A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-08-05 / 32. szám
Szégyen a futás, de hasznos — tartja a mondás, még Portugáliában is, ahol öt bátor legény a lámpaoszlopra kapaszkodva keresett menedéket az utcán vágtató bika elöl. Akárcsak Spanyolországban, Portugáliában is szokás és népünnepélynek számít a bika szabadon eresztése, hogy az utcák népe is megjátszhassa a torreádort. Tex és a Sötétség ura címen kerül mozijaink műsorára az 1985-ben készült olasz kalandfilm. Van benne tisztalelkű hős, aki üldözi a Sötétség urát, van gyönyörű, ám gonosz hercegnő és van benne titokzatos, az embert elcsúfító méreg is. KÖNYV Fenákel Judit: Magántörténet Magyarország hetedik legnagyobb városában — napjainkban — játszódik Fenákel Judit Magántörténete. A ráérő olvasó találgathatja (vagy már ki is találta?), melyik város szolgált „Várkony" modelljéül — persze, fölöslegesen, hiszen Fenákel Judit leleplezései és igazságai máshol is érvényesek. Ki ne hallott volna már külföldre szakadt, hazalátogató szülővárosának egy galériányi képzőművészeti alkotást ajándékozó festőművészről, kilátástalan napjait intrikák között tengető vidéki (megbízott) színházi direktorról, akinek a társulata a Vasutas Kultúrházba szorult, mert a romos színházépületet bezárták (s aki legszívesebben a színház romjai között lelné halálát!), s dinom-dánomokat rendező megyei kiskirályokról. Aki kézbe veszi Fenákel Judit új könyvét, csak néhány rokonszenves figurának drukkolhat: Homok Mihály — színházigazgatónak, Borinak — a feleségének és Halápy Botondnak. Nem sok ez, de nem is kevés. Georges Harmathnak, azaz Harmath Györgynek, bármilyen szimpatikus is, már nem tudunk ügy istenigazából szurkolni. Ő már New York-i, s nem a miénk. A mi emberünk Halápy Botond. Bölcs, és szíve is van. Levelez Harmathtál, tőle származik a Harmath Galéria alapításának a gondolata — s tető alá is hozza. Azonkívül megment egy, a városfejlesztés gigantomániájának már-már áldozatul eső villát — kinevezi Harmath György szülőházának — a megyevezetők bedőlnek a mesének (maga Harmath sem leplezi le a kegyes csalást) és rendbehozatják. Homok Mihály — érezzük! — elbukna Bori nélkül. Ezt Fenákel Judit is tudja. Meghagyja őt továbbra is Homok Mihály feleségének és „mankójának". Elolvasva és letéve már sejtjük, hogy Georges Harmath egyedül fog visszatérni New Yorkba. Homok Mihály és Bori viszont maradnak. S akkor a „valódi értékeiből kiforgatott vidéki színjátszó csoport" ügye sem reménytelen. Sem a városé! (Mert színház nélkül nincs város). így válik Fenákel Judit Magántörténete közüggyé. Ardamica Ferenc Határ Győző: Éjszaka minden megnő Mintha az Omega együttes megálmodott — és megénekelt — vágyát (Egyszemélyes ország) formálta volna regénnyé Határ Győző Éjszaka minden megnő című kötetében. Igaz, Határ Győző „országa" kissé morbid ahhoz, hogy megénekelhető legyen. Határ Győző „hazug írása" — amint azt az író magyarázza utószavában — Londonban játszódik. Hőse Archie Dumbarton lexikonügynök, aki egy reggel arra ébred, hogy az ő közvetlen hozzátartozóival együtt elpusztult a város valamennyi lakója. Sőt, mint utóbb kiderül a regényből, az emberiség kiveszett valami furcsa nagy Üzemzavar vagy Gyorsvész következtében. Archie Dumbarton tudatalatti vágya teljesült. Egyedül maradt egy fogyasztói társadalom duzzadó ellátottságában, gigászi modernségében. Archie Dumbartonról még tudni kell azt, hogy ha a lexikonüzlet pang, szívesen barkácsol, kisegíti a nagyváros ügyefogyott, kevés kézügyességgel megáldott polgárait. Ennél fogva — vagy valami más oknál fogva — Archie, felépülve a klausztrofóbiás sokkból, megszerezte egyik ügyfelének — Sir Busby Constantine képviselőinek — italszekrényes, tévés, vécékagylós luxusautóját, bejárta -London eddig számára oly nagyon hozzá nem férhető helyeit. Egymás után veri be az üzletek, szórakozóhelyek kirakatait, dobja el egyszeri használat után a méregdrága árucikkeket. Bevásárláskor nem kell sorba állnia, nem kell kopogni — kilincselni engedélyre vagy kérvényre várnia. Ami lopásnak számított, most úgy hozzátartozik az életéhez, mint egy konzerv felnyitása. Ott él azonban a félsz Archiban: hátha „mégis", vagy „mégse" igaz az, hogy ő embertársai hulláit kerülgetve egyedül élvezi a megtermelt javakat, hisz a hullákon később sem tapasztalja oszlásnak, romlásnak nyomait. A hullákkal jó ideig Archie nem sokat törődött. Később azonban a luxuséhség csitultával rátört az emberhiány. Társat keresett — pedig korábban még az emberiség első háziállatát is elüldözte magától —. beszélgetni szeretett volna valakivel, egyedül érezte magát. Hosszú vívódás után Archie Dumbarton elhatározta, hogy meghal az emberiségért, hogy az újra éljen: „nagy munka a megváltás, ha a keresztre szegezésnél nincs teremtett lélek, aki segédkezzék." A kereszt elkészül, és Archie teljesíti küldetését. A