménye sze­rint a középiskolákban sem lehet több 20 percnél. Az alsó tagozatos tanulók játékosak, kevesebb az önfegyelmük, a gép feltehetően csak rövid időre köti le őket. Ehhez kell igazítani az oktatóprogramokat, a módszere­ket — játékot kell beiktatni a feladatok és programok közé. A gyakorló pedagógusok általában nem fűznek túlzott reményeket a számítógépek bevezetéséhez. Ma a legtöbb gyermek a napköziben vagy a szakkörben találkozik elő­ször a számítógéppel és elektronikus játékot lát benne. Egyáltalán nem káros, ha eleinte csak játszanak a számítógéppel, megtanul­ják bekapcsolni és játszva sajátítják el a géppel való kommunikáció alapjait, meg­szerzik a számítástechnikai alapműveltséget. Az alsó tagozatos kisgyermekeket vonzza a játék, a számítógépekkel pedig jól lehet játszani. Ha megszeretik az elektronikus já­tékokat, a pedagógus módszertani jártassá­gán és felkészültségén múlik, hogy jól irá­nyítsa őket és a játékosság komoly érdeklő­déssé váljon. Mivel alsó tagozaton is számolnunk kell az elektronika térhódításával, nagyon fontos, hogy a pedagógusok ne zárkózzanak el az új eszközöktől. Tájékozódni kell az informatika és számítástechnika legújabb eredményei között és minél gyorsabban beletanulni az oktatástechnika legújabb módszereibe, hogy ne érjen bennünket felkészületlenül a számí­tógépek bevezetése az oktatási folyamatba. Ha itt lesznek, ne ötletszerűen, hanem az oktató-nevelő folyamat egészét átgondolva tudjuk alkalmazni ezt a vonzó, gyermekeink számára izgalmas didaktikai játékot. TÖRÖK ZSUZSANNA HOZOTT VÉRBŐL TŰZBIZTONSÁG INKUBATOR OTTHONRA A véradók vérét alaposan megvizsgálják, nincs-e benne AIDS, hepatitis A- vagy B-vírus. De sajnos ezeknek a kóroko­zóknak léteznek olyan változatai is, amelyeket a hagyorhá­­nyos eljárások nem mutatnak ki, de fertözőek. Mennyivel biztonságosabb lenne, ha egy előre betervezett műtétnél a beteg saját vérét lehetne visszajuttatni a műtét közbeni vérveszteség pótlására! Az NSZK-ban ma már egyre többen döntenek így: a műtét előtti hetekben vért „adnak" maguknak, azaz levesznek tőlük bizonyos mennyiségű vért, és azt tárolják számukra. Mivel a kórházi vérhűtőben a vér öt hétig eláll, ezért a szükséges vérmennyiséget az esetek legnagyobb részében a páciens teljes egészében önmaga adhatja le. Ezzel csökken a vérátömlesztés miatti fertőzések veszélye. A londoni metrótüz irányította rá a figyelmet a földalatti vasutak fokozottabb tűzvédelmére. Ez történt Barcelonában is, amikor a helyi metrót tűzbiztos szigetelésű Tefzel kábelek­kel látták el. A svájci Du Pont konszern termékével szigetelt kábelek nem égnek, csak elszenesednek, és eközben — szemben más műanyagokkal — jóval kevesebb füst szabadul föl belőlük. A londoni metrótűznél ugyanis a halálesetek oka többnyire a füst volt és nem a lángok. A Tefzel további előnye, hogy igen hosszú életű, a szokvá­nyos tisztító vegyszerek nem tesznek kárt benne, és az egyes áramkörök jelölésére tetszés szerint színezhető, sőt könnyen feliratozható is. Az újszülött már a születése utáni pillanatokban anyja testi közelségét igényli. De mi történjék, ha a csecsemő koraszü­lött, és esetleg hetekig inkubátorban fekszik? Egy NSZK-beli cég olyan, kerekeken gördülő inkubátort fejlesztett ki, amely nemcsak a klinikán, hanem a lakásban is használható, tehát a szülők az első napok-hetek életveszélye után odahaza is elláthatják állandó hő- és nedvességtartalmú környezetet igénylő kicsinyüket. így az anya rövidebb ideig foglal el kórházi ágyat, és hamarabb alakul ki a baba fejlődéséhez szükséges anya-gyermek kapcsolat. A Dräger Inkubator 8 000 típusban még nyitott ablak mellett is védve van az apróság a hőveszteségtöl, mert a szerkezet kettős falai között meleg levegő kering. Az inkubátorhoz optikai és akusztikai riasztóberendezés tartozik, amely azonnal riasztja a szülőket. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom