A Hét 1988/2 (33. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-01 / 27. szám
\ KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A Hét és az IBUSZ nyári képes versenye Keszeli Ferenc: A POÉZIS RENDJE (Barta Gyula legújabb kiállítása) Csanaky Eleonóra: AMIRŐL A KRÓNIKÁS TUDÓSÍTHAT Lovász Attila: ÉLETRE SZÜLETTÜNK Koller Sándor: POPROCK '88 - könnyűzenei fejtörő Mács József: MÁTYÁS KIRÁLY VADASKERTJE Címlapunkon Gyökeres György riportképe A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Ôsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král Petemé Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. MOLNÁR ISTVÁN gépészmérnök, számítástechnikus A komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet huszonöt éves számitógépes programozója, vagy inkább számítástechnikusa. Alsópéteren (Dolný Peter) született, nevelkedett, két hete azonban már madarí lakos, május végén megnősült, igent mondott Kovács Anikónak, a Tesla újvári üzeme szakmai nevelőjének, s én az egy hétig tartó nászút utáni első munkanapon a hivatalában azt kérdezem tőle, hogyan érzi magát. — Nagyon kellett az egy hét pihenés a házasságkötéssel járó, ügyünket intéző hajsza után. No, meg a munkahelyen is összejön sok minden, különösen hónap elején. Azt mondják általában, hogy jön a hóvégi hajrá. Nálunk, a számítóközpontban, inkább a következő hónap eleje a mozgalmas. Akkor érkeznek be az előző hónap gazdasági eredményei, amelyeket aztán sokféleképpen dolgozunk fel. Pihenten, felfrissültén álltam munkába újra, és hát természetesen várakozással is, hogy a házassággal mi változik meg? Észak-Csehországban voltunk üzemi ajándék-nászúton, egy szép üdülőhelyen töltöttünk el hét napot. ÉLETUTAK raktáraink, amelyeken számítógép segítségével a készletek alakulását is figyelemmel kísérhetjük. A készletek mozgását bármelyik időszakban és a megrendelőink, szállítóink közötti ügyleteket is. Rengeteg dologban könnyítjük meg az irodai ügyvitelt. A levélküldemények számítógépes címzésével, a különböző nyilvántartások, kiértékelések készítésével és még sok apró, de időigényes irodai munka elvégzésével. — Első munkahelye a Jednota ? — Nem. 1984-ben tanársegéd voltam a bratislavai Műszaki Főiskola Gépészeti Karán. Kutatással és tanítással foglalkoztam az egyetemen, de annak ellenére, hogy a munkakör tetszett és érdekelt is, mert hiszen műszaki beállítottságú vagyok, szeretek kutatni, dolgokat felfedezni, megtanulni és átadni, az anyagiak és a magyar szó hiánya végül is arra késztetett, hogy a szülőföldemen keressek állást. Mindjárt azonban nem a Jednotánál helyezkedtem el, hanem az egyik nyugat-szlovákiai kereskedelmi vállalatnál (Uholné sklady). De itt sem eresztettem gyökeret, mivel azok a lehetőségek és körülmények, amelyekre vágytam, nem voltak meg. Egy év eltelte után kötöttem ki a Jednotánál. ahol alkalmazottként a munkabiztonsági osztály vezetésével bíztak meg. Engem viszont a számítóközpont munkája érdekelt. Néhány hónap múlva át is helyeztettem magam oda. — Hozott-e újat a változás? — Fíészben. Ugyanis addig én a számítástechnikát egy nagyon jó segédeszköznek tekintettem, amely már a műszaki főiskolán is megkönnyítette a munkámat. Az ott szerzett tudásomat igyekeztem autodidakta módon továbbfejleszteni. Jelentős dolognak tartom, hogy már tanársegéd koromban volt saját számítógépem, a szüleimtől kaptam ajándékba a mérnöki oklevelemhez. Jól választott ajándék volt. Gyakorlatilag ez a foglalkozásom. A főiskolán szerzett egyéb tudásomra jelen pillanatban nincs is szükségem. — Szólna a mukahe/yi beosztásáról részletesebben ? — Számítóközpont vagyunk három alkalmazottal. Később majd többen leszünk. Jednota számítóközpontként az elsők közé tartozunk mind időrendi sorrendben, mind műszaki felszereltség tekintetében. A Jednotának azért van ránk szüksége, hogy a gazdasági vezetés a lehető leggyorsabban, tehát órákon belül kézhez kapja az eredményeket. Ez korábban két hétig tartott, nem beszélve a számítógépes feldolgozás megbízhatóságáról. Munkánkkal segítjük a vezetőség döntéseinek előkészítését. Fokozott figyelmet szentelünk a pénz és áruforgalom alakulásának, ebből következően jobbára idejében tudjuk jelezni a gazdálkodás kedvezőtlen alakulását. A szövetkezet vezetője havonta kap listát arról, melyik üzemegység hogyan teljesítette tervfeladatait a folyó időszakban. így megfelelő intézkedést hozhat a gazdálkodás