A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-03-11 / 11. szám
LnJ A CSEMADOK ÉLETÉBŐL éves jubileuma alkalmából és ott voltak — megalakulásuk óta először — Gombaszögön, az Országos Kulturális Ünnepségeken. A baráti kapcsolatok ápolása keretében jártak Magyarországon, részt vettek a Bánki Nemzetiségi Napokon, az alkotmány ünnepe alkalmából Nagylócon léptek fel. Hollókőn pedig a Palócszöttes Kulturális Napokon, Pásztón az új kenyér ünnepén. A szép sikerek elérésében nagy érdeme van az együttes vezetőjének, Bojtos Jánosné pedagógusnak, ki a sok eredményes fellépés után sajnos most megvált a? együttestől. Helyébe Hrubík Béla, a Szőttes egykori táncosa lépett. NEM SZALMALÁNG, LOBOGÓ FÁKLYA Bányai Géza. a Csemadok JB titkára gratulál Korcsog Lászlónak A színjátszó csoport Juhasz Beiaval az „Időzített boldoyság" próbája közben Ha aktív szervezeti életről, sikeres tevékenységről akarnánk példálózni, feltétlenül meg kellene említeni a Csemadok Ipolynyéki (Vinica) Alapszervezetének munkáját is. Palócföldnek ebben a 2 200 lakosú központi községében évtizedek óta ég a kultúra fáklyája. Az elmúlt évtizedben különösen magasra csapott a lángja, amiben a szervezet elnökének, Gyurász Gábornak is rendkívüli érdemei vannak. A kulturális munka területén számos olyan eredményt ért el a szervezet tagsága, amely joggal emeli az élenjárók közé. Nem lankadó tenniakarásról tanúskodnak az 1987 -es esztendő eredményei is, melyekről a közelmúltban megtartott értékelő tagsági gyűlésen adott számot a szervezet elnöke. A 310 tagot számláló szervezet minden korosztályt mozgósítva ért el szinte minden munkaterületen kiváló eredményeket. A siker egyik kovácsa a Hont népi együttes, amely évek óta rendszeres tevékenységet fejt ki. Az együttes Braun Miklós vendégkoreográfus szakmai irányításával hetente gyakorol, de elősegítik a minőségjavítást a gyakori fellépések is. Az elmúlt évben például 14 alkalommal szerepeltek közönség előtt. Felléptek a kerületi népművészeti fesztiválon Gömöralmágyon (Gern. Jablonec), a losonci (Lučenec) járási népművészeti fesztiválon Vilkén (Veliká n/lpľom), Csábon (Čabovce) és Paláston (Plášťovce) a szüreti ünnepélyen, Ipolyságon (Šahy) a város 750 Ugyancsak gazdag tevékenységet fejt ki a népes szereplőgárdát felvonultató folklórcsoport, melynek irányítója Korcsog László pedagógus. A korábban feldolgozott tollfosztó. lakodalmas, fonó stb. után tavaly a pásztorfogadás hagyományait elevenítették fel és szereztek azzal a kerületi döntőn ezüstfokozatot. Az Akáclomb vegyeskórus Zsigmond Ernő pedagógusnak, a CSMTKÉ tagjának a vezetésével tevékenykedik. A gyakoribb fellépési lehetőségek minden bizonnyal tovább emelnék az együttes előadói színvonalát. Ugyanez mondható el a helyi Béke Efsz támogatta férfikórusról is. Az eredményes szervezeti tevékenységet jelentősen gazdagítja a Juhász Béla pedagógus irányította színjátszó csoport is. Nem múlik el egyetlen év sem bemutató nélkül. Tavaly Dávid Teréz Időzített boldogság cimű darabját vitték színre és mutatták be hét alkalommal hazai és a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás több községének közönsége előtt. Az éveken át szorgoskodó kollektíva tavaly érte el legjelentősebb sikerét: eljutott a komáromi Jókai Napokra. Az országos seregszemlén bemutatkozásuk sikeresnek mondható, hiszen a csoport megkapta a kortárs szerző népszerűsítéséért kijáró dijat, Balík Judit pedig a legjobb női alakítás megtisztelő címet érdemelte ki. A felsoroltak mellett számos egyéb tevékenység is tanúskodik a szervezet jó munkájáról. íme néhány rendezvény: Fábry Zoltán emlékmüsor, a járási irodalmi-történelmi versenyen első az Alarám Eleonóra, Dobos Aranka, Korcsog Erzsébet összetételű csapat, a Mikszáth Kálmán Irodalmi és Kulturális Napokon a vers- és prózamondók versenyében járási első Oroszlán Mária és Szaniszló Judit. író-olvasó találkozó Dobos László íróval és még számos előadás. Az értékelő tagsági gyűlésen elhangzott beszámoló tehát azt mutatta, hogy jó úton jár, eredményes munkát végez a helyi szervezet lelkes, szüntelenül újat kereső, tenni akaró tagsága. Ezt a sikeres munkát értékelte a Csemadok Központi Bizottsága is, melynek vezető titkára, dr. Lukács Tibor is jelen volt a helyi szervezet jelentős eseményén. Felszólalása után a legaktívabbak egyikének, Korcsog Lászlónak, több évtizedes eredményes munkája elismeréseként átadta a Népművészet Mestere kitüntetést. Az elért eredmények számbavétele jóleső