regény 1977-ben jelent meg franciául, a Gondolat Kiadó jóvoltából most már magyarul is olvasható. Kovács tibor SZÍNHÁZ Két egyfelvonásos opera Június huszonnegyedikén, a frissen repertoárba iktatott egyfelvonásos zenedrámák utolsó akkordjainak elhangzása után, két ízben is sokáig zúgott a taps a bratislavai operaházban. Különösen az est első felét záró ünneplés volt bensőséges hangulatú, mert a most 47 éves Juraj Hatrík személyében új operaszerzöt avatott a Szlovák Nemzeti Színház közönsége. Azt a komponistát, aki — Alexander Moyzes tanítványaként — elsősorban a mélyen szántó emberi gondolatok metamorfózisainak ábrázolására törekszik. A Hudobný život című szaklap néhány évvel ezelőtti számainak egyike például ezt Írja róla: „Juraj Hatrík a kortárs szlovák komolyzene alkotói középnemzedékének kitűnő képviselője, de ami ennél fontosabb: elsősorban a humanizmus híve. Zenei fogalmazásnyelve ezért ember- és érzelemközpontú, életszemléletének lényege pedig, hogy művészet nélkül lelkileg kiürül, sivárrá válik az ember." Ezt a véleményt látszik igazolni Juraj Hatriknak A boldog herceg című operája is. Librettója Oscar Wilde nyomán született, s maga a történet akár egyetlen mondatba tömöríthető: a herceg megéledö szobra és az idejáró fecske nem tudják tétlenül szemlélni az érzelmileg kiábrándult emberek keserű szomorúságát — ezért mások boldogulása reményében ők az életüket is hajlandók feláldozni. Juraj Hatrík operájának zenéje egy korábban fúvóskvintettre és szopránhangra komponált zeneművének vázára épül. A komponista ezt az alapképletet bővítette ki több szólista, gyermekkórus, balett, pantomim és egyéb színpadi elemek felhasználásával. Formailag is érdekes ez az új opera, mert egyhamar kitűnik, hogy zenéje a szólisták és a zenekar egyes hangszereinek párbeszédévé alakul. A jelentős számú szereplőgárdából hadd említsem dicsérőleg len 1 HALLOTTUK n I OLVASTUK L_ LÁTTUK galább a.két főszerepet éneklő Mária Turbóvá és Peter Mikuláš nevét. Az est második felében Igor Sztravinszkij 1909-ben írt, A csalogány című első operájának muzsikája tölti be a Szlovák Nemzeti Színházat. Ebben a dalműben Jana Valášková trillázik igazi csalogányhoz illően, hogy ezzel is enyhítse a szegény halászt megelevenítő Miroslav Dvorský gondjait. Persze, csak a mesében, mert ifjú tenoristánk hangja tisztán, gond nélkül cseng, akárcsak Miroslav Uhlár baritonja a kínai császár szerepében. A jövő évadban ezért felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt ajánlom a bratislavai opera játékrendjébe iktatott két egyfelvonásost. Miklósi Péter HANGLEMEZ Bakfark Bálint összes lantműve Viszonylag keveset tudunk Bakfark Bálint magyar lantosról és zeneszerzőről. 1507 és 1576 között élt, meglehetősen hányatott élete volt. Kémkedés gyanújába keveredett, s ezért a házát felégették. Később sorsa külföldre vezérelte és a padovai egyetemen lett egy lantiskola vezetője. Bakfark Bálint nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi zenekultúra kiváló személyisége. Hangszeres művészetével ugyanis sikerült megközelítenie az akkori énekes muzsika esztétikai szintjét. Alig ismerjük Bakfark hangszerét, a lantot is. A lant szó az arab „ud" szóból ered. Ez a rövid nyakú, négy- vagy öthúros, rezonáló testtel és húrtartó lábbal ellátott hangszer ma is használatos az egész arab világban. A legősibb pengető hangszerek közé tartozik, hiszen Egyiptomban már i. e. 3 500-ban is ismerték. Bakfark Bálint életműve összesen 43 darabból áll, ezek szólólantra írott művek voltak. (Az idők folyamán egy mű elkallódott). Benkő Dániel gitár- és lantművész. Bakfark müveinek megszólaltatója mondja: „Menynyire avantgarde volt a XVI. századi nagymester, aki fantáziában a kontrapunktikus művészetnek, a fúgaépítésnek a legfontosabb elemeit már készen tárja elénk, melyeket majd a barokk mesterek alkalmaznak anyanyelvi szinten". Bakfark Bálint munkássága idején keletkezett egy szállóige: „Ne nyúlj a lanthoz Bakfark után". Bakfark Bálint ugyanis a lantjátékot olyan virtuóz magaslatokra emelte, mint pl. Paganini a hegedű- vagy Liszt a zongorajátékot. Mestere, virtuóza volt hangszerének; a padovai egyetem lantiskolájában mesterek tucatjait képezte ki páratlan pedagógiai tudásával. Bakfark Bálint művei ugyanolyan mélységgel fejezik ki a komor hangulatokat, mint a mély érzelmeket és indulatokat, a játékos pajkosságot és vidámságot is. Bakfark müvei először ismeretlenek és érthetetlenek voltak Benkő Dániel számára, egy olyan művész számára, aki a XIX. és XX. századi gitárzenén nevelkedett. Ez az akkor még ismeretlen és érthetetlen lantmuzsika fokozatosan hatalmába kerítette Benkő Dánielt, aki ma az első számú magyar lantművész. Bakfark Bálint műveit nagy muzikalitással, kiváló ritmusérzékkel, a zene hangulatával való tökéletes azonosulással, virtuóz módon adja elő. Sági Tóth Tibor