menetének helyreállítására. Figyelemmel kísérjük a személyzeti állomány alakulását is. Huszonöt adatot dolgozunk fel és tárolunk egy-egy alkalmazottunkról, s ez arra jó, hogy számon tudjuk tartani legfontosabb személyi adataikat. Ha történetesen arról szeretnénk képet alkotni, kik vonulnak nyugdíjba 1992-ben, akkor ezzel körülbelül három-négy perc alatt tisztában vagyunk. De hadd mondjam tovább, hogy vannak anyag— Okozott gondot számára, hogy milyen hivatást válasszon ? — Nem gépészmérnöknek készültem, ezt mindjárt elárulhatom. A középiskola elvégzése után fizikus szerettem volna lenni. Ebben nem csekély szerepe volt a komáromi magyar gimnázium fizikatanárának, Oláh Imrének, de az egész iskola jó légkörének is. Az iskola az alapos tárgyi ismeret nyűjtásán túl egészséges nemzeti öntudatra és emberségre nevelt. A gépészetet azért választottam, mert egyetemi végzettségre akartam szert tenni. Én ugyanis a prágai Károly Egyetem Fizika Tanszékére jelentkeztem, de helyszűke miatt nem vettek fel. így kerültem a Bratislavai Műszaki Főiskola Gépészeti Karára. Az utolsó évfolyamokban aztán már anynyira megtetszett a gépészet, hogy tanáraim biztatására tanársegédként az egyetemen maradtam. / — Sajnálja, hogy gépész s nem fizikus7 — Az eddigi tapasztalatok szerint nem. Fizikusként sokkal nehezebb lett volna elhelyezkednem. Azért egy kicsit bosszant, hogy még gimnazista koromban a fizikai olimpiákon elért eredményeket és a szerzett tudást nem tudtam kamatoztatni. Persze, ez sem igaz így egészen, mert a főiskola ötödik évfolyamában egy fizikai témájú, de mégis gépészeti tudományos munkáért a Csehszlovák Tudományos és Műszaki Társaság Központi Bizottságának külön díját kaptam meg két diáktársammal. A fizikatanulás során szerzett matematikai és logikai képességet most a számitógépes programozásban hasznosítom. — Befolyásolta -e gondolkodását és életének alakulását a szülőföldre vajó visszatérés? — Világéletemben olyan beállítottságú voltam, hogy szerettem a nyugodt, harmonikus családi környezetet, amelyet otthon meg is találtam. A házasságomban is meg akarom találni. Érzésem szerint egy falun született embernek nem is jó városban megöregedni, mert igazából soha nem fogja jól érezni magát. Vannak persze kivételek. Nekem történetesen a város nem tudta pótolni a hótakaró fehérségét és tisztaságát, a szomszédok köszönését, de a május végi akácerdő illatát sem. Mindezek az értékek vezettek arra a felismerésre, hogy a falusi életet kell választanom. Édesapám villanyszerelő volt, már nyugdíjas. Édesanyám háztartásbeli. Bátyám és nővérem is van. Mind a hárman kirepültünk már a családi fészekből, de teljesen még egyikünk áém szakadt el a szülői háztól. Hétvégeken összefutunk, találkozunk. . — Csak a természettudomány érdekli? — Számos példát említhetnék a történelemből. hogy a zene mennyire közel áll a természettudományos érdeklődéshez. Einstein történetesen gyönyörűen hegedült. Úgy érzem én is, hogy a természettudományokkal foglalkozó embernek szüksége van egy egészen más jellegű érdeklődésre. Számomra a zene szintén nagyon fontos. Szeretetét édesapám oltotta belém. A bátyámat és engemet is zeneiskolába járatott. Tangóharmonikázni tanultam, de tizenöt-tizenhat éves koromban már gitározni is tudtam. A hangszerek műszaki alkotásként és megszólaltatható eszközként is érdekelnek. Ennek tudható be, hogy még citerázom, zongorázom, furulyázom, nagybőgőzöm és szájharmonikázom is. — Szereplésekre is vállalkozik ? — Gyerekkoromtól szeretem a színpadi légkört. Gyermekszínjátszóként, zenészkén tizenkét éve vagyok a színpadon. Kétszer szerepeltem a Duna Menti Tavaszon, sokszor a járási fesztiválon, s tavaly a Jókai Napiokon már önálló műsorral is bemutatkoztam. Nem versenyzőként, hanem meghívott vendégként. Kottázott irodalom a címe a műsoromnak. Megzenésített versekből állítottam össze. Zenés formában viszem közönség elé a csehszlovákiai magyar költők verseit. Kedvező kritikát kapiott a műsorom, s a közönségnek is tetszett. Körülbelül tíz éve egy amatőr zenekarnak is tagja vagyok. Basszusgitáron játszom és énekelek is. A zene páhenés, kikapcsolódás számomra. — Világmegváltó tervei vannak? — Voltak. Bizonyos részben vannak is. Véleményem azonban az, hogy az embernek a világot egyedül nem lehet megváltania. Azt vallom tehát, hogy ki-ki a munkahelyén végzett becsületes munkával legyen világmegváltó! MÁCS JÓZSEF 2