érzéssel töltötte el a jelenlevő tagságot, ám annál váratlanabbá érte az, hogy Gyurász Gábor, a helyi szervezet elnöke, aki hosszú éveken át eredményes munkát végezve irányította, szinte „csúcsközeibe" vitte a szervezet kultúrtevékenységét, felmentését kérte az elnöki tisztség alól. Helyébe a vezetőség ifjabb Molnár Lászlót választotta, bízva abban, hogy vezetése mellett a „sikeres menetelés" tovább folytatódik. BOJTOS JÁNOS (A szerző felvételei) SZÉLJEGYZET * * > Immár hagyománnyá vált hogy a Csemadok Galántai Járási Bizottsága és a Bratislava-vidéki Járási Bizottsága minden év elején közös plenáris ülést tart Gyügyön (Dudince). Ez év januárjában a Nyitrai Járási Bizottság is csatlakozott hozzájuk. A háromnapos ütésen a járási titkárok értékelték a járások 1987-es évi tevékenységét és ismertették az előttük álló feladatokat Ismét jelen volt Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke, aki a Nemzeti Front és a benne tömörülő szervezetek aktivitásáért című, a CSKP KB Elnökségén múlt évben megtárgyalt dokumentumáról és ezzel kapcsolatban a Csemadok szerepéről, munkájáról, tájékoztatta a jelenlévőket. Mind a három járási titkár őszintén és tárgyilagosan számolt be a járásban folyó kulturális és népnevelő munkáról, a szervezeti élet eredményeiről és fogyatékosságairól. Gyakran került előtérbe az alapszervezetek vezetőségének aktivizálása, a rendezvények színvonalának emelése. A Galántai járásban a tagtoborzásban értek el figyelemre méltó eredményeket Az irodalomnépszerűsítés, az íróolvasó találkozók szervezése területén is az élen állnak. Immár hatodik alkalommal — több más szervezettel közösen — rendezték meg a kortárs költészet és próza napjait Az iskolán kívüli nevelésre, az általános műveltség gyarapítására is gondot fordítanak. A múlt évben 26 előadást tartottak közel 1 500 hallgató részvételével. Sikeresen bekapcsolódtak a 7. Kodály Napok szervezésébe és előkészítésébe. A Bratislava-vidéki járás öt a művelődés és népnevelés szempontjából meghatározó jellegű rendezvényt szervezett Ezek közül kiemelkedő helyet foglal el a Szenei Molnár Albert Napok, melyre Szencen ÍSenec) már 17. alkalommal kerül sor. Ugyanitt szervezték meg a II. olvasótábort, valamint az anyanyelv hetét. Vökön (Vlky) pedig Gyurcsó-emlékestet tartottak. Az utóbbi két rendezvényt a Galántai és a Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Járási Bizottságokkal közösen szervezték. A három járás nyelvjárásgyűjtő csoportja is megalakult Viszont csökkent az érdeklődés a klubtevékenység iránt Mivel a járás népi hagyományokban eléggé szegény, inkább a művelődési munka színvonalának emelésére törekednek. A Nyitrai járásban a népi hagyományok ápolása, megőrzése domborodott ki. Éneklőcsoportjaik nagy sikert értek el a Tavaszi szél vizet áraszt országos döntőjében. A klubmozgalom területén is jók a tapasztalataik. Sándor János járási titkár szavai szerint: — Az ifjúságnak teret kell adni az önmegvalósulásra. Pukkai László, a galántai magyar nyeNű gimnázium tanára a krónikaírás időszerű kérdéseiről számolt be. Részletesen elemezte, hogy mit is jelentenek a Csemadok-alapszervezetek és az utánunk jövő fiatal nemzedék számára a krónikában lefektetett tények, fényképek és dokumentációs anyagok. Az írott szöveg, a kép, a történelem tanúja. Erre nagyon szép példát láttam, amikor a kolóniák (Koh'ňany) krónikájába belelapoztam. Vörös Ottó, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola magyarországi vendégtanára Az anyanyelv szerepe a személyiség fejlődésében, formálásában címen tartott értékes és elgondolkoztató előadást — Az anyanyelv az, amelyen álmodunk, amelyen a bánat és az öröm szavai eszünkbe jutnak — mondotta Vörös Ottó. Az előadások és az értékelő beszámolók után élénk vita alakult ki. Sok szó esett az iskolák, népművelési intézmények és a Csemadok kölcsönös kapcsolatáról. Az ifjúság neveléséről, az anyanyelvi oktatásról, a klubmozgalom fellendítéséről, a rendezvények színvonaláról, a hagyományok ápolásáról, a sajtó tudatformáló szerepéről stb. Kötetlen, őszinte vita volt — mondotta zárszavában Sidó Zoltán. — Viszont kevesebb szó esett a Csemadok belső szervezeti életéről, az alapszervezetek munkájáról. A kapcsolatok kiszélesítésére kell törekednünk. Fokozatosan el kell érnünk, hogy a Csemadok szervezett szervezet legyen. A Nemzeti Front tagjaként tegyünk meg mindent az előttünk álló feladatok teljesítéséért a nemzetiségi kultúránk ápolásáért (ozsvald) 6